Bervai Figyelő, 1980 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1980-01-01 / 1. szám
'vi 8ERVAI A FINOMSZERELVÉNYGYÁR pártbizottságának lapja XV. évfolyam, 1. szám ARA: 1,50 FORINT 1980. január hó Munkánk akkor lesz eredményes, ha termékeink minőségét, korszerűségét állandóan javítjuk Beszélgetés az új év feladatairól — Az új esztendő első napjaiban mindenütt számvetés készül arról, milyen eredményeket értünk el a búcsúzó óévben. Ezekből kiindulva szabjuk meg teendőinket az új esztendőben. Az óév utolsó és az új esztendő első napjai a Finomszerelvénygyárban is e számvetés idejét jelentik. Hogyan értékeli Vezérigazgató elvtárs az elmúlt, 1979-es esztendőt, a gyár életében? Sikeresnek. Alapvető célkitűzéseinket a terveinkhez, valamint a népgazdasági elvárásoknak megfelelően — igaz, hogy nagy erőfeszítések árán — de végül is sikerült teljesíteni. Végleges adatokat majd a vállalat mérlegbeszámolója fog rögzíteni, de eddigi ismereteink alapján a következő teljesítési számokat tudom elmondani: Alaptevékenységünk árbevétele 1,160 millió Ft és ez 7 százalékkal magasabb, mint az előző évi teljesítés. Ezt 1,5 százalékkal kevesebb létszámmal teljesítettük, mint 1978- ban. A létszámcsökkentés tervszerű intézkedéseink eredménye. Munkánk hatékonysága számottevően javult. Eleget tettünk szocialista exportkötelezettségeinknek 4 millió 287 ezer rubel értékben. Ez irányú tervünket, melyet különböző okok miatt az év során többször módosítani kellett 15 százalékkal túlteljesítettük. Nagyon bonyolult feladatot jelentett számunkra a tőkés export célkitűzésünk teljesítése. Sok izgalmas órát, napot éltünk át emiatt az év során. Végül is az erőfeszítések meghozták az eredményt. Teljesítésünk 5,5 millió dollár, ez az 1978-ban teljesített 4,8 millióhoz képest 14 százalékkal magasabb. Ezzel eleget tettünk a tőkés árualapot növelő hitelfelvétel során vállalt, ez időszakra szóló kötelezettségünknek. A számok feldolgozása és egyeztetése még most folyik, de azt várjuk, hogy készleteink szintje a tervezettnek megfelelően fog alakulni, ez kb. 2 százalékos forgási nap javulást jelent az előző évihez képest és a vállalati eredmény is több lesz mint a tervezett. Számításaink szerint eredményünk 7 százalékkal fogja meghaladni az előző évi eredmény szintjét Szükség is van erre, hiszen az év során bérszínvonal növekedésünk mértéke meghaladta a 6 százalékot s ennek fedezetét ki kellett gazdálkodni. Végül is azt tudom mondani, hogy jó lett volna ha a tervszerűbb munka feltételeit biztosabban meg tudtuk volna teremteni, de ettől rosszabb évünk sosem legyen. Visszatérően állapítjuk meg évről évre, hogy az állandóan változó nyugati piaci helyzet, az energiahordozók árának állandó emelkedése az egyre növekvő minőségi követelmények mindig nehezebb és nehezebb feladatok elé állítják az üzemeket. Az 1979- es esztendő sem szűkölködött ilyen problémákban. A Vezérigazgató elvtárs szerint minek köszönhető, hogy a gyári kollektíva évről évre mégis megbirkózik ezekkel a feladatokkal? Hát nehézségekben valóban volt részünk 1979-ben is. Egy-két példát ezzel kapcsolatban: Az államközi megállapodások következtében tervünktől eltérően, csökkent szocialista export kiszállítási lehetőségünk. A kontingens csökkentése ellenére, a vállalat az elhatározott össz értékesítési tervét nem módosította, a szocialista értékesítésre legyártott pneumatikus automatika elemek nagy részét sikerült belföldi értékesítésre átirányítani, nem tudtuk viszont teljesen kivédeni az átállás készletnövelő hatását. A nem rubel elszámolású piaci értékesítésünknél jelentkező gyakori igénymódosulások, a nem kellő ütemben érkező specifikus rendelések rendkívüli feladatokat róttak az előkészítő szervekre és a termelő üzemekre. Az év során sok esetben nehézséget jelentett a belföldi partnerek szállítási késedelme, illetve a nem kellő minőségű és volumenű szállításai. A megváltozott országos külkereskedelmi helyzetünkkel összefüggésben egyes korábban is tőkés import beszerzésű anyagok engedélyezése meghosszabbodott, illetve egyáltalán nem lehetett beszerezni. A vállalat tervezett mérleg szerinti eredményének realizálásához számos intézkedést tett a takarékosabb költséggazdálkodás, a hatékonyabb készletgazdálkodás, a műszaki fejlesztési tevékenység gyorsítása terén. Készletgazdálkodásunk 1979. évben a piaci igények gyakori változása, a sok esetben ütemtelen beszállítások miatt nagymértékben megnehezedett. Vállalaton belül ütemterv készült a felhalmozódott készletek leépítésére, az optimálisabb készletszint kialakítására vonatkozóan. E gondok között is továbbfolytattuk termékszerkezet korszerűsítési munkánkat is. 1979. évben befejeztük a két konvertálható árualap bővítő fejlesztésünket, a háztartási hűtőkompresszorok gyártási kapacitásának bővítését, a 165, 1600-as típusú pneumatikus munkaheligerek gyártókapacitásának megteremtését. A háztartási kompresszorok kapacitásbővítő beruházásának kivitelezésével együtt jelentős gyártmányfejlesztést valósított meg a vállalat. A tőkés piac egyre fokozódó minőségi igényének kielégítése érdekében több lépcsőben fejlesztettük a háztartási kompresszorok műszaki paramétereit, ezen belül elsősorban a zajszint csökkentését, a villamosenergia felhasználás javítását. A fejlesztések eredménye alapján 1979. VII. hónapban megkezdhettük az új típusú kompresszorok sorozatgyártását. A tőkés piaci kiszállítások eddigi tapasztalatai alapján egyértelmű a minőség javulása. Az új típusú munkahengerek gyártás bevezetésével előbbre tudtunk lépni a pneumatikus elemek termékcsoportnál a tőkés viszonylatú export áruszerkezet hosszabb időszakra vonatkozó megalapozásában. A pneumatikus elemek termékcsoport vállalaton belüli részaránya tovább növekedett, az új típusú hengerek gyártásindítása mellett az egyéb elemek, elsősorban hőszelepek választékának vítésével. A diesel kiselemek gyártását megszüntettük, ezt a felhasználókkal, kereskedelmi vállalatokkal történő tervszerű egyeztetés előzte meg. A kiselemek gyártásának megszüntetésével párhuzamosan bővítettük a nagyelemek gyártási kapacitását. A hatékonyság, a termelékenység növelése megkövetelte vállalatunktól, hogy folytassuk a korábbi évek műszaki fejlesztési gyakorlatát, nevezetesen azt, hogy a növekvő költségeket a műszaki fejlesztési és újítási tevékenységek megtakarításánál ellensúlyozzuk. A műszaki fejlesztési, üzemszervezési és újítási tevékenység eredményeképpen vállalatunk jelentősen csökkentette a gyártási normaidőket, anyagnormákat, mellyel jelentős élőmunkát és anyagot takarított meg. További gyártmánykitelepítéseket is végrehajtottunk a hevesi gyáregységünkhöz. Az ott dolgozó munkatársak egyre biztosabban és eredményesebben oldják meg ezeket a nem kis feladatokat. Hogy hogyan tudjuk megoldani évről évre feladatainkat? Nagyképű lennék ha azt mondanám, hogy ez nálunk természetes- Nagyon meg kell dolgozni érte. S ez a gyári kollektíva valóban évek óta bizonyítja, hogy tud dolgozni. Több mint két és félezer gyárhoz hű, kipróbált törzsgárdatagunk van. Széles körben kibontakozott munkaverseny-mozgalmunk. A vezetők nagy része az új körülmények tüzében edzett kipróbált szakember. A munkatársak túlnyomó többsége lelkesen, becsületesen dolgozik. Úgy szoktuk mondani, hogy jó a csapatszellem, mint ahogy elért eredményeink is e csapatmunkának köszönhetők. Ezt a szellemet szeretnénk erősíteni a továbbiak során is. Köztudomású, hogy az új év egyáltalán nem ígérkezik könnyebbnek a korábbiaknál. Január 1-től életbe léptek az új szabályozók, s változatlanul feladat a minőség állandó növelése, ugyanakkor nagyságrendben az sem kisebb, hogy a dolgozók életszínvonalának szintjét is tartsuk. Melyek azok a feladatok, amelyekre a gyárban összpontosítani kell az új évben, hogy eredményesen zárjuk 1980-at is? Ez az év valóban nagyon nehéznek ígérkezik. Bár még nem minden tisztult ki egészen, a megismert követelményekhez igazodva készítjük az éves tervünket, határoztuk meg célkitűzéseinket. Ez úgy hangzik röviden, hogy haladunk tovább az eddig is eredményesen járt úton, de ezt a haladást minden tekintetben meg akarjuk gyorsítani, ami gazdálkodásunk hatékonyságának dinamikusabb növelését jelenti elsősorban. A vállalati tevékenységek össz árbevételét 2,5—3,0 százalékkal tervezzük növelni, melyen belül folyóáron számolva a dollár elszámolású export dinamikája 12—14 százalék, a rubel elszámolású exporté pedig 2—4 százalék. A vállalati értékesítésből 1980. évben várhatóan mintegy 34—36 százalékot tesz ki az export, melynek 60—61 százaléka dollár elszámolású export. A termelési feladatok végrehajtásával együtt a dolgozóink keresetének növelése 1980. évben is fő célkitűzésünk. A szabályozók változásának együttes hatásaként jelentősen csökkenni fog a vállalati nyereségtömeg, és így az ebből képezhető érdekeltségi alapok is. Mivel a termelésünket minimális mértékben tervezzük növelni, a vállalati eredmény biztosítása a termelési volumen bővítésével, nem oldható meg 1980. évben. Ahhoz, hogy a személyi jövedelmeket 1980. évben az elhatározott mértékben növelni tudjuk, a kiemelt feladataink a következők : — a gazdálkodási költségek csökkentése, a minőség folyamatos javítása, — a tőkés export jövedelmezőségének emelése, a marketing tevékenység fokozása, — a termékek, a termékszerkezet korszerűsítésének folytatása, — a beruházási, fejlesztési erőforrások optimális felhasználása, — a termelésirányítás, üzemszervezés korszerűsítése, veszteségeink csökkentése, — az álló- és forgóeszközökkel való hatékonyabb gazdálkodás, — a munkaerőgazdálkodás korszerűsítése. (Folytatás a 2. oldalon.) Köszöntjük a pártérttekezletet Pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. pártkongresszusára készül. E felkészülés fontos állomása, amikor értékeljük a XI. kongresszus határozatainak végrehajtását, a kongresszus óta végzett munkák Pártalapszervezeteink a munka értékelését október és november hónapban pártcsoportüléseken kezdték el. Vállalatunk 45 pártcsoporttjának tanácskozásán párttagjaink véleményt mondtak a beszámolási időszak munkájáról. Számos javaslat hangzott el a munka jobbá, eredményesebbé tételére. A pártalapszervezetek vezető testületei vezetőségi üléseken összegezték a pártcsoportértekezleten elhangzott véleményeket. Megvitatták és szükség szerint módosították az alapszervezet munkájáról szóló beszámolóikat. Az előre tervezett időben és helyen megtartott taggyűléseken a tagság megjelenése 80—92 százalék között mozgott. A taggyűlések általában aktívaknak értékelhetők. A hozzászólások száma 4—12 között mozgott, összesen 86 hozzászólás hangzott el a taggyűlések vitájában. A taggyűlések beszámolóit elemzőknek, alaposnak lehet értékelni. Az eredmények mellett kritikusan és önkritikusan szóltak a hibákról, a hiányosságokról is. A hozzászólások a gazdaságpolitikai feladatok értékelése mellett átfogták a párt belső életének szánta az egész területét. A vállalati párt végrehajtó bizottság tagjai, a pb képviselői részt vettek a taggyűléseken és ismertették az alapszervezetek minősítését, szükség szerint bekapcsolódtak a beszámolók feletti vitába is. Az első forduló után megkezdődött az időközben megjelent kongresszusi irányelvek feldolgozása a párttcsoport üléseken. Mire e sorok megjelennek, pártalapszervezeteink nagy része túl lesz a vezetőségválasztó taggyűléseken. Január 26-án vállalatunk kommunistái pártértekezleten értékelik a XI. kongresszus óta végzett munkát, összegezik a kongresszusi dokumentumok vitájában elhangzott észrevételeket. Sikeres munkát kívánunk a pártértekezletnek, vállalatunk valamennyi kommunistájának. Bajzát S. Félgőzzel nem lehet! Való igaz, már eddig is sok S kát vitatkoztunk, beszéltünk munkaerő-helyzetünkről, még intézkedtünk is, csak éppen az eddigi eredményekkel nem lehettünk elégedettek. A győri példa — így vonult be az utóbbi időben szótárunkba az a kezdeményezés, hogy valamennyi dolgozóra kiterjedően felül kell vizsgálni a munkaköröket és ahol szükséges élni kell az átcsoportosítással. Vállalatunknál a gazdaságpolitikai aktíva értekezlet után még konkrétabban megfogalmazták a sürgető feladatokat. A szakigazgatók intézkedési tervet készítettek, s vezérigazgatói utasítás jelent meg a munkaerőgazdálkodás fejlesztéséről, melyet 1980. június 30-ig végre is kell hajítani. Produktív üzemeink létszámgondjain fog segíteni az alkalmazottá és a fizikai létszámarány javulása. Mindenkinek érdeke ez, hiszen létszámcsökkentés, vagy létszámátcsoportosítás nélkül, népgazdaságunk teherbíró képessége miatt nem lehetne 1980-ban megfelelő bérfejlesztésit végrehajtani. Előírják az intézkedési terv pontjai a vezető és beosztott arány javítását, a raktárakban és más munkahelyeken bújitatott létszámok felszámolását, a párhuzamosan végzett tevékenységek megszüntetését. A munkavégzés ésszerűsítése közben emberekről, sorsokról kell dönteni, közben arról sem feledkezhetünk meg, hogy milyen munkaerő-pazarlás a gondatlan munkavégzés. Ide sorolhatjuk a pótműveletek sokezres normaóra kihatását és a selejtes gyártást. Míg az első félévben selejtesből 9 millió, addig csak a III. negyedévben 6 millió forint volt az eredményesültkentő tényező. Munkaerő-pazarlás végeredményben a sok szerszám felhasználás is. Előfordult Hevesen, hogy az előírt gyártóeszköznek a 20—30 szorosát is felhasználták figyelmetlen munkavégzés miatt. Van még javítani való a dolgozóktól függő veszteségek százalékán is. Legutóbb az egyik üzemünkben a termelési tanácskozáson indulatosan mondta el véleményét egy felszólaló azt kifogásolta, hogy üzemünk — amely évtizedek óta túlórázik — nem engedheti meg, hogy egyik-másik dolgozó 30—40 százalékos teljesítés mellett félgőzzel is ugyanúgy megkapja az órabérét és a fizetését, mint az, aki becsületesen helytáll a nap minden órájában. Az új esztendő első napjaiban ne legyen ünneprontás arról beszélni: mindenkinek meg kell tennie minden tőle telhetőt, mert csak így lehet feladatainkat teljesíteni. (simon i.) A szakmunkás-utánpótlás neveléséről A vállalati KISZ-bizottság rendszeresen figyelemmel kíséri a szakmunkás utánpótlás egyik legfontosabb bázisán a szakmunkástanulók képzését, életkörülményeit, vállalatunkhoz való kötődésük folyamatát. A közelmúltban, vezetőségi ülésen, kiemelt napirendi pontként vitatták meg a személyzeti és oktatási főosztály tájékoztatóját, a szakmunkás tanulóinkkal való foglalkozásiról és az általános iskolák részére szervezett ipari szakkörök helyzetéről. A szakmunkásképzés fejlesztése érdekében a tanműhely gépparkját 9 darab kisesztergával, 2 darab középesztergával újították fel. Kialakították a marói kabinetet 4 darab marógéppel. Létrehozták a másodéves géplakatos képzés bázisát tanműhelyen belül. A tervek között szerepel egy önálló öltöző, mosdó építése, valamint az oktatói szertár két tanteremmel. Új gépeket is beszereznek, ehhez főhatóságunktól 2,5 millió forintos támogatásit kaptak. Az üzemekben a III. éves tanulók képzéséhez a feltételek biztosítva vannak. E lehetőséget hosszú éveken keresztül, vállalatunk egész kollektívája teremtette meg, nem csekély költségekről volt és van szó. Ilyen feltételek mellett természetes követelmény, hogy tanulóink szorgalommal, igyekezettel, jó tanulással minél jobban sajátítsák el szakmájukat. Kapcsolódjanak be aktívan a közösségi életbe, a KISZ-mozgalomba. Ugyanakkor tanulóink joggal várhatják környezetükntől, hogy jó példával járjanak elöl, türelemmel, jóindulattal foglalkozzanak velük! Nagyon helyes volt a KISZ-bizottságnak az az elhatározása, hogy az elmúlt évek tapasztalatait felhasználva az üzemekbe kerülő tanulókat bevonják az alapszervezetek KISZ életébe. A gazdasági és társadalmi vezetőik bekapcsolásával kezdeményezik és szervezik a tanulókkal való elbeszélgetéseket, hogy tisztázzák az esetleges problémákat, konkrétabbá tegyük a feladatokat a tanulók és környezetük számára. A KISZ célkitűzése, hogy ne csupán egy-egy személy érezzen felelősséget a nevelésért, képzésért, hanem azok is járuljanak hozzá, akik eddig külső szemlélőként kritizálva, a szakmunkáshiány megszüntetését, szakmai nevelését valahonnan másoktól várják. Helyes ez a döntés, hiszen mindannyian közvetlenül érdekelve vagyunk abban, hogy jövőre nemzedékünk milyen nevelést, szakmai képzést kap. Megvitatták a tanműhelyben folyó munkaversenymozgalom helyzetét s annak továbbfejlesztésére is határozat született. Egyöntetű megállapítás: minden biztosíték és feltétel megvan arra, hogy közös összefogással társadalmunknak értékes, jó szakmunkásokat neveljünk.