Bervai Figyelő, 1981 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1981-01-01 / 1. szám

A FINOMSZERELVÉNY GY­ÁR PÁRTBIZOTTSÁG­ÁN­AK LAPJA_________________________________________________ XVI. évfolyam, 1. szám ARA: 1,80 FORINT 1981. január hó Munkánkról Az 1980-as év mindannyiunk számára sok újszerű dolgot tartogatott, s bizony, az év elején, amikor a feladatokat terveztük sze­rettünk volna egy olyan „varázs iránytű” birtokába jutni, ami egyértelműen megmu­tathatta volna a sok változás között megje­lölhető legjobban járható utat. Ez az irány­tű végül is, ha nem is jöttünk rá azonnal, birtokunkban volt. Nem más, mint az el­múlt évek eredményes munkájával megte­remtett, szilárd gazdasági bázisunk, a gyár kollektívájának szakértelme, munkaszerete­te, fogékonysága az újra, lelkesedése és el­tökéltsége, hogy a megnehezült körülmények között is eredményesen tesz eleget feladatai­nak. Ez eredményezte azt, hogy bár sok konkrét ismeret még hiányzott az év elején, jól érzékeltük azokat a tendenciákat, ame­lyek erősítése és megvalósítása érdekében kellett munkánkat szervezni és a tevékeny­ségek irányát meghatározni. Szinte a válla­lat egész területén gyorsan megerősödött az a szemlélet, amelyik a jobb, fegyelmezet­tebb, eredményesebb munkavégzésre ösztön­zött és ennek folyamatosan érezhető volt a hatása a vállalat gazdálkodási eredményei­ben. Azt hiszem minden területen érezhető volt az, hogy folyamatosabban, egyenletesebben megy a munka, mint bármikor eddig. Nem volt egy olyan hónap, sőt dekád is ritkán, hogy ne az előirányzotton felül teljesültek volna a termelési és értékesítési feladatok. A gyár történetében egyedülálló, hogy a tőkés exportra kerülő termékeknek az ugyancsak megtermelt tervhez szükséges utolsó kiszállítása már december 16-án meg­történt, s utána már a többletteljesítést nö­velték a további útnak induló szállítmányok. Azt hiszem, ritkán fordult elő, hogy olyan nyugodtan zárhattuk be karácsony előtt 10 napra az üzemek ajtajait, mint most és, hogy azok zárva is maradhattak a szünet idejére. Pedig nem volt kevés az, amit el kelett végeznünk 1980-ban. Tevékenységünk össz­­árbevétele, ami 1027 millió forint lett, 8 százalékkal magasabb, mint előző évi. 356 millió forint exportot valósítottunk meg, amiből 220 millió forint értékű árut tőkés területre szállítottunk ki. Szocialista exportunk növekedése: 18,3 szá­zalék, tőkés exportunk fejlődése: 18 száza­lék. Feladatainkat 1,4 százalékkal kevesebb létszámmal oldottuk meg, mint az előző év­ben, így termelékenységünk 10 százalékkal növekedett. Kiemelkedő eredménynek tud­juk be azt, hogy népgazdasági szempontból is fontos feladatot oldottunk meg készlet­­gazdálkodásunk javításával. 1980-ban nem emelkedtek készleteink. A jelentős, az ipar­ágitól dinamikusabb termelésnövekedést az előző év készletszintjével azonos készletér­tékekkel oldottuk meg. Így készletünk for­gási sebessége közel 7 százalékkal javult. Ez nagy segítséget jelentett a vállalat pénz­ügyi egyensúlyának megtartásában. Általá­­ban valamennyi területen javult a költség­­gazdálkodás, csökkentek veszteségeink és ez lehetővé tette, hogy a vállalat eredménye 10 százalékkal magasabb lett, mint ahogy ezt terveinkben meghatároztuk. Eredményeink nagyobbak is lehettek volna, ha a tőkés export hatékonyságát nagyobb mértékben tudtuk volna fokozni. Nagy erőfeszítések történtek ezzel kapcsolatban az év során, de a termelési költségeket növelő árválto­zások és a tőkés devizák többszöri leértéke­lése miatt ezt a fejlődést csak nagyon szo­lidan tudtuk biztosítani. Az elért eredmé­nyek azonban így is lehetővé tették, hogy az év első felének szolidabb bérnövekedése után az év közepén 4 százalékos bérfejlesz­tést valósíthattunk meg, s az év második felében két alkalommal is tudtunk jövede­lemnövelő kifizetéseket eszközölni. Ebben az évben is tovább növeltük termékeink minőségi színvonalát és új termékek gyártá­sát is megvalósítottuk a pneumatika gyárt­mánycsaládon belül. ■ ■ [UNK] rr B ffIN joYonkrol! Egerben és Hevesen 41 dolgozónk számá­ra tudtunk lakásépítési támogatást és OTP lakáskeretet biztosítani, ezzel lakásgondjai­kat megoldani. Ez évben régi kívánságnak eleget téve, a Volán Vállalat segítségével meg tudtuk indítani a belső utasszállítást is, és a vonat megszüntetésével gyorsabb, korsze­rűbb bejárási lehetőségek teremtődtek egyes körzetekből. Tovább folytattuk termékle­telepítéseinket hevesi gyáregységünkhöz és itt is korszerű termékváltási folyamat való­sul meg. Az 1980-as év több ok miatt is ki­emelt jelentőségű volt. Egyrészt az eddigitől jóval szigorúbb körülmények között kellett a gazdálkodást folytatni, másrészt V. ötéves tervünk utolsó éve volt és ez a tény is alá­húzta fontosságát. Öröm számunkra, hogy ennek az évnek a feladatait is eredményesen megoldottuk. A vállalat vezetése nevében köszönetet mon­dok minden munkatársamnak, akik Eger­ben, Hevesen, Budapesten eredményesen munkálkodtak a célkitűzések sikeréért és kö­zös munkával tovább erősítették a gyár ed­dig megszerzett tekintélyét. Bízom abban, hogy ez az eredményes munka tovább foly­tatódik az 1981-es évben is. 1981-éves ter­vünk alapjait 1980. évi munkánkkal terem­tettük meg. Ármunkánkat és előkészületein­ket úgy folytattuk, hogy az 1981-es terv termékszerkezete nagyobb jövedelmezőséget biztosítson, mint az előző évi. Ennek meg­felelően össz­­termelékenységünkben és tő­kés exportunkban nagyobb súlyt kap a pne­umatika, mint korábban. Ez a VI. ötéves tervi célkitűzéseinkkel is megegyezik. A pneumatikus elemek gyártása 12—15 százalékkal fog növekedni, az ajtónyitó be­rendezéseket 26 százalékkal. Nem növeljük a kompresszorgyártást, de a gyártott men­­­nyiségen belül fokozzuk a belföldi ellátás színvonalát. Növeljük az olajszabályzó gyár­tást is 14 százalékkal, s ezen belül a tőkés exportot kívánjuk tovább fokozni. Szinten marad a tömlőcsatlakozó gyártása, csökkent a diesel és spec, munka volumene. Meg­szüntetjük a villogó automata és a nagy­kompresszor gyártását. A piaci igényeknek megfelelően tevékenységünk össz­ árbevé­tele 5,8 százalékkal növekszik és 1100 mil­lió forintot tesz ki. Exportunkat 412 millió forintban rögzíti a terv. Szocialista expor­tunk ezen belül 6 millió 244 ezer rubel lesz, 13 százalékkal több, mint előző évben. Tő­kés exportunk 18 százalékkal növekszik és értéke 8 millió 26 ezer dollár lesz. Számí­tásain szerint a tőkés export hatékonysága közel kétszeresére nő ebben az évben és ez lehetővé teszi, hogy eredményeinket tovább fokozzuk. 120 millió forint eredmény eléré­sét tervezzük és ez egy kedvezőbb jövede­lemnövelés lehetőségét teremti meg. Ennek pontos kimunkálása most van folyamatban. A kedvezőbb előjelű terv azonban csak a lehetőségeket rögzíti, ahhoz, hogy meg is valósuljon, ebben az évben is nagyon fe­gyelmezett, pontos, nagy hatékonyságú mun­kára van szükség. Azt a lelkesedést és aka­ratot, ami az 1980-as év munkájánál meg­nyilvánult, tovább kell folytatni és a ked­vező tendenciákat tovább erősíteni. Erre ké­pes vállalatunk kollektívája, bizonyította ezt sok éven keresztül. Tervünket széles körben megvitatva fogjuk véglegesíteni. Fel kívánjuk használni azokat az észrevételeket, javaslatokat, melyek a munka eredménye­sebbé tételét szolgálják. Számítunk a válla­lati kollektíva"szakmai hozzáértő, aktív mun­kájára, a közösségek öntevékenységére, szo­cialista munkaverseny-mozgalmunk lendüle­tére, politikai és társadalmi szerveink szo­ros együttműködésére. Minden feltételünk megvan ahhoz, hogy az 1981-es év munkája is sikeres, eredményes legyen. Ehhez kívánok mindannyiuknak jó erőt, egészséget és hasznos munkával eltöltött si­keres Boldog Új Évet. KOCZA IMRE vezérigazgató Nemzetközi diplomát kapott Csehszlovákiában, a Sko­da Művek Autógyárában rendezték meg a KGST or­szágok ifjú esztergályosa­inak vetélkedőjét. A KISZ- delegáció tagjaként me­gyénk, s a Finomszerel­­vénygyár képviseltetében Schél András, szerszám­­üzemünk szakmunkása a je­lentős nemzetközi versenyen csehszlovák kollégája mö­gött a második helyen vég­zett és elismerő diplomát kapott. Gyárunk anyagi és erköl­csi elismerésben részesítette a nemzetközi versenyben is sikeresen helytálló fiatal szakmunkást. (Fotó: Pásztor Tibor) AZ SZB NAPIRENDJÉN A munkaügyi döntőbizottság és a jogsegélyszolgálat munkája A szakszervezeti bizottság decemberi ülésén meghall­gatta a vállalati munkaügyi döntőbizottság tájékoztató­ját az 1979—80 évi munká­ról és beszámoltatta a jog­segélyszolgálatot 1980 évi működéséről. A döntőbizottsághoz 1978- ban 61, 1979-ben 24, 1980-ban pedig 21 kérelem érkezett. Az ügyek száma 1974-től 1978-ig emelkedett, ettől kezdve fokozatosan csökkent. Ennek oka egy­részt az, hogy a jogsegély­­szolgálathoz fordulnak előbb, ahol megkapják a megfelelő felvilágosítást, vagy minden külön eljárás nélkül elintézik az ügyet, másrészt az, hogy a válla­lat erre illetékesei megfele­lő hozzáértéssel intézik a munkaügyeket. Mindhá­rom szerv munkája ered­ményeként a Finomszerel­­vénygyárban országos és megyei átlag alatt van a munkajogi viták száma. 1980. január 1-től új jog­szabály határozza meg a VMDB szervezetét és mű­ködését. Lényeges tartalmi változást jelent, hogy a dön­tőbizottság­­ tisztségviselőit nem jelölés útján bízzák meg, hanem a dolgozók választják. A korábbi megbízottak jól végezték munkájukat, mert egy kivétellel mindenkit megválasztottak. Az egy ki­vétel is más,­­fontos szak­­szervezeti megbízatása mi­att nem került jelölésre. A hevesi gyáregység két dolgozóját választották be a döntőbizottságba, ami azért helyes, mert a gyár­egységi dolgozó ügyében elég ha az elnök utazik le Hevesre. Változás még, hogy a munkáltató központ­jában szervezett munkaügyi döntőbizottság jár el abban az esetben is, ha a kérel­mező más járás, vagy me­gye területén dolgozik és ott nem szerveztek döntő­­bizottságot. Ez a mi ese­tünkben azt jelenti, hogy a Budapesten dolgozó mun­katársaink is a központban lévő döntőbizottsághoz for­dulhatnak. A döntőbizottság a benyújtott kérelmeket 8 napon belül tárgyalásra tűz­te ki és szinte valamennyi ügyét az első tárgyaláson lezárta. Ez a megfelelő elő­készítést bizonyítja. A dön­tőbizottság valamennyi tisztségviselője képzésben illetve továbbképzésben vett részt, a vállalat a műkö­déshez szükséges anyagi feltételeket biztosítja. A szakszervezeti bizottság megállapította, hogy a VMDB a törvényes előírá­soknak megfelelően, jól végzi munkáját, ezért elis­merését fejezte ki. A jog­segélyszolgálat beszámoló­jában hangsúlyozta, hogy fő feladatnak tekinti a jogi felvilágosítást, tanácsadást, de amennyiben szükséges, eljár különböző szerveknél és ellátja a jogi képvisele­tet a vonatkozó SZOT- és Működési Szabályzat keretei között az SZB külön meg­hatalmazása alapján. A beszámolási időszak 1980. január 1-től 1980. ok­tóber 30-ig terjedő időszak­ra vonatkozik, ezért az elő­ző két év ugyanezen idő­szakának adataival hasonlí­totta össze az ügyforgalmat. Eszerint 1978-ban 247, 1979-ben 259, 1980-ban 262 dolgozó kereste fel a jogse­gélyszolgálatot. Az igénybe­vevők 70 százaléka fizikai állományú. Alacsony a nyugdíjasok, ipari tanulók és a gyesen levő kisma­mák száma — pedig a jog­segélyszolgálat mindhárom kategóriába tartozóknak tud­na segíteni jogi problémá­juk megoldásában. Az ügyek megoszlását te­kintve vezetnek a polgári joggal kapcsolatosak. A be­számolási időszakban 87 dol­gozó kereste fel a szolgála­tot ilyen kérdésekkel. Ál­lamigazgatási joggal kapcso­latos volt 52 ügy. Ez volna az a terület, ahol a jogse­gélyszolgálat leginkább el­járhatna, mert az államigaz­gatási eljárásban csak kivé­teles esetben van szükség személyes megjelenésre. Ide tartozik minden olyan ügy, amelyet a tanácsnál, földhi­vatalnál, illetékhivatalnál, biztosítónál stb. kell intéz­ni. A magánügyes kilépők számát lényegesen csökkent­hetnék, ha államigazgatási (tanácsi) ügyek intézéséhez csak valóban személyes megjelenés szükségessége esetén adnának kilépőt, más esetekben pedig felhív­nák a dolgozók figyelmét a jogsegélyszolgálatra. Munkajogi ügyek száma 55 volt. Ez a viszonylag ma­gas szám nem jelenti azt, hogy ennyi vitás eset van a vállalatnál. A dolgozók 1/3-a olyan családtagjának mun­kajogi kérdésével jelentke­zett, aki jogsegélyszolgálat­tal nem rendelkező munka­helyen dolgozik, másik har­mada pedig csak valami­lyen munkajogi szabály is­mertetését kérte. A családjogi ügyek szá­ma 34, mely tartási ügyek intézését, házassági bontó­perrel és vagyonjoggal kap­csolatos felvilágosító mun­kát jelentett. Társadalom­biztosítási joggal kapcsolat­ban 20 dolgozónak adtunk felvilágosítást és hétnek szerkesztettünk valamilyen beadványt. A jogsegélyszolgálat kap­csolata más szervekkel jó. Minden döntőbizottsági tár­gyaláson részt vesz a jog­segélyszolgálat és ha szük­séges, fellép a dolgozó ér­dekében. A Megyei Jogse­gélyszolgálati Bizottság kez­deményezésére különféle szer­vekkel együttműködési szer­ződést kötöttünk, amely mun­kánk további segítését je­lenti. A jogsegélyszolgálat fon­tos feladata a jogpropagan­da. Az időszerű feladatok meghatározásánál ennek fejlesztését is célul tűztük ki. A vita résztvevői pozití­van értékelték a szolgálat működését. A szakszerve­zeti bizottság állást foglalt abban, hogy m­ár ebben az oktatási évben jogi előadás­ra kerüljön sor a szakszer­vezeti oktatás keretében, továbbá elfogadta a beszá­molót az egyéb javaslatok­kal együtt és elismerését fejezte ki a jogsegélyszol­gálat működésével kapcso­latban. Bukácsné dr.

Next