Bervai Figyelő, 1993 (28. évfolyam, 1-4. szám)
1993-03-01 / 1. szám
A BERVA FINOMSZERELVÉNYGYÁRTÓ RT. DOLGOZÓINAK LAPJA XXVIII. évfolyam, 1. szám__________________Ára: 10 forint__________________1993. március Olaszoktól az oroszokhoz Műszakilag megalapozott a kompresszorpiac — Volt annak a legcsekélyebb jele is korábban, hogy az idei év első negyedében olyan piaci gondokkal találkozik majd a kompresszor üzletág, miszerint hetekre le kellett állítani a termelést? — Valójában nem — válaszolt meglehetős tömörséggel Balki Zoltán műszaki vezető, majd így folytatta: — Kétségtelen, hogy érezhető volt a csökkenő igény a jászberényiek részéről, az olasz Merloni cég azonban éppen tavaly helyezett kilátásba minden előzőt felülmúló vásárlási szándékot. — Maradjunk a herényi kétségeknél. A „zöld” kompresszor fejlesztését az Elektrolux kérésére gyorsítottuk fel, mégis hiába valósítottuk meg az elvárásaikat, ők más piac felé néztek. Az indító védőrendszer is időben elkészült, aztán a jóváhagyást kezdték el késleltetni. Ezek a jelenségek ébresztettek bennünk gyanút velük szemben. Hátráltatta a halások folyamatosságát a erényi vezetők gyakori személyes erete is. — És az olaszok? — Műszaki tekintetben semmilyen kérésük nem volt, a „zöld” kompresszort is csak minta szinten tervezték 1993-ra. Különösebb igényt nem fogalmaztak meg felénk, így az elfordulásuk annál meglepőbb. — Lehet-e összefüggés az Elektrolux és a Merloni cég,, lelépő” szándéka között? — Feltehetőleg. Számos szempontból lehet következtetni arra, hogy a háttérben olyan kereskedelem-politikai egyeztetés történt, ami bennünket nagyon hátrányosan érint. — Tétlenül azonban nem maradt az üzletág vezetése a kritikus helyzetben. — Már egy évvel ezelőtt is tárgyaltunk orosz partnerekkel, de akkor a fizetési feltételek hiánya miatt függőben maradt a kapcsolat. Ez év februárjában mégis létrejött egy megállapodás, és mivel a fizetés lehetősége is adott, már márciusban túljutottunk az első, igaz még viszonylag csekély darabszámú szállításon. Az orosz vevő igényeit maximálisan ki tudjuk elégíteni, sőt azon túl is képesek vagyunk őket kedvező helyezetbe hozni. Ha ez a piac valóban beindul, akkor több mint 200 ezer kompresszort küldhetünk az idén az orosz Muromba. A második félévtől nagy valószínűséggel Venezuelába is eljuthat a bervai kompresszor. Az oroszok felé történő gyors kiszállítást nem akadályozta a szokásos bevizsgálás és hasonló, egyébként érthető herce-hurca? — Annyi előnyünk már volt ezen a téren, hogy a bevizsgálás még tavaly megtörtént Kievben, és annak értelmében a FÁK piacán nyitottak a kapuk velünk szemben. — Úgy hírlik, kelet felé egyéb vonalon is mozdulunk! — Hosszabb távú tervek vannak hármas együttműködésre, amelyben főszereplő a motor, a szekrény és a kompresszor. Kölcsönös előnyök alapján jönne létre a kooperáció köztünk és az ukrajnai cégek között. Csak, amíg ez végleg „tető” alá kerül időt kellene nyerni, hogy legyen folyamatos a termelés. Ha Jászberényből kapunk újabb igényeket, akkor lélegzethez jutunk. — Miként bővíthetők még a piacaink? — Korábban átgondolt program szerint folyamatosak a műszaki fejlesztések. Műszakilag képesek vagyunk gyorsan válaszolni a kihívásokra. Olyan termékek megvalósításán dolgozunk, amelyek közvetlenül jelennek meg a vevőknél. A magángazdálkodáshoz alkalmazkodva italhűtő, tejhűtő kialakításán fáradozunk, de megjelenhetünk az egészségügyben is. A meglévő kapacitások kihasználása érdekében egyéb fémtömegcikk mielőbbi gyártása is lehetséges. Ezeken túl jóval nagyobb hangsúlyt kell fektetni a piackutatásra, mint eddig. A kereskedelmi vonalat mindenek előtt meg kell erősíteni. — A jövedelmezőség javítása sem szenvedhet viszont hátrányt. — Ez egy összetett kérdés. Hagyományos módon, korábbi módszerekkel aligha érhetők el jelentős költségcsökkentések. Abból nem lesz számottevő megtakarítás, ha nem dolgozunk. Gondolok itt a műszakiakra, akik azért állnak, mert áll a termelés is. Hol van itt előrelátás? Mit ér hosszabb távon az ilyen elenyésző bérmegtakarítás? Előbbieken túl mi 1991. év végén azt vártuk, hogy az önállósodás felgyorsul. Mivel ez nem történt meg, elmarad a költségek közvetlen saját „bőrünkön” való érzékelése. Önállóságon belül, további önálló érdekeltségi feltételek megteremtésére is szükség lenne. Az időben elmaradt intézkedések kárt okoznak. Általában félünk a nagy lépésektől, pedig meggyőződésem szerint arra van szükség. Jelen helyzetben esélyeink a túlélésre folyamatosan romlanak. Az önállósodás viszont irreális terhekkel egyenlő az öngyilkossággal. Ha nincs anyagi realitás, akkor az indulásba belerokkanhatunk. Csodák ugyanis nincsenek. A mai gazdálkodás bizonytalanságára, váratlan fordulataira jellemző, hogy a beszélgetést követő órákban kedvező hír érkezett az Elektrolux cégtől. Kérnek még annyi kompresszort ebben az esztendőben, amivel az óhajtott „levegőhöz” hozzájuthatunk. FB Felvételünk a szereldében készült Üzemi pillanatok Tanulók is segítenek a Hevesről Egerbe telepített ajtóműködtetők szerelésében. (Vígh József felvételei) Lehull a gépekről a lepel! A lengéscsillapítókhoz a Japánból érkezett berendezésket a tanműhely épületéből átalakított leendő szereldébe telepítik. A felkelő Nap országából érkeztek címmel színes beszámolónk a 2. oldalon olvasható. Elismerések, dicséretek Korengedményes nyugdíjba vonulása alkalmából a vállalatért végzett eredményes tevékenységéért Tölcsvári István a Kompresszor üzletág konstrukciós irodavezetője és Kelemen Benjamin a szolgáltató üzletág főmechanikusa „Finomszerelvénygyárért Emlékérem” kitüntetést kapott. Juhász Imre a Központi igazgatás gépkocsivezetője és Marczis István a Szolgálati üzletág csoportvezetője nyugdíjazásakor Kiváló Dolgozó elismerést vehetett át. Az évtizedek munkájáért Kakuk János központi minőségbiztosítás, Jacsó Péter, Nádor József, Szilágyi I. György, Kiss István és Nagy János szolgáltató üzletág, Kollár Tibor kompresszor üzletág, Balogh Mihályné és Kocsis József Meeman üzletág, Asszonyi László vállalkozásfejlesztés, továbbá Nagy Róbertné, Bartuska Józsefné és Szabó István Pneumatika-hidraulika üzletág vezérigazgatói dicséretben részesült. A működőképesség fenntartása a cél Mindent a piac határoz meg Ha mindenről legalább szűkszavúan számot akarnánk adni, ami a vállalati gazdálkodással kapcsolatos tanácskozásokon, megbeszéléseken az elmúlt negyedévben elhangzott, bizonyára akár kisebb terjedelmű könyvet is írhatnánk. Éppen ezért néhány főbb témakört érintettünk csupán a Buda Lajos vezérigazgatóval történt beszélgetés alkalmával. Mondhatnánk úgy is, hogy csak a leginkább sorsdöntő kérdések némelyikét szorgoskodtunk közlésre alkalmas állapotba „hozni”, hiszen lapunk terjedelme is véges. Helyzetelemzésünkben az esetleg vélt fontossági sorrend is kizárt. A Meeman céggel tervezett közös vállalat létrehozása a nagyon régi gondolatok közé tartozik. Elsőként a kereskedelem területén szövetkeztünk a svédekkel, azóta azonban a rendszeres egyeztetések ellenére rendre késedelmet szenved a termelési fúzió, tovább tolódik a határidő. — A március végén Stockholmban lebonyolított tárgyaláson mire jutottak? — kérdeztük ebben a „szakállasnak” mondható ügyben a vezérigazgatót. — Pontosan két éve, hogy naprenden van ez a téma. Időközén meglehetősen optimista nyilatkozatok is elhangzottak, a késedelmet azonban egyértelműen a piaci igények csökkenése okozta. Nemcsak a mi térségünkben, hanem Nyugat-Európában is erőteljes a visszaesés a pneumatikus és hidraulikus termékek értékesítése terén. Ott is csökken a munkaidőalap és a létszám, sőt alapbér csökkentésre is van példa. Mint köztudott, a Meeman céget 1991. év végén megvásárolta a német Mannesmann Rexroth, és ezáltal megváltoztak a döntési mechanizmusok is. A piaci tényezők mellett ez utóbbi is befolyásolta a tárgyalásokat. A legújabb elképzelés szerint törzstőke emelésére kerülne sor a Meeman-Eger Kft-nél, a korábbi arányok megtartásával. A BERVA Rt. tárgyi eszközökkel (a gépek egy része, gyártóeszközök és más vagyontárgyak) társulna, a Meeman cég pedig készpénzzel „szállna” be. — Az eszközök tekintetében sokan úgy vélik, hogy áron aluli lépésre kényszerülünk. — Ez nézőpont kérdése, mert van rosszabb változat is. Például, ha makacsul kötjük magunkat bizonyos feltétlekhez, akkor még többet veszíthetünk. Egyébként, valóban ilyen vonatkozásban adódott a legtöbb nézetkülönbség a svédek és köztünk. Most ott tartunk, hogy a 35-ös és 8-as épületet az első időszakban bérli majd a társaság, a szolgáltatásokat pedig piaci áron fizeti. A Meeman cég az épületekre és az egész üzletrészre elővételi jogot kért, vagyis egy adott időn belül meg kívánja vásárolni. A szerződés aláírása megtörtént. A szándék részünkről mindig egyértelmű volt. Bizonyos kompromisszumokra most mindkét fél rákényszerül. — A második félév kezdetével átmegy-e gyakorlatba az egyezség? — Nagy valószínűséggel igen... — A hevesi telephely sorsa szintén régi napirendi téma. — A BERVA Rt. igazgatósága működése első pillanatától foglalkozik a hevesi gondokkal. Az ügyvezetés utasítást kapott arra, hogy vizsgálja meg az ottani helyzetet. A vizsgálat eredménye: a 600 foglalkoztatottra kiépített telephely az 1993-ra prognosztizált termékértékesítés mellett jelentős, egész évre vonatkoztatva, mintegy 50 milliós veszteséget okozna. A számokat az Rt. Felügyelő Bizottsága tételesen ellenőrizte és jóváhagyta. Ezért az igazgatóság új Ab utasítására az ügyvezetésnek a törzsgyárba történő betelepítésre tervet kellett készíteni, vonatkoztatva a Hevesen gyártott termékre és a szükséges géekre. Olyan döntés is született, ogy a telephelyet a maradó gépekkel és létszámmal együtt egyfordulós pályázati kiírással eladásra meg kell hirdetni. Előbbiekről az SZT és a hevesi dolgozók tájékoztatást kaptak. — Mindez nem maradt „válasz ” nélkül. — A hevesi körzet országgyűlési képviselője Pongrácz József közbenjárására dr. Csépi Lajos az ÁVÜ ügyvezető igazgatója átmenetileg úgy döntött, hogy az újsághirdetés napja szerinti állapotnak megfelelően kíséreljük meg az értékesítést. — A pályázat benyújtási határideje március 23-án le is járt. — Március 24-én közjegyző, valamint az ÁVÜ és a tanácsadó cég képviselőjének jelenlétében történt a tenderbontás. Mivel pályázat nem érkezett, a pályázati felhívás eredménytelennek minősült. — Mi történhet ezek után? — A hevesi telephely értékesítésére más módon, más formában fog intézkedni a Berva Rt. igazgatósága. Ennek jóváhagyása csak napok kérdése. — A termékeinkhez kapcsolódó egységek közül a kompresszor üzletág még 1991-ben elindult az önállósulás útján. Enyhén fogalmazva ezen az úton nem sokra haladtunk eddig. A részvénytársasággá történt átalakulást követően kétféle privatizációs elképzelés alakult ki. Az egyik szerint így együtt kerüljön sor a gyár privatizációjára, de mivel ennek kicsi a valószínűsége, a részenkénti privatizáció is lehetésge. Az új egységeket jogilag kell önállóvá szervezni. Nem a cégbírósági bejegyeztetés ütközik nehézségbe, hanem a működőképesség megőrzésére kell elsődlegesen ügyelni ilyen esetekben. A jászberényi drasztikus igénycsökkenés, és a líra árfolyamának zuhanása is késleltette ezt a folyamatot. Sokan rosszul értelmezik a kft-vé való alakulást. A BERVA Rt. vagyoni helyzete azzal nem változik, ha valamelyik egységet társasággá szervezi. A társaságba vitt vagyon az RT. tulajdona marad. A megalakult kft. viszont vegyesvállalattá alakulhat azáltal, ha harmadik személy, vagy társaság vagyonnal, vagy készpénzzel társul hozzá. Lehetséges az üzletrész kivásárlása is, a befolyó pénz pedig az Rt-t illeti. Ami a kompresszort érinti, az Rt. igazgatósága már jóváhagyta a kft. szervezését, és ez folyamatban van a szolgáltató részleg esetében is. Hangsúlyozom viszont, hogy csak megbízható, stabil piaci háttérrel van értelme. • Anyagi helyzetünk megítélésében mennyire lehet az vészes, hogy tavaly előtt és tavaly is veszteséges volt a gazdálkodásunk? Az idei esztendő sem sok jóval bíztat, noha messze még az év vége A magyar gépipart sújtotta leginkább a gazdaság visszaesése, hiszen ennek mértéke 1989- hez viszonyítva 36 százalékos. A kamat és adóterhek is jelentősen nőttek. Átmenetileg többletkiadásokkal jár a létszámot érintő összehúzódásunk is. A meglévő profilok mellé új, perspektivikus gyártmányok bevezetése szükséges, ilyen például a lengéscsillapító, ami két év múlva mintegy 600 milliós árbevételt, és több, mint 200 fős foglalkoztatást jelent. A kérdésben említett években az volt a célunk, hogy időt nyerve megőrizzük működőképességünket, és ez a célunk változatás. A magyar gazdaságban számos cég van hasonló helyzetben, és sajnos a gazdaság élénkülésének a jele sem látszik. A veszteségek csökkentése mindennek ellenére kiemelt feladat. Kiemelt, a sok kiemelt között, tehetnénk hozzá... Fesztbaum Béla Módosult a Kollektív Szerződés Csökkentett munkaidő Az 1992. július 1-vel hatályos Kollektív Szerződésmódosítás Csökkentett munkaidő című fejezetét az SZT kérésére a szerződést kötők újratárgyalták, ennek vitájáról külön tudósításban számolunk be. Jó ha tudjuk a továbbiakat is, ismerjük a rendelkezést: A cég gazdasági okból (termelés csökkenés, anyaghiány, stb.) rövidített munkaidőt is elrendelhet. A munkaidő csökkentést meghatározhatják napi, heti, havi munkaidőkeretben is, de a munkaidő csökkentés mértéke nem haladhatja meg az 50 százalékot. A csökkentett munkaidő alkalmazása esetén az abban érintett munkavállalókat — munkában törtött időre elszámolt munkabéren túl — a munkában nem töltött (kieső) időre tárgyhavi törzsórabérének 70 százaléka illeti meg. Csökkentett munkaidő alkalmazása esetén ha a havi időszakra számfejtett munkabér és a kieső időre elszámolt 70 százalékos törzsbér bruttó összege — 100 százalékos teljesítményt és tárgyhavi munkaidőalap teljesítését feltételezve — kevesebb mint 8 ezer 600 forint, akkor a keresetet 8 ezer 600 forintra kell kiegészíteni. A táppénzes napokat, a nem fizetett távolléteket a minimum kereset számításánál olyan feltételekkel kell figyelembe venni, mint ami az adott időpontban a többi munkavállalóra általánosan érvényes. A tervezett intézkedésről az illetékes érdekvédelmi szervet előzetesen tájékoztatni kell, a munkavállalóval pedig 2 héttel előtte közölni kell.