Bervai Figyelő, 1992 (27. évfolyam, 1-9. szám)

1992-02-01 / 1. szám

A FINOMSZERELVÉNYGYÁR DOLGOZÓINAK LAPJA XXV. évfolyam, 1. szám ARA: 5 FORINT 1992. február hó Az esztendőforduló mérlege Bizakodva kell alkalmazkodnunk a nehéz körülményekhez Az évek során hagyományossá vált, hogy a Bervai Figyelő hasábjain is értékeljük az eltelt esztendőt, s előretekintünk az újabb gazdálkodási időszakra. Az 1991. év elején a magyar gazdaságban egy po­zitívabb irányú várakozás volt tapasztalható. A ta­valy márciusi gazdasági prognózis a visszaesési ten­dencia csökkenését, majd stagnálását követően év végétől egy minimális növekedést is­­ jósolt”. Az év során tapasztalhattuk, hogy az említett el­őrejelzés túlzottan optimista volt. Az iparra jellemző, hogy a folyamatok a prognosztizálttól kedvezőtle­nebbül alakultak. A volt KGST piacok összeomlása az 1990. évi 30 százalékos csökkenés után nemzet­­gazdasági szinten 1991-ben — iparáganként eltérően — további 50-70 százalékos kivitelcsökkenést oko­zott. Ilyen mértékű piacszűküléssel a gazdasági program nem számolt! A keleti piacok szétesése a belföldi kereslet­ drasztikus visszaesését is előidézte (az ipari termelés jelentős hányada ezen a piacokon került értékesítésre). A nyugat-európai gazdaságra is a stagnálás vagy az attól is negatívabb tendencia volt a jellemző. Az Európai Gazdasági Közösség országainak munka­nélküliségi rátája 8 százalékot meghaladó, és a sok tekintetben példaként emlegetett spanyolországi munkanélküliségi ráta is 16 százalék fölötti. A beruházásokhoz kapcsolódó hidraulika- és pne­umatika-gyártás területén dolgozó neves európai cé­gek is jelentős létszám- és munkaidőalap (3-4 napos munkahetek) csökkentésre kényszerültek. A korábbi évek válságágazatai (bányászat, kohá­szat) után az ipar szinte minden területe válságba ke­rült. A gépipar 1991. évi volumenvisszaesése 35 szá­zalékos mértékű volt. Az iparban a munkanélküliek száma júniusban 186 ezer, szeptemberben 294 ezer, év végére 350 ezer főt meghaladó mértékűre növe­kedett. Az első félév végi 3,8 százalékos munkanél­küliségi ráta ez idő alatt 8 százalék fölé emelekedett. Az iparból munkanélkülivé vált létszám több mint 60 százaléka a gép- és a könnyűiparból került ki. Az 1991. évi vállalati terv készítésekor a komp­resszorból volumen-növekedéssel, pneumatika és járműpneumatika termékcsoportnál jelentős volu­mencsökkenéssel számoltunk. Az alaptevékenység éves árbevétele 2 millió 800 ezer forintban lett a tervben rögzítve. Az akkori piaci mozgások ezt az elképzelést alá is támasztották. Áp­rilis végéig kapacitásaink leterheltek voltak. A ké­sőbbiekben pneumatika és járműpneumatika terüle­tén a prognosztizálthoz képest zuhanásszerű igény­visszaesés következett be. Kompresszorból értékesítésünket 1990-hez viszo­nyítva 100 ezer darabbal növelni tudtuk, amiből konvertibilis exportunk értéke 2,5 szeresére nőtt. Az új termékként bevezetett Franz-Kahl hidrauli­kus részegységekből 56 millió forintos árbevételt ér­tünk el. Mindezek azonban nem tudták ellensúlyozni a neumatika és jármű-pneumatika termékcsoport árbevételkiesését. (A pneumatika az 1989. évinek 41, a jármű-pneumatika 47 százalékára esett vissza.) A likinói,a lvovi autóbuszgyárakkal és a MO­­GÜRT-tel kötött összességében mintegy 150 millió forintos szerződésünk ellenére — fizetési készség hi­ányában — áruszállítás nem valósulhatott meg. Az igények drasztikus csökkenése miatt az árbe­vételkiesés a tervezetthez viszonyítva 520 millió fo­rint. Ezen árbevétel (illetve fedezeti érték) kiesés oly mértékű, hogy az év közben tett szigorító intézkedé­sek ellenére is a vállalat a múlt éves gazdálkodását veszteséggel zárta. A veszteség mértéke a vállalat ál­tal fizetett bankkamat mértékével közel azonos. A vállalat minden fizetési kötelezettségének ele­get tett (hosszúlejáratú hiteltörlesztések, Mecman Eger Kft. törzstőke feltöltés stb.), pénzügyi egyensú­lyát, fizetőképességét mindvégig megőrizte. Mi várható 1992-re? Ennek prognosztizálásához figyelembe kell ven­nünk a gazdasági környezetet: — a fejlett piacgazdaságú országok gazdaságának stagnálása, a termékekkel szembeni minőségi köve­telmények jelentős növelése, a fokozódó piacvéde­lem, a burkolt protekcionizmus felerősödése nem valószínűsíti, hogy a magyar ipar növelni tudja kon­vertibilis exportját, — a kelet-európai térségben — elsősorban a szov­jet utódállamokban — elmélyülő politikai problé­mák miatt további visszaesés várható az ezen orszá­gokkal folytatott kereskedelemben (ez kihat belföldi értékesítésünkre is), s a belföldi kooperációs kapcsolatainkban nagyfo­kú bizonytalanságot, készletek teljes felélését, a megrendeléseknek az 1991. évihez viszonyítva to­vábbi jelentős csökkenését tapasztaljuk. A vállalat „háttéripari beszállító”, s mint ilyen, gyártmányaink nem végtermékek, mind valamilyen gépnek, berendezésnek egy-egy építőeleme (nagy vevők esetében csak a laboratóriumi vizsgálatok 3-5 hónapot tesznek ki). Jelentősebb piaci terület megszerzése hosszú időt (0,5—1 év) igényel. Az értékesítési volumenek nö­vekedése, a termékválaszték kiszélesítésére számos intézkedést tettünk, aminek egy része rövidesen be­érhet: — volumennövelő realitása a kompresszor gyárt­mánycsoportnak van, — pneumatikánál az év II. felében a 35-ös épület­ben induló ME-FE közös termelő vállalat egy későb­bi fejlődés kiinduló bázisa lesz, s a magyar SUZUKI-val aláírásra került a be­szállítói keretszerződés. A napokban kapjuk meg a lengéscsillapítókra vo­natkozó igénybejelentésüket. Év végére tudnunk kell szállítani a mintadarabokat. Ez igen komoly műszaki előkészítési feladat. A felfutás 1995-ig tart, amikorra a gyártmánycsoport éves árbevétele eléri az 500 mil­lió forintot. A gázrugók közös termelő vállalati formában tör­ténő gyártására egy éve folynak tárgyalásaink, ame­lyek várhatóan a közeljövőben pozitív eredménnyel zárulnak. Az előzőekben felsoroltak (a kompresszor kivéte­lével) jelentősebb terhelést csak 1993. évtől kezdő­dően eredményezhetnek. A kompresszoron kívüli termékcsoportok volumencsökkenése miatt sajnos a mi vállalatunk is kénytelen egy jelentős létszám­­csökkentést végrehajtani. Ennek gyakorlata már fo­lyamatban van, az érintettek minden részletre kiter­jedő, személyre szóló értékesítést kapnak, összessé­gében minden igyekezetünk arra irányul, hogy a le­hető leghumánusabban kezeljük ezt a kérdést, szán­dékainknak azonban itt is határt szabnak a kérlelhe­tetlen anyagiak. Január 1-jétől a vállalat új szervezeti irányítási rendszerben dolgozik, mint azt lapunk korábbi szá­maiban már jeleztük. Ez az új szervezeti forma a piac változásaihoz gyorsabb alkalmazkodás, hatékonyabb, eredménye­sebb gazdálkodás lehetősége mellett a privatizációs folyamatnak egyik lépcsője is. Ismert, hogy az álla­mi vállalatoknak 1992. év végéig társaságokká kell alakulniuk. (Vagy önálló kezdeményezéssel, vagy központilag ,,felülről” vezérelten.) Ez a szervezeti forma lehetővé teszi a privatizációt a vállalat ré­szegységeire külön-külön, de nem kizárt a vállalat egészére sem. Előbbiek ismeretében nem ringathatjuk magunkat illúziókban. Nehéz időszakot kell átvészelnünk 1992. évben, ennek ellenére nem nélkülözhetjük a kölcsönös bizakodást. Szívből kívánom, hogy ezen az esztendőn nagyobb veszteségektől mentesen jus­son túl minden finomszerelvénygyári dolgozó, és mielőbb tapasztaljon gazdasági és társadalmi meg­újulást, felemelkedést. A küzdelmes, olykor fájdal­mas megpróbáltatásokhoz kívánok a munkatársak­nak, valamint kedves családtagjaiknak jó erőt és egészséget. Buda Lajos vezérigazgató Az idén 10 alkalommal Továbbra is megjelenik a Figyelő Novemberben, amikor a de­cemberi Bervai Figyelőt nyom­dába adtuk, nem tudhattuk még, hogy januárban a gyár nagyob­bik része szabadságra kény­szerül. Az események hatására módosítani kellett megjelené­sünket, amit előre nem jelent­hettünk be az olvasóknak. Töb­ben kifogásolták is, keresték a januári Figyelőt. Köszönjük! 1992. első száma így februári keltezésű, az év folyamán még egy alkalommal szünetel majd az üzemi újság, az idén is tíz megjelenést tervezünk. Költségcsökkentés miatt ettől a számtól kezdve a lap kiadója is a Finomszerelvénygyár lett. Új cégnél történik a fényszedés, másik nyomdába kerül a kéz­irat Márciustól a szerkesztőbi­zottság összetétele is követi a gyári szervezeti változásokat. December krónikájához tar­tozik még az az év végi kibőví­tett szerkesztőbizottsági érte­kezlet, ahol Buda Lajos vezér­­igazgató rövid áttekintést adott a Bervai Figyelő és a Hangos Híradó aktíváinak az 1992-es év nehéz kilátásairól. Elismeré­sét fejezte ki a vezérigazgató a sajtómunkában rendszeresen résztvevőknek. Lapunk tevé­kenységét úgy értékelte, hogy korrekt hangvétellel, sokolda­lúan, széles alkotógárdával szerkesztett újság. Az informá­lással fontos szerepet vállal, megjelenésére továbbra is szük­ség van. A Mannesmann Rexroth megvásárolta a Mecmant Törekvésünk: a pneumatika élvonalában maradni Hirtelen gyorsasággal a német Mannesmann Rexroth vállalat megvásárolta az AB Mecmant. 1991. december 30-án hozták nyilvánosságra a meglepő, de korántsem negatív szenzációt. Axel Broms, a Mecman elnöke január 8-án így kommentálta az eseményt: “ Az, hogy a Rexroth megvá­sárolta a Mecmant, a cég hosszú­távú pneumatika érdekeltségének alapvető megerősítését jelenti. A Mannesmann AG csoport forgal­ma mintegy 14 milliárd USA-dol­­lár. A Rexroth ennek a csoportnak a tagja, s hidraulika- és pneumati­ka-alkatrészek és rendszerek igen erős nemzetközi pozícióval bíró szállítójaként ismert Forgalma­ 2 milliárd US­A-dollár. Ma a Mecman Európa első öt legnagyobb pneumatika szállítója között szerepel, s a Rexroth-tal egyesülve a két cég Európa har­madik legnagyobb pneumatika szállítójává válik, elegendő forrás­sal az ügyfelek világszerte felme­rülő jelenlegi és jövőbeni igényei­nek kielégítésére. A Mecman jól ismert márka­névvel, valamint igen megalapo­zott értékesítői- és elosztószerve­zettel rendelkezik. A vállalat a rendes szeretaá pásban mű­kö­dik­ tovább a Rexroth értékesítővel párhuzamosan. Ez a tény a Mee­man ügyfeleivel és szállítóival fenntartott jó kapcsolataink továb­bi fejlődését ígéri. Az egyesült erőforrások mind a Meeman, mind pedig a Rexroth számára széle­sebb termékválasztási lehetőséget és jelentősen erősebb fejlesztési kapacitást nyújtanak. Broms úr megfogalmazásában törekvésünk az, hogy megtartsuk helyünket a pneumatika élvonalá­ban, ügyfeleinknek kiváló minősé­gű és igen megbízható termékeket ajánlhassunk. Szállításaikat ezután is rövid határidővel teljesítsük, és versenyképes értékesítő gárdánk a továbbiakban is professzionális módon lássa el vásárlóinkat. Biz­tosak vagyunk abban, hogy a Rex­­roth-tal, mint a Mecman új tulaj­donosával fejlődésünk még gyor­sabb ütemben folytatódik ügyfele­ink és a Mecman cég javára egya­ránt. Nem romlanak a finomszerel­­vénygyári esélyek címmel a He­ves Megyei Hírlap január 18-i szá­mában a hírről Grédinger Lajos, a Mecman-Eger Kft ügyvezető igazgatója és Buda Lajos, a Fi­­nomszerelvénygyár igazgatója op­timistán nyilatkozott. Tájékoztatás a vállalati felmondással munkaviszonyukat megszüntető dolgozók részére A vállalat gazdasági helyzete indokolttá teszi, hogy szervezeti átalakítást hajtson végre. Ennek értelmében munkakörök összevonását létszámátcsoportosí­tást hajtottunk végre, amely szük­ségessé teszi a jelenlegi létszám további csökkentését Ezzel kapcsolatban a létszámle­építésben érintett dolgozókat tájé­koztatjuk jogaikról. A Munka Törvénykönyve, illet­ve az érvényes módosítás, íz a Kollektív Szerződés ide vonatko­zó rendelkezései szerint: — azon dolgozók, akik részére lakásépítési vállalati támogatás­ként kamatmentes kölcsön került kifizetésre, a kölcsönt továbbra is a szerződés szerint törleszthetik. — azok a dolgozók, akik a munkakörükre előírt munkaruha­féleségeket igénybe vették, és a kihordási idő még nem telt le, a hátralévő időarányos rész levoná­sától mentesülnek. — azon dolgozók esetében, akik a Finomszerelvénygyárral ta­nulmányi szerződést kötöttek, a szerződésben rögzített kedvezmé­nyek visszavonásától a vállalat el­tekint. — CSÉB-Évgyűrű tagok javára az eddig befizetett összeg rendel­kezési jogáról a vállalat lemond. Tájékoztatásul közöljük, hogy a vállalat által befizetett teljes ös­­­szeg akkor illeti meg a dolgozót, ha nyugdíjmegállapító határozatot kap, és azt az Állami Biztosítónak bemutatja, feltéve, hogy a szerző­dés legalább 5 éve hatályba volt. (Első befizetés a vállalat részé­ről 1989. évben történt, tehát teljes összegű felvétel csak 1994. évben lehetséges.) Öt évnél rövidebb idejű biztosí­tási díj felvételekor a befizetett örd?g és jártlíkk­ az Állami Biz­tosítón keresztül, az érintett dolgo­zó részére kifizetésre kerülhet az Állami Biztosító érvényes szabá­lyai szerint. Erről felvilágosítást az Állami Biztosító Egri Fiókja ad. Választási lehetőséget kap a dolgozó, hogy a javára átadott biz­tosítási kötvényt önállóan fizeti-e tovább, vagy szünetelteti annak befizetését. Ez esetben az első be­fizetéstől számított 5 év elteltével a teljes összeget hiánytalanul fel­veheti. — Vállalati felmondással meg­szűnő munkaviszony esetében a dolgozó a felmondási idő teljes időtartamára mentesül a munka­végzés alól. A felmondási időre a dolgozót átlagkeresete illeti meg. A felmondási idő mértékét a Kollektív Szerződés rögzíti. (Folytatás a 2. oldalon) Üzletágról - üzletágra Az idén 650 ezer darab kompresszor „masíroz” majd végig a nyomáspróbán... Az üzletágakat bemutató sorozatunk első állomása a 3. oldalon. (Vígh József felv.)

Next