Bervai Figyelő, 1979 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1979-01-01 / 1. szám

Vállalati pártbizottságunk napirendjén (Folytatás az 1. oldalról) Az ajtóműködtető beren­dezések fejlesztési munkáit olyan irányban kell fokoz­ni, melynek eredményekép­pen a termékek exportké­pessé tehetők. HŰTŐ. KOMPRESSZOROK A termékcsoporttal kap­csolatos dollárelszámolású exportkötelezettségek, va­lamint a hűtőgépgyár igé­nye alapján a VI. ötéves terv időszakában legalább 300 ezer darab évi volumen­nel számolunk. A fejlesztés legfontosabb 1979. évi állomása az FK_tí­­pusok sorozatgyártásának bevezetése. A sorozatgyár­tásnak igazolnia kell a mű­szaki paraméterek tekinte­tében elhatározott célkitű­zések megvalósítását, mely alapvető tényező a termék­csoport nemzetközi verseny­­képessége szempontjából. A fejlesztési munkáknál nagyobb energiát kell for­dítani a kompresszorok in­dításával és védelmével összefüggő fejlesztési tevé­kenységre, a feszültségtar­tomány bővítését, a fajla­gos teljesítmény javítását biztosító fejlesztésekre. Komplex intézkedési tervben kell meghatározni a világpiaci versenyképesség és a jövedelmezőség fokozá­sát biztosító műszaki, keres­kedelmi, gazdasági intézke­déseket. OLAJSZABÁLYZÓK Az olajszabályozók ter­melésén belül növelni kell a korszerűbb és jövedelme­zőbb OS—21 típus részara­rányát, ennek érdekében fokozni kell a vevők meg­győzését a típusváltás meggyorsítása érdekében. Tovább kell növelni a dol­lárelszámolású export ér­tékesítést, elsősorban az OS—21 típusokra. DIESEL-ELEMEK A gyártmánycsoporton belül a VI. ötéves terv idő­szakára — elsősorban a munkaerő felszabadítása ér­dekében — célszerű kifut­tatnunk a kiselemek gyár­tását. A népgazdasági és ágazati érdekek miatt vi­szont továbbra is tervez­nünk kell a Dieselt nagyele­­mek gyártás­át a GANZ Má­­vag és Kismotor- és Gép­gyár igényeinek megfelelő­en. NAGYNYOMÁSÚ­ TÖMLŐ­CSATLAKOZÓK A kapacitásbővítés lehe­tőségétől függően legalább 3—5 százalékos volumenfel­futást célszerű megvalósí­tani. KÖZÚTI GÉPJÁRMŰ­VILLAMOSSÁGI CIKKEK A belföldi igények csök­kenő tendenciája, a dollár­­elszámolású gazdaságos ér­tékesítés elérésének kis va­lószínűsége miatt, indokolt a termékcsoport teljes ki­futtatásának vizsgálata. A zavartalan belföldi ellátás biztosítása, valamint a gyártáshoz kapcsolódó meg­levő eszközeink részbeni hasznosítása érdekében to­vább kell folytatni a profil átadásával kapcsolatos, kö­zelmúltban megkezdett tár­gyalásokat. FEJLESZTÉS VÁLTOZATLAN LÉTSZÁMMAL A termékszerkezet fej­lesztésével összefüggő, elő­zőekben ismertetett felada­tokat változatlan létszám­mal tervezzük megvalósíta­ni. Ez azt jelenti, hogy a volumennövekedéshez éven­ként átlagosan minimálisan 5 százalékkal kell a terme­lékenységet növelni. A VI. ötéves tervkészítés során lehet csak eldönteni, hogy a termelékenység ilyen mér­tékű növelése elegendő lesz-e a meglevő bér és jövedelem növeléséhez. A hatékonyságnövelés legfontosabb és szinte kizá­rólagos eszközei lesznek a műszaki fejlesztés, az üzem- és munkaszervezés. A termékszerkezet fejlesz­tésével együtt új, korszerű technológiákat kell bevezet­ni. Kiemelten kell kezelni az elkövetkező években az üzemszervezést. Kiemelt célkitűzés, a vállalat teljes tevékenységét átfogó, nagy számítógépes vállalat­irá­nyítási rendszer bevezetése. Beru­házáslehetőségein­­ket az 1980. évtől beveze­tésre kerülő, jelenleg még nem teljesen ismert köz­­gazdasági szabályzók ■ fog­ják meghatározni. Ezek is­mertében lehet majd fel­mérni a vállalatfejlesztési forrásokat. A VI. ötéves tervkészí­tés későbbi szakaszában — 1979. év végén — ismételt elemzéssel kell ellenőrizni e jelen koncepció helyességét és szükség szerint módosí­tani kell. Kiváló véradó vállalat kaptunk Tizenhét évvel ezelőtt az emberség szép példáját mu­tatva kapcsolódtunk be gyá­runkban a tér­ítés­mentes véradó mozgalomba. Ebben a megbecsülésben részesítette vállalatunk vér­adóit decemberben tartott véradóünnepségünkön dr. Horváth Istvánná, amikor a Magyar Vöröskereszt Szer­vezet országos vezetősége és az Országos Haematológiai Intézet veztősége nevében átadta a Finomszerelvény­­gyárnak a véradómozgalom­ban folyamatosan elért ki­váló teljesítményért járó ok­levelet. Kovács Imre kereskedel­mi igazgató meleg szavakkal méltatva, oklevél- és pénz­jutalmakat adott át a leg­jobb véradó üzemeknek és kollekívóknak, így az élen járó TMK, GYEF, „F” üze­mek, energiaosztály, gyárt­mányfejlesztési, gyártásfej­lesztési és a termelési főosz­tályok mellett vezérigazgatói dics­éretet és pénzjutalmat kaptak a legtöbb vért adó szocialista brigádok: Zrínyi Ilona MEF, Ifjúságért gyárt­mányfejlesztés, Nógrádi Sán­dor TMK, Gábor Áron 15-ös és a Forgácsoló brigád, a 63-as üzemből. A Vöröske­reszt szervezetben kifejtett szervező munkájáért ugyan­csak vezérigazgatói dicsé­retben részesült Bartuska Józsefné a TMK-ból. A megyei Vöröskereszt tit­kára Gere István a folyama­tosan nagy létszámmal részt vevő szocialista brigádoknak megyei elismerő oklevelet és pénzjutalmat adott át. Dr. Papp Kálmán, a váro­si Vöröskereszt elnöke tíz-, tizenöt- és hússzoros vér­adásért járó kitüntetéseket és pénzjutalmakat adott át. Arany fokozatú elisme­résben részesült Szigeti Já­nos a technológián, ezüts fokozatot kapott Szelman Ferenc, Kún József és Prucz László a TMK-ból, Sütő Sándor a 35-ös, Csuhás Jó­zsef a 31-es, Mag István és Benedek Rezsőné a 15-ös, Tóth Barna a 63-as üzem­ből, Isóczky Dénes a kons­­rukcióról, Bakó Csaba a MEF-ről, Keller Károly a termelési főosztályról és Eged József a „G” üzemből. Bronz fokozatú elismerést kapott Apostol Lajos ener­giaosztály, Szabados Vilmos ,,G” üzem, Engedi Mihály­­né óvoda-bölcsőde, Mező oklevelet László, Svábenszky Imre MEF, Holló József, Elizer Sándor, Katona István TMK, Burai Lászlóné „G” üzem, Csorba György gyárim. fejl. főoszt., Bajzáth Sándor üzembiztonsági oszt. és Bő­gős Miklós 59-es üzem. Tóth Sándor véradófelelős Kitüntetett­jeink Eddig végzett eredményes munkája elismeréseként Sí­pos László­­ üzembiztonsági osztályvezetőt a Haza Szol­gálatáért Érdemérem arany­fokozata kitüntetésben része­sítették. A munkásőrségben vég­zet kimagasló tevékenysé­géért a Munkásőrség Orszá­gos Parancsnoksága Bíró András „F” üzemi dolgo­zót a Haza Szolgálatáért Ér­demérem bronz fokozatával tüntették ki. Lukács Gyula polgári fegyveres őrt a közbiztonság érdekében kifejtett eredmé­nyes munkájáért a Közbiz­tonsági Érem ezüst fokoza­ta kitüntetésben részesült. Több évizedes aktivitásuk a szakszervezetben kifejtett tevékenységükért Radácsi Béláné az anyagellátási fő­osztály dolgozója a SZOT- jelvény arany fokozata. Cse­hi Is­tván 31-es üzemi cso­portvezető a SZOT-jelvény ezüst fokozata kitüntetést kapta meg. Kiváló munkásőri szolgá­latukért Hajnal Barnát, 35-ös üzemi, Takács Zoltán 7-es üzemi és Kovács József a munkaügyi főosztály dolgo­zója a Munkásőrség Orszá­gos Parancsnokának Dicsérő Oklevél kitüntetését kapta meg. A KISZ Központi Bizott­sága Farkas Béla 31-es üze­mi dolgozó részére Dicsérő Oklevél kitüntetést adomá­nyozott. A Közlekedési és Posta­ügyi Minisztérium Autófel­ügyeletének Igazgatósága a ,,Vezess baleset nélkül” moz­galomban elért eredményé­ért 500 ezer kilométer foko­zatú jelvényt Simon József Szálkai Sándor, és Vass Miklós, a 250 ezer kilométer fokozatú jelvényt Bót­a Imre gépkocsivezetőnek adomá­nyozták. Az MSZBT Aranykoszorús plakettjét gyárunkban Sza­bó István idomszerész, a Fi­­nomszerelvénygyár MSZBT tagcsoport elnökségének tag­ja kapta meg. A Heves megye Tanácsa a polgári védelmi egységek felkészítése, szervezése, s a lakosság polgári védelmi is­mereteinek bővítése terén végzett tevékenységéért dr. Bukucs József polgári vé­delmi törzsparancsnok Társa­dalmi Munkáért kitüntető jelvényt kapott. Pá­rtcso­po­rtja­i­n­k betöltötték feladataikat PÁRTALAPSZERVEZE­­TEINKBEN fontos feladat volt az év végén az elmúlt időszak munkájának értéke­lése, a legfontosabb további tennivalók meghatározása. Az alapszervezeti értékelé­sek lényeges részét jelentik a pártcsoport-értekezletek. A vállalat 43 pártcsoportja de­cember végén és január elején tartotta az értékelő ér­tekezleteket. A pártcsoport-értekezle­tek tapasztalatairól megálla­pítható hogy a csoportmun­ka jól illeszkedik az alapszer­vezet tevékenységébe, annak szerves részét képezi. Mivel igen szoros közvetlen kap­csolatban vannak a munka­­területekkel, az ott dolgozó emberekkel, minden felve­tődő kérdésre konkrétan kel­lett választ adniuk. A PÁRTCSOPORTOK az elmúlt évben jól mozgósí­tották a párttagságot a leg­­fonosabb feladatok végre­­hajására. Sokat fejlődött a politizáló légkör, a pártcso­­port-rendezvények, a kötet­len eszmecserék az eddigiek­nél jobban szolgálták az alapszervezetek közösségé­nek erősödését. Körültekin­tően foglalkoztak a pártta­gok gondjainak, problémái­nak megoldásával. Pártcsoportjaink fontos feladatuknak tekintették a párttagok és párton kívüliek növelését. Nagymértékben rájuk hárult a párt politiká­jának a terjesztése, a moz­gósító agitációs és propagan­damunka. Üzemi és elvi alapszerve­zetekben levő pártcsoportja­­ink egyaránt döntő felada­tuknak tekintették a terület gazdasági feladatainak meg­oldását, a termelési agitáció fokozását, a brigádmozga­lom segítését. A pártcsoportvezetők jó kapcsolatokat alakítottak ki a KISZ-csoportbizalmiakkal és a szakszervezeti bizalmi­akkal. A jó kapcsolat ered­ményeként a pártcsoportok a termelőmunkában, társa­dalmi tevékenységben leg­jobban kitűnt párton kívüli­ek közül egyeseket párttag­felvételre javasoltak és se­gítették a párttagságra való felkészítésüket. A CSOPORTVEZETŐK beszámolóiból kiűnt, hogy szervezeti életük rendszeres, általában két taggyűlés kö­zött tartják megbeszélései­ket, tevékenyen közremű­ködnek a taggyűlések előké­szítésében, és hathatósan se­gítik a határozatok végre­hajtását. Jól segítette a párttagok tájékozottságának fokozását, hogy több párt­­csoportnál politikai vitakör formájában pártcsoport-érte­­kezleteken megbeszélnek aktuális politikai, gazdasági, kulturális kérdéseket, rend­szeresen részt vesznek a pártoktatások valamilyen formáján, bekapcsolódnak a tömegszervezeti oktatásokba propagandistaként. Az év végi pártcsoport-ér­­tekezletekre az őszinte hangnem, a nagy fokú ak­tivitás volt jellemző. Szinte minden párttag elmondta véleményét, javaslatait a csoport, és saját maga mun­kájáról. A pártcsoportveze­tők értékelve a csoport tag­jainak munkáját, egyéni fel­adatvállalásinak teljesítését, kiemelték a legjobban dol­gozó párttagokat, de nem maradt el a bírálat sem. A CSOPORTÉRTEKEZ­LETEKEN elhangzottak szerves részét képezik az alapszervezeti beszámoló taggyűlések értékeléseinek, elősegítik, hogy minden alapszervezetnél reális, meg­fontolt jelentések készülje­nek, és ezáltal helyesen le­het megszabni a következő év feladatait. k. gy. Jubileumi érem A Kommunisták Magyar­­országi Pártja megalakulá­sának 60. évfordulója alkal­mából jubileumi érmet adtak át. Erre az alkalomra készült érmet a következők kapták meg: Szadl Elemér 59-es, Kéri István „G”, Sütő Sándorné ,,F’ üzem Szűcs Lajos és Só­lyom Antal védelmi szervek, Mézes Tibor műszaki igaz­gatóság, Abonyi József, Ké­pes Mátyás, Hrabóczki Gyu­la és Generál Sándor gazda­sági igazgatóság. Bakó Lász­ló GYEF, Takács László 35- ös üzem, Urbán János és Holló József tmk és Veres Lajos kereskedelmi igazga­tóság. Különböző tanácskozáso­kon, értekezleteken a politi­kai oktatások során többször ejtettünk már szót a társa­dalmi tulajdon gyarapításá­nak és védelmének szüksé­gességéről. Jogosan merül fel a kérdés, eleget beszél­tünk-e róla, dolgozóink át­­érzik-e ennek jelentőségét, vállalatunknál minden rend­ben van-e ezen a téren? A válasz csak az lehet, hogy ezzel a kérdéssel nem kam­pányszerűen kell foglalkoz­ni, ez állandó feladatot je­lent, és a vállalat társadalmi tulajdon­védelmi helyzete is indokolja az ezzel kapcsola­tos állandó törődést. A társadalmi tulajdon megkárosításának fő jelleg­zetessége a változatosság, sokféleség. Első helyen kell megemlíteni az olyan szán­dékos cselekményeket, mint a lopás és a csalás. 1978. I. félévében az előző évhez képest romlott a helyzet, mert lopás miatt 6 személy, csalás miatt egy személy el­len kellett büntető feljelen­tést tenni, melyből 2 sze­mély más vállalat dolgozója volt. Ez év első felében lopás és csalás miatt 12 vállalati dolgozót kellett fegyelmileg felelősségre vonni, ezen fe­lül 3 más vállalathoz tarto­zó dolgozó felelősségre vo­nását kezdeményezni. A ta­pasztalat azt bizonyítja, hogy a lopásokat sokszor a pillanatnyi kínálkozó alka­lom hatására követik el. Jellegzetes elkövetési mód, hogy a vállalati tulajdont képező tárgyakat a kivitel előtt az öltözőszekrényben helyezik el. Az esetek egy részében a kivitelre előké­szített, eltulajdonított anyag munkaidő alatti előzetes megmunkálásával, átalakítá­sával, elkészítésével, köz­nyelven fuserálással kap­csolódik egybe. A társadalmi tulajdon gyarapítása és védelme szo­rosan összefügg. A pontosan, lelkiismeretesen, megfelelő minőségben elvégzett mun­kával, a hatékonyság növe­lésével jelentősen hozzá tu­dunk járulni a társadalmi tulajdon gyarapításához, ugyanakkor a hanyag mun­kavégzéssel, a munkafegye­lem szabályainak megsérté­sével rendszerint kár kelet­­kezik. A hanyag munkavég­zés rendszerint a minőség­­hibás, selejtes termékek gyár­tásában mutatkozik meg. A laza munkafegyelem, az ABED és az ezzel kapcsola­tos szabályok megsértése számtalan üzemi baleset okozój­a. Üzemi baleset miatt a vállalat rendszerint kár­térítést fizet a sérült dolgo­zónak, ha pedig a vállalat vétkessége is megállapítható, a Társadalombiztosítási Igazgatóságnak meg kell té­rítenünk az általa kifizetett táppénz összegét, a kórházi és orvosi kezelési költséget, valamint a megállapított já­radékot. 1977. évben 161 ezer forint kártérítést fi­zettünk ki. 1977. évben a fegyelmi büntetések alapjául szolgá­ló vétségek között első he­lyen az ÁBEO megsértése szerepel. Az illetékes veze­tők mindinkább felismerik, hogy szigorúság, a szabályok következetes betartása és betartatása szükséges. Ez év első felében az ÁBEO meg­sértése miatt már csak 2 dolgozót kellett fegyelmi büntetéssel sújtani. Különböző munkafegye­lem-sértések miatt 1977. év­ben 85, 1978 első félévében pedig 56 dolgozó részesült fegyelmi büntetésben. A munkafegyelem szabályai­nak megsérté­sei között veze­tő helyet foglal el a szeszes­ital-fogyasztás. Az elmúlt évben 15, ez év első felében pedig 16 személyt kellett ilyen vétség miatt fegyelmi­leg felelősségre vonni. Az ittasságnak igen nagy a ve­szélyessége, balesetnek és minőséghibás gyártásnak le­het az okozója. Rendszerint igazolatlan mulasztás a kö­vetkezménye, mert a vezető nem állíthatja munkába, vagy eltiltja a további mun­kavégzéstől az ilyen dolgo­zót. Az elmúlt évhez viszo­nyítva új feleség, hogy ez év első felében minőséghi­bás gyártás és nem megfele­lő minőségellenőrzés miatt is alkalmaztak felelősségre­­vonást. A társadalmi tulajdonnal összefüggő kérdésekről, problémákról sokat lehetne még szólni, mint például a bizonylati fegyelem betar­tásáról, a biztonságos táro­lásról, raktározás­ról, a megfe­lelő anyagelszámoltatásról, a felesleges készlet keletkezé­séről és ezek hasznosításá­ról, a társadalmi tulajdon védelmi feltételeinek mind jobb megteremtéséről. Ebből is láthatjuk, hogy a társa­dalmi tulajdon védelme rendkívül sokrétű felada­tot jelent. Vállalatunk társadalmi tulajdonvédelmi helyzete a vázolt problémák ellenére is jónak mondható, és jelen­tős előrehaladás történt a vagyonvédelmi munka meg­szervezése, ellátása és haté­konyságának növelése terén. Vállalatunknál már koráb­ban megalakult a társadalmi tulaj­don­védelmi tanács, amely munkaterv szerint eredményesen végzi felada­tát. Olyan fontos kérdéseket vizsgált és tárgyalt meg, mint a hevesi gyáregység, a pneumatika-gyárrészleg, a 31-es üzem társadalmi és személyi tulajdonvédelmé­nek helyzete; a kereskedel­mi áru beszerzésének, bi­zonylatolásának, átvételének és felhasználása rendjével kapcsolatos ellenőrzési ta­pasztalatok, a munkafolya­matokba épített ellenőrzés helyzete. A tanács tevékenységének célja, hogy ellenőrző mun­kájával feltárja a társadal­mi tulajdon védelmére tett intézkedések megszegését, rámutasson a hiányosságok­ra. A vállalat dolgozói kö­rében nevelőtevékenységgel kíván hozzájárulni a tulaj­­donvédelem helyes szemlé­letének kialakításához. Felvilágosító munkán ke­resztül el kell érnünk, hogy kötelességeinket teljesítsük, és mindenkit a társadalmi tulajdon belső meggyőződé­sen alapuló tisztelete, meg­becsülése jellemezzen. Dr. Szepesi Sándor jogtanácsos­ ­ társadalmi tulajdonvédelem helyzete

Next