Bervai Figyelő, 1979 (14. évfolyam, 1-12. szám)
1979-01-01 / 1. szám
Vállalati pártbizottságunk napirendjén (Folytatás az 1. oldalról) Az ajtóműködtető berendezések fejlesztési munkáit olyan irányban kell fokozni, melynek eredményeképpen a termékek exportképessé tehetők. HŰTŐ. KOMPRESSZOROK A termékcsoporttal kapcsolatos dollárelszámolású exportkötelezettségek, valamint a hűtőgépgyár igénye alapján a VI. ötéves terv időszakában legalább 300 ezer darab évi volumennel számolunk. A fejlesztés legfontosabb 1979. évi állomása az FK_típusok sorozatgyártásának bevezetése. A sorozatgyártásnak igazolnia kell a műszaki paraméterek tekintetében elhatározott célkitűzések megvalósítását, mely alapvető tényező a termékcsoport nemzetközi versenyképessége szempontjából. A fejlesztési munkáknál nagyobb energiát kell fordítani a kompresszorok indításával és védelmével összefüggő fejlesztési tevékenységre, a feszültségtartomány bővítését, a fajlagos teljesítmény javítását biztosító fejlesztésekre. Komplex intézkedési tervben kell meghatározni a világpiaci versenyképesség és a jövedelmezőség fokozását biztosító műszaki, kereskedelmi, gazdasági intézkedéseket. OLAJSZABÁLYZÓK Az olajszabályozók termelésén belül növelni kell a korszerűbb és jövedelmezőbb OS—21 típus részararányát, ennek érdekében fokozni kell a vevők meggyőzését a típusváltás meggyorsítása érdekében. Tovább kell növelni a dollárelszámolású export értékesítést, elsősorban az OS—21 típusokra. DIESEL-ELEMEK A gyártmánycsoporton belül a VI. ötéves terv időszakára — elsősorban a munkaerő felszabadítása érdekében — célszerű kifuttatnunk a kiselemek gyártását. A népgazdasági és ágazati érdekek miatt viszont továbbra is terveznünk kell a Dieselt nagyelemek gyártását a GANZ Mávag és Kismotor- és Gépgyár igényeinek megfelelően. NAGYNYOMÁSÚ TÖMLŐCSATLAKOZÓK A kapacitásbővítés lehetőségétől függően legalább 3—5 százalékos volumenfelfutást célszerű megvalósítani. KÖZÚTI GÉPJÁRMŰVILLAMOSSÁGI CIKKEK A belföldi igények csökkenő tendenciája, a dollárelszámolású gazdaságos értékesítés elérésének kis valószínűsége miatt, indokolt a termékcsoport teljes kifuttatásának vizsgálata. A zavartalan belföldi ellátás biztosítása, valamint a gyártáshoz kapcsolódó meglevő eszközeink részbeni hasznosítása érdekében tovább kell folytatni a profil átadásával kapcsolatos, közelmúltban megkezdett tárgyalásokat. FEJLESZTÉS VÁLTOZATLAN LÉTSZÁMMAL A termékszerkezet fejlesztésével összefüggő, előzőekben ismertetett feladatokat változatlan létszámmal tervezzük megvalósítani. Ez azt jelenti, hogy a volumennövekedéshez évenként átlagosan minimálisan 5 százalékkal kell a termelékenységet növelni. A VI. ötéves tervkészítés során lehet csak eldönteni, hogy a termelékenység ilyen mértékű növelése elegendő lesz-e a meglevő bér és jövedelem növeléséhez. A hatékonyságnövelés legfontosabb és szinte kizárólagos eszközei lesznek a műszaki fejlesztés, az üzem- és munkaszervezés. A termékszerkezet fejlesztésével együtt új, korszerű technológiákat kell bevezetni. Kiemelten kell kezelni az elkövetkező években az üzemszervezést. Kiemelt célkitűzés, a vállalat teljes tevékenységét átfogó, nagy számítógépes vállalatirányítási rendszer bevezetése. Beruházáslehetőségeinket az 1980. évtől bevezetésre kerülő, jelenleg még nem teljesen ismert közgazdasági szabályzók ■ fogják meghatározni. Ezek ismertében lehet majd felmérni a vállalatfejlesztési forrásokat. A VI. ötéves tervkészítés későbbi szakaszában — 1979. év végén — ismételt elemzéssel kell ellenőrizni e jelen koncepció helyességét és szükség szerint módosítani kell. Kiváló véradó vállalat kaptunk Tizenhét évvel ezelőtt az emberség szép példáját mutatva kapcsolódtunk be gyárunkban a térítésmentes véradó mozgalomba. Ebben a megbecsülésben részesítette vállalatunk véradóit decemberben tartott véradóünnepségünkön dr. Horváth Istvánná, amikor a Magyar Vöröskereszt Szervezet országos vezetősége és az Országos Haematológiai Intézet veztősége nevében átadta a Finomszerelvénygyárnak a véradómozgalomban folyamatosan elért kiváló teljesítményért járó oklevelet. Kovács Imre kereskedelmi igazgató meleg szavakkal méltatva, oklevél- és pénzjutalmakat adott át a legjobb véradó üzemeknek és kollekívóknak, így az élen járó TMK, GYEF, „F” üzemek, energiaosztály, gyártmányfejlesztési, gyártásfejlesztési és a termelési főosztályok mellett vezérigazgatói dicséretet és pénzjutalmat kaptak a legtöbb vért adó szocialista brigádok: Zrínyi Ilona MEF, Ifjúságért gyártmányfejlesztés, Nógrádi Sándor TMK, Gábor Áron 15-ös és a Forgácsoló brigád, a 63-as üzemből. A Vöröskereszt szervezetben kifejtett szervező munkájáért ugyancsak vezérigazgatói dicséretben részesült Bartuska Józsefné a TMK-ból. A megyei Vöröskereszt titkára Gere István a folyamatosan nagy létszámmal részt vevő szocialista brigádoknak megyei elismerő oklevelet és pénzjutalmat adott át. Dr. Papp Kálmán, a városi Vöröskereszt elnöke tíz-, tizenöt- és hússzoros véradásért járó kitüntetéseket és pénzjutalmakat adott át. Arany fokozatú elismerésben részesült Szigeti János a technológián, ezüts fokozatot kapott Szelman Ferenc, Kún József és Prucz László a TMK-ból, Sütő Sándor a 35-ös, Csuhás József a 31-es, Mag István és Benedek Rezsőné a 15-ös, Tóth Barna a 63-as üzemből, Isóczky Dénes a konsrukcióról, Bakó Csaba a MEF-ről, Keller Károly a termelési főosztályról és Eged József a „G” üzemből. Bronz fokozatú elismerést kapott Apostol Lajos energiaosztály, Szabados Vilmos ,,G” üzem, Engedi Mihályné óvoda-bölcsőde, Mező oklevelet László, Svábenszky Imre MEF, Holló József, Elizer Sándor, Katona István TMK, Burai Lászlóné „G” üzem, Csorba György gyárim. fejl. főoszt., Bajzáth Sándor üzembiztonsági oszt. és Bőgős Miklós 59-es üzem. Tóth Sándor véradófelelős Kitüntetettjeink Eddig végzett eredményes munkája elismeréseként Sípos László üzembiztonsági osztályvezetőt a Haza Szolgálatáért Érdemérem aranyfokozata kitüntetésben részesítették. A munkásőrségben végzet kimagasló tevékenységéért a Munkásőrség Országos Parancsnoksága Bíró András „F” üzemi dolgozót a Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozatával tüntették ki. Lukács Gyula polgári fegyveres őrt a közbiztonság érdekében kifejtett eredményes munkájáért a Közbiztonsági Érem ezüst fokozata kitüntetésben részesült. Több évizedes aktivitásuk a szakszervezetben kifejtett tevékenységükért Radácsi Béláné az anyagellátási főosztály dolgozója a SZOT- jelvény arany fokozata. Csehi István 31-es üzemi csoportvezető a SZOT-jelvény ezüst fokozata kitüntetést kapta meg. Kiváló munkásőri szolgálatukért Hajnal Barnát, 35-ös üzemi, Takács Zoltán 7-es üzemi és Kovács József a munkaügyi főosztály dolgozója a Munkásőrség Országos Parancsnokának Dicsérő Oklevél kitüntetését kapta meg. A KISZ Központi Bizottsága Farkas Béla 31-es üzemi dolgozó részére Dicsérő Oklevél kitüntetést adományozott. A Közlekedési és Postaügyi Minisztérium Autófelügyeletének Igazgatósága a ,,Vezess baleset nélkül” mozgalomban elért eredményéért 500 ezer kilométer fokozatú jelvényt Simon József Szálkai Sándor, és Vass Miklós, a 250 ezer kilométer fokozatú jelvényt Bóta Imre gépkocsivezetőnek adományozták. Az MSZBT Aranykoszorús plakettjét gyárunkban Szabó István idomszerész, a Finomszerelvénygyár MSZBT tagcsoport elnökségének tagja kapta meg. A Heves megye Tanácsa a polgári védelmi egységek felkészítése, szervezése, s a lakosság polgári védelmi ismereteinek bővítése terén végzett tevékenységéért dr. Bukucs József polgári védelmi törzsparancsnok Társadalmi Munkáért kitüntető jelvényt kapott. Pártcsoportjaink betöltötték feladataikat PÁRTALAPSZERVEZETEINKBEN fontos feladat volt az év végén az elmúlt időszak munkájának értékelése, a legfontosabb további tennivalók meghatározása. Az alapszervezeti értékelések lényeges részét jelentik a pártcsoport-értekezletek. A vállalat 43 pártcsoportja december végén és január elején tartotta az értékelő értekezleteket. A pártcsoport-értekezletek tapasztalatairól megállapítható hogy a csoportmunka jól illeszkedik az alapszervezet tevékenységébe, annak szerves részét képezi. Mivel igen szoros közvetlen kapcsolatban vannak a munkaterületekkel, az ott dolgozó emberekkel, minden felvetődő kérdésre konkrétan kellett választ adniuk. A PÁRTCSOPORTOK az elmúlt évben jól mozgósították a párttagságot a legfonosabb feladatok végrehajására. Sokat fejlődött a politizáló légkör, a pártcsoport-rendezvények, a kötetlen eszmecserék az eddigieknél jobban szolgálták az alapszervezetek közösségének erősödését. Körültekintően foglalkoztak a párttagok gondjainak, problémáinak megoldásával. Pártcsoportjaink fontos feladatuknak tekintették a párttagok és párton kívüliek növelését. Nagymértékben rájuk hárult a párt politikájának a terjesztése, a mozgósító agitációs és propagandamunka. Üzemi és elvi alapszervezetekben levő pártcsoportjaink egyaránt döntő feladatuknak tekintették a terület gazdasági feladatainak megoldását, a termelési agitáció fokozását, a brigádmozgalom segítését. A pártcsoportvezetők jó kapcsolatokat alakítottak ki a KISZ-csoportbizalmiakkal és a szakszervezeti bizalmiakkal. A jó kapcsolat eredményeként a pártcsoportok a termelőmunkában, társadalmi tevékenységben legjobban kitűnt párton kívüliek közül egyeseket párttagfelvételre javasoltak és segítették a párttagságra való felkészítésüket. A CSOPORTVEZETŐK beszámolóiból kiűnt, hogy szervezeti életük rendszeres, általában két taggyűlés között tartják megbeszéléseiket, tevékenyen közreműködnek a taggyűlések előkészítésében, és hathatósan segítik a határozatok végrehajtását. Jól segítette a párttagok tájékozottságának fokozását, hogy több pártcsoportnál politikai vitakör formájában pártcsoport-értekezleteken megbeszélnek aktuális politikai, gazdasági, kulturális kérdéseket, rendszeresen részt vesznek a pártoktatások valamilyen formáján, bekapcsolódnak a tömegszervezeti oktatásokba propagandistaként. Az év végi pártcsoport-értekezletekre az őszinte hangnem, a nagy fokú aktivitás volt jellemző. Szinte minden párttag elmondta véleményét, javaslatait a csoport, és saját maga munkájáról. A pártcsoportvezetők értékelve a csoport tagjainak munkáját, egyéni feladatvállalásinak teljesítését, kiemelték a legjobban dolgozó párttagokat, de nem maradt el a bírálat sem. A CSOPORTÉRTEKEZLETEKEN elhangzottak szerves részét képezik az alapszervezeti beszámoló taggyűlések értékeléseinek, elősegítik, hogy minden alapszervezetnél reális, megfontolt jelentések készüljenek, és ezáltal helyesen lehet megszabni a következő év feladatait. k. gy. Jubileumi érem A Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 60. évfordulója alkalmából jubileumi érmet adtak át. Erre az alkalomra készült érmet a következők kapták meg: Szadl Elemér 59-es, Kéri István „G”, Sütő Sándorné ,,F’ üzem Szűcs Lajos és Sólyom Antal védelmi szervek, Mézes Tibor műszaki igazgatóság, Abonyi József, Képes Mátyás, Hrabóczki Gyula és Generál Sándor gazdasági igazgatóság. Bakó László GYEF, Takács László 35- ös üzem, Urbán János és Holló József tmk és Veres Lajos kereskedelmi igazgatóság. Különböző tanácskozásokon, értekezleteken a politikai oktatások során többször ejtettünk már szót a társadalmi tulajdon gyarapításának és védelmének szükségességéről. Jogosan merül fel a kérdés, eleget beszéltünk-e róla, dolgozóink átérzik-e ennek jelentőségét, vállalatunknál minden rendben van-e ezen a téren? A válasz csak az lehet, hogy ezzel a kérdéssel nem kampányszerűen kell foglalkozni, ez állandó feladatot jelent, és a vállalat társadalmi tulajdonvédelmi helyzete is indokolja az ezzel kapcsolatos állandó törődést. A társadalmi tulajdon megkárosításának fő jellegzetessége a változatosság, sokféleség. Első helyen kell megemlíteni az olyan szándékos cselekményeket, mint a lopás és a csalás. 1978. I. félévében az előző évhez képest romlott a helyzet, mert lopás miatt 6 személy, csalás miatt egy személy ellen kellett büntető feljelentést tenni, melyből 2 személy más vállalat dolgozója volt. Ez év első felében lopás és csalás miatt 12 vállalati dolgozót kellett fegyelmileg felelősségre vonni, ezen felül 3 más vállalathoz tartozó dolgozó felelősségre vonását kezdeményezni. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy a lopásokat sokszor a pillanatnyi kínálkozó alkalom hatására követik el. Jellegzetes elkövetési mód, hogy a vállalati tulajdont képező tárgyakat a kivitel előtt az öltözőszekrényben helyezik el. Az esetek egy részében a kivitelre előkészített, eltulajdonított anyag munkaidő alatti előzetes megmunkálásával, átalakításával, elkészítésével, köznyelven fuserálással kapcsolódik egybe. A társadalmi tulajdon gyarapítása és védelme szorosan összefügg. A pontosan, lelkiismeretesen, megfelelő minőségben elvégzett munkával, a hatékonyság növelésével jelentősen hozzá tudunk járulni a társadalmi tulajdon gyarapításához, ugyanakkor a hanyag munkavégzéssel, a munkafegyelem szabályainak megsértésével rendszerint kár keletkezik. A hanyag munkavégzés rendszerint a minőséghibás, selejtes termékek gyártásában mutatkozik meg. A laza munkafegyelem, az ABED és az ezzel kapcsolatos szabályok megsértése számtalan üzemi baleset okozója. Üzemi baleset miatt a vállalat rendszerint kártérítést fizet a sérült dolgozónak, ha pedig a vállalat vétkessége is megállapítható, a Társadalombiztosítási Igazgatóságnak meg kell térítenünk az általa kifizetett táppénz összegét, a kórházi és orvosi kezelési költséget, valamint a megállapított járadékot. 1977. évben 161 ezer forint kártérítést fizettünk ki. 1977. évben a fegyelmi büntetések alapjául szolgáló vétségek között első helyen az ÁBEO megsértése szerepel. Az illetékes vezetők mindinkább felismerik, hogy szigorúság, a szabályok következetes betartása és betartatása szükséges. Ez év első felében az ÁBEO megsértése miatt már csak 2 dolgozót kellett fegyelmi büntetéssel sújtani. Különböző munkafegyelem-sértések miatt 1977. évben 85, 1978 első félévében pedig 56 dolgozó részesült fegyelmi büntetésben. A munkafegyelem szabályainak megsértései között vezető helyet foglal el a szeszesital-fogyasztás. Az elmúlt évben 15, ez év első felében pedig 16 személyt kellett ilyen vétség miatt fegyelmileg felelősségre vonni. Az ittasságnak igen nagy a veszélyessége, balesetnek és minőséghibás gyártásnak lehet az okozója. Rendszerint igazolatlan mulasztás a következménye, mert a vezető nem állíthatja munkába, vagy eltiltja a további munkavégzéstől az ilyen dolgozót. Az elmúlt évhez viszonyítva új feleség, hogy ez év első felében minőséghibás gyártás és nem megfelelő minőségellenőrzés miatt is alkalmaztak felelősségrevonást. A társadalmi tulajdonnal összefüggő kérdésekről, problémákról sokat lehetne még szólni, mint például a bizonylati fegyelem betartásáról, a biztonságos tárolásról, raktározásról, a megfelelő anyagelszámoltatásról, a felesleges készlet keletkezéséről és ezek hasznosításáról, a társadalmi tulajdon védelmi feltételeinek mind jobb megteremtéséről. Ebből is láthatjuk, hogy a társadalmi tulajdon védelme rendkívül sokrétű feladatot jelent. Vállalatunk társadalmi tulajdonvédelmi helyzete a vázolt problémák ellenére is jónak mondható, és jelentős előrehaladás történt a vagyonvédelmi munka megszervezése, ellátása és hatékonyságának növelése terén. Vállalatunknál már korábban megalakult a társadalmi tulajdonvédelmi tanács, amely munkaterv szerint eredményesen végzi feladatát. Olyan fontos kérdéseket vizsgált és tárgyalt meg, mint a hevesi gyáregység, a pneumatika-gyárrészleg, a 31-es üzem társadalmi és személyi tulajdonvédelmének helyzete; a kereskedelmi áru beszerzésének, bizonylatolásának, átvételének és felhasználása rendjével kapcsolatos ellenőrzési tapasztalatok, a munkafolyamatokba épített ellenőrzés helyzete. A tanács tevékenységének célja, hogy ellenőrző munkájával feltárja a társadalmi tulajdon védelmére tett intézkedések megszegését, rámutasson a hiányosságokra. A vállalat dolgozói körében nevelőtevékenységgel kíván hozzájárulni a tulajdonvédelem helyes szemléletének kialakításához. Felvilágosító munkán keresztül el kell érnünk, hogy kötelességeinket teljesítsük, és mindenkit a társadalmi tulajdon belső meggyőződésen alapuló tisztelete, megbecsülése jellemezzen. Dr. Szepesi Sándor jogtanácsos társadalmi tulajdonvédelem helyzete