Bervai Figyelő, 1994 (29. évfolyam, 1-4. szám)

1994-01-01 / 1. szám

1994. I. negyedév Étkezési bonok a PRÍMÁ-ból A Berva Rt. 1993. január 1-jétől élelmiszerek vásárlására jogosító utalványok formájában biztosítja dolgozói részére az ét­kezési hozzájárulást, ami így adómentes. Cégünk az AROMA Rt.-vel kötött megállapodást, mely Egerben a legnagyobb üzlethá­lózattal rendelkezik, így az utal­ványok a város számos pontján levásárolhatók. Az AROMA Rt.-hez tartozó üzletek Egerben a Belvárosi, a Színházi, a Várál­lomási, a Szarvaskői, a Rácka­pu, a Szuperen, a Gólya utcai­ ABC-k, a Szent János utcai Húsbolt, a Kondi Salátabár, és a Hidegkonyhai üzem. Az üzlethálózat nagyságával és az üzletek választékával kap­csolatban panasz nem is érke­zett, annál több észrevétel jutott el az rt. vezetéséhez azzal kap­csolatban, hogy az AROMA üzletei drágák, ezért — legutóbb 1993. november hónapban — felmérésre került, hogy a város­ban mely üzletek foglalkoznak étkezési jegyek árusításával, be­váltásával. A THUR Rt. mintabolt, a Csemege MEINL és a Katona téri (volt ÁFÉSZ) élelmiszer­­áruház forgalmaz ugyan étkezé­si jegyeket, de csak az említett 1—1 üzletben lehetne azokat le­vásárolni, ami a cég 1080 fő lét­számát nézve igen problemati­kus lenne. Vizsgálatra került még a MÁTRA Füszért kínálta lehe­tőség is, amely a négy egri mel­lett számos Eger környéki köz­ségben is működtet üzeletet. Sajnos azonban ez a cég nem ét­kezési, hanem vásárlási utal­ványt ad ki és vált be, amely a dolgozó részére így adóköteles lenne. A fenti okok miatt szüle­tett 1993 novemberében az a döntés, hogy egyelőre továbbra is az AROMA Rt.-től vásárol­ják az étkezési jegyeket. A közelmúltban viszont je­lentősen bővítette üzlethálóza­tát a PRÍMA DISZKONT, melyhez jelenleg az alábbi üzle­tek tartoznak: Egerben a Kocsis B. utcai, a Vallon utcai, a Kato­na téri, a Rákóczi úti diszkont­üzletek, a Rózsa K. utcai és a Vasúti ABC-k, vidéken pedig Felsőtárkányban, Bélapátfal­ván, Verpeléten és Hevesen ta­lálhatók diszkontok. A fenti üzlethálózat szintén ad ki és vált be étkezési utal­ványt. Az üzletekben szerzett tapasztalatok és az üzletlánchoz tartozó üzletek átlagos árszín­vonala alapján úgy tűnt, hogy az ugyanolyan értékű étkezési jegy ellenében dolgozóink a PRIMA DISZKONT-ban nagyobb érté­kű árut kaphatnak. Az alacso­nyabb átlagos árszínvonal mel­lett az is ez utóbbi üzletlánc mel­lett szólt, hogy áruféleségenként egy bizonyos tételt meghaladó vásárlásnál még egyéb más ked­vezményeket is kínál. Az étkezési bonok utóbbi üz­letlánctól való beszerzési lehe­tőségéről, a fenti tapasztalatok­ról levélben tájékoztatást kapott az SZT titkára és az ÜT elnöke, melyben az rt. vezetősége a dol­gozók véleményét magában foglaló javaslatot kért arról, hogy ezek után a PRÍMA DISZKONT-tól, vagy továbbra is az AROMA Rt.-től szerezzük be az étkezési bonokat. Ezzel egy időben jelentette be az AROMA Rt., hogy hirdetésé­nek megjelenését követően üz­leteiben minden pénteken, min­den árucikkre,­ minden vásárló (az étkezési utalvánnyal fizető is) 10% kedvezményt kap. Az AROMA Rt. bejelentett ked­vezményére külön is felhívtuk a figyelmet, kérve azt, hogy a ja­vaslat kialakításánál ez figye­lembevételre kerüljön. Mivel a február 21-én kelt javaslat sze­rint a dolgozók jelentősebb ré­sze az étkezési utalványoknak a PRÍMA DISZKONT-tól törté­nő beszerzését támogatta, ezért a márc. 2-i és 12-i fizetéseknél már ez utóbbi helyről vásárolt utalványokat kaptak kézhez az rt. dolgozói, kiegészítve egy rö­vid tájékoztatóval arról, hogy pontosan mely üzletekben lehet azokat levásárolni. Abból kiindulva, hogy az ét­kezési utalványok beszerzése is olyan terület, ahol a cég összes dolgozója részére kedvező dön­tés nemigen hozható, a tapasz­talatok gyűjtése folyamatos, hogy indokolt esetben a szüksé­ges lépések késedelem nélkül megtehetők legyenek. TZ A NAP Új napilapja van megyénknek Március 16-án új megyei na­pilap első száma jelent meg He­vesben: A NAP. Egy héten át a gyárkapuhoz szállított példá­nyokat az utolsó darabig szét­kapkodták. Vállalva a nehézségeket, a Heves Megyei Hírlap mellett a hét hat napján át immár ringbe szállt a megye olvasóiért A NAP. Érdekessége az újságnak, hogy a Népszabadság előfizető­inek Heves megyei új szolgálta­tásként jelenik meg a szellemé­ben kritikus, olvasmányos, me­gyei újság. Aki megkedveli a la­pot és előfizeti a Népszabadsá­­gt havi 430 forintért, hetente ötszor a Népszabadságot, A NAP-ot, valamint pénteken­ként a heti tévéműsort is tartal­mazó színes magazint kap. Azok között a régi és új meg­rendelők között, akik 1994. má­jus 31-ig legalább 6 hónapra előfizetnek a Népszabadságra 2 db 2 személyes utazást sorsol­nak ki a Kanári-szigetekre. Kívánjuk, hogy a Hírlap és A NAP versenyében az olvasó le­gyen a nyertes. Rend a lelke... Mi tagadás, a minap szembe­tűnő volt a 7-es üzem előtt köz­lekedőknek tapasztalni, hogy mennyivel ápoltabb, gondozot­­tabb itt a környezet, mint a gyár többi részén. Még azzal sem vá­dolhatók az itt dolgozók, hogy látogatók érkezését várták. Ha­csak nem a tavaszt. Igaz, a kísér­leti üzem előtt évek óta virág(!) díszlik a virágoskertben, csodá­latos színfoltot jelentenek nyá­ron a pompázó futórózsák. A legutóbbi vezetői szemle alkalmával végigjárva a gyár te­rületét, a fürkésző szemek sok javítanivalót fedeztek fel. Álta­lában elhanyagolt az üzemek környéke. Azóta? Történt egy­két változás. Április 7-én példá­ul konténerekkel szállították a szemetet. Bent az üzemtérben mindig van javítanivaló. Törté­netesen a széthagyott raklapok­ban nem csak egy delegáció tag­jai bukhatnak fel, balesetveszé­lyes az üzemben dolgozóknak is. A napi általános rend nem le­het különleges kívánság máso­dik otthonunkban, a munkahe­lyen. Rend a lelke mindennek, tartja a jó öreg közmondás. Nem véletlen, hogy az Eljárási kézi­könyvünkben a minőségi rend­szer felülvizsgálati eljárása ki­terjed a vezetés színvonalától a beosztottak munkájáig. Külön pontokban sorakozik itt a mun­kahelyi rend. Ha válaszolunk az itt követ­kező kérdésekre, a feleletekből kiderül, hogy környezetünkben rendben van-e minden az alap­vető követelményeknél. — Található felesleges tárgy a munkaterületén? — Egyértelműen kijelölték a tárolóhelyeket, munkaterülete­ket, közlekedőutakat? — Jelzések, címkék, táblák egyértelműek, logikusak? — A tárolás a kijelölt helye­ken, az előírásoknak megfelelő­en történik? — Használat után rendben a helyére teszik az eszközöket, anyagot, dokumentumokat? — Szemét, por, olaj, víz vagy más szennyeződés található a munkaterületén, vagy a közle­­kedőutakon? — Tiszták, karbantartottak a használati eszközök, dokumen­tumok? — A munkaruhák tiszták, ápoltak, a névtáblákat, jelvé­nyeket előírás szerint viselik? — A védőeszközöket előírás szerint használják? — Csak a dohányzásra kije­lölt helyen dohányoznak? Locsolkodtunk Húsvétot mindig megünnepeltük, akkor is amikor másnapján munkanap volt. Talán egyik ünnephez sem köt annyi kedves emlék, mint a húsvéthoz. A tavasz, a természet virágba borul, ünnepi köntöst ölt, ezzel is emelve az ünnep han­gulatát. Ősi ünnep a húsvét, amely értékéből napjain­kig nem veszített semmit. Három dolog teszi iga­zán naggyá: a szabadítás, a szabadulás és a feltá­madás. Három olyan fogalom, amelynek meg­élése, megtapasztalása kitörölhetetlen nyomot hagy a hívő ember életében. Izrael népe az egyiptomi szolgaságból való szabadulására emlékezik, a keresztény világ hite szerint húsvét fényében értette meg, hogy van szabadító és van szabadulás a bűnből, a nyomo­rúságból, a szolgaságból, a halálból. Húsvéthoz erős hagyomány kötődik és igen szép népszoká­sok. Ezek ugyancsak a régmúltba nyúlnak vissza, ezzel is igazolva el nem múló jelentőségét. Hús­­vétra szinte minden háznál terített asztal várja a családot, a vendéget. Nem hiányozhat a báránypecsenye, a sonka, a húsvéti kalács vagy a húsvéti kenyér. Különös színfoltja az ünnepnek a locsolkodás. A férfinép az ünnep másnapján kel útra, hogy leány és asszony rokonait, ismerőseiket illatos rózsavízzel megöntözzék, akik viszont szép hí­­mes tojással no és persze a terített asztal örömei­vel kínálják a vendéget. Őrizzük meg ezeket a szép hagyományokat is. Húsvétkor a világ Jeruzsálem felé tekint. Jeru­­zsálem, amely a négy világvallásból hármat böl­csőjének tekinthet, ünnepel és emlékezik, emlé­kezik a keresztény világ is a szabadítom, a szaba­dulásra. (Magyar B.) BERVAI FIGYELŐ Munka­védelem — Országosan csökkent a balesetek száma. Nálunk ? — Szerencsére itt is kevesebb, de a számokra utazni nem sze­rencsés — vélekedik Farkas Ta­más a munkavédelmi iroda ve­zetője. — Kevesebben is va­gyunk. — Milyen jellegű sérülések történtek az idén? —A nyolc baleset egyike sem védőfelszerelés hiányosságából eredt: forgács került a cipőbe, fertőzés lett belőle. Egy másik esetben rossz lépés miatt ínsza­kadás. A revolvereszterga keze­lője meg saját maga akarta a gép meghibásodott adagolóját hely­reállítani. Igyekezete önmagá­ban becsülendő, de a javításra nem volt megbízása. Ujjsérülést szenvedett. — Értesültünk róla, új mun­kavédelmi törvény lépett életbe. Egyáltalán ilyen törvény mióta van Magyarországon? — 1893-tól(!), az iparosodás után született meg az első, a munkásvédelemre és egészen 1950-ig ez a törvény élt!! Az ABEO, az Általános Baleset Elhárítási Óvórendszabály kö­vette 1978-ig, majd a 47/1979. MT rendeletet váltotta fel múlt év decemberben az 1993. év XCIII. tv. a munkavédelemről. — Mit tartalmaz ez a leg­újabb? —Európai Gazdasági Közös­ség a mérce. Egyébként nem büntetnek, amíg baj nem törté­nik, de ha bekövetkezett a bal­eset szigorúbb az eljárás. A szer­vezeti változások alapján kidol­gozandó a Berva Rt.-nél is az új munkavédelmi szabályzat. Er­ről határidős levelet kaptak a te­rületek első vezetői. Az új ki­adásáig a jelenlegi MVSZ és azok kiegészítései maradnak ér­vényben. — Több lesz-e az adminiszt­ráció? — Másféle nyomtatványra készül a baleseti jegyzőkönyv, az oktatási karton, a munkavé­delmi vizsgabizonyítvány, a munkabaleseti nyilvántartó fü­zet, a munkavédelmi oktatás nyilvántartása. — Ennyi papírmunka a bal­eset után felér egy újabb csapás­sal. Megéri baleset nélkül meg­úszni... S. I. Alapítvány a rendszeres véradóknak A véradások száma az elmúlt években folyamatosan csök­kent. Országszerte megrefor­málják a vérellátást, stílszerűen szólva, vérátömlesztésre szo­rul... A szakemberek arra töre­kednek, hogy a véradásnak to­vábbra is térítésmentesnek kell lennie, s a rászorulóknak pedig úgyszintén díjmentesen kell hozzájutniuk a gyakran élet­mentő vérhez, illetve vérkészít­ményekhez. Heves megye kórházaiban évente ötezer vér­átömlesztést alkalmaznak, eh­hez 10—14 ezer egység vérre van szükség, amit csak társadal­mi összefogással tudnak előte­remteni. Vállalatunknál mindig is hagyománya volt az önkéntes segítségnyújtásnak. A megvál­tozott körülmények között is el­ismerésre méltó, hogy a Berva színeiben jelentős azok száma, akik ellenszolgáltatás nélkül nyújtják oda rendszeresen a kar­jukat. Kiss Ottóné véradás szerve­zés felelőstől megtudtuk, hogy februárban közel negyvenen, márciusban tizenhatan jelent­keztek tőlünk véradásra. Leg­többen, szám szerint tizennyol­can a 31-es üzemből adtak vért. Köszönhető ez nem utolsósor­ban az üzembe gyesről visszatért lelkes aktívának is. Hosszú évek óta élen járnak a véradásban az energia területén dolgozó dono­rok. Nem cégünkhöz tartoznak, mégis említést érdemel, hogy a MECMAN—Eger Kft. is büsz­kélkedhet véradókkal. Embertársaikon önzetlenül segítők nem várnak hálát és kö­szönetet, a Vöröskereszt azon­ban keresi a módját, hogy lega­lább jelképes összeggel jutal­mazza őket, ezért az egri és a megyei önkormányzat, a kór­ház, valamint a megyei Vörös­­kereszt Véradó Mozgalom­ért e­l­­nevezésű alapítványt hozott lét­re. Az alapítvány induló vagyo­na 350 ezer forint. Ennek és a később befolyt összegnek ka­matait használják majd fel a szo­ciálisan rászorult donorok meg­segítésére. A húszszoros véradó 3 ezer, a harmincszoros 5, a negyvenszeres 7, az ötvenszeres 10 ezer forintot kaphat. A rá­szorultságot a kuratórium álla­pítja meg, amely bizonyos eset­ben méltányosságot is gyakorol­hat. A Berva Rt. dolgozóinak szervezett véradó napok: Május 3. kedd Június 1. péntek Július 5. kedd Augusztus 2. kedd Szeptember 6. kedd Október 4. kedd November 1. kedd Négyszáz család már megkapta Az Országgyűlés döntése alapján egyszeri családi pótlék ki­egészítésben részesülhetnek azok a családok, ahol az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj leg­kisebb összegének kétszeresét, ami jelenleg 14 960 forint. Mivel a nagyobb gyerekek nevelése több anyagi kiadással jár, ezért a támogatás elosztásánál életkor szerint csoportosítottak, így gyermekenként 3 ezertől 6 ezer forintig terjed a támogatás összege. A leadott igénylőlapok alapján cégünknél az áprilisi fizetés­sel 400 dolgozónknak 2 millió 523 ezer forintot fizettek ki. Azok a jogosultak, akik a családi pótlék kiegészítéshez szük­séges igénylőlapot még nem juttatták vissza az SZTK kifizető­­helyre, ezt szeptember 30-ig megtehetik. 3. Kompresszorgyártás képekben Lent: Célgépsor. Balra: Szereldében az állórész műveletei. Balra lent: Minőségi ellenőr­zés az alkatrészek mosásánál. (Vígh József felvételei)

Next