Bervai Figyelő, 1995 (30. évfolyam, 1-3. szám)
1995-01-01 / 1. szám
__________A BERVA FINOMSZERELVÉNYGYÁRTÓ RT. DOLGOZÓINAK LAPJA__________ XXX. évfolyam ______________Ára: 10 forint___________________1995.1. negyedév A vártnál nehezebb körülmények ellenére alapvetően teljesültek az első negyedévi tervszámok A Bona Rt. vezetése a közeli múltat könnyű szívvel lezárandó minden igyekezetével azon volt az esztendő elején, hogy olyan tervet készítsen 1995-re, amelynek végeredménye pozitív. Sok mindennel számolva formálták, alakították úgy, hogy legyen is valóságalapja, amit célul tűztek ki. Az irány három hónap elteltével sem változott, de a feladatot megvalósítani már biztos nehezebb lesz, mint tűnt az január elején. A magyar gazdaság működőképességét megőrzendő intézkedések rendkívüli mértékben megnehezítik a tervezhetőséget — mondja Kovács Tibor vezérigazgató, amikor az első negyedévi tapasztalatok összegzése céljából egy beszélgetésre kértük. — Bizony, nehéz évindítás van mögöttünk, még jó, hogy az időarányostól szerényebb árbevételi tervünk is az első három hónapra. Januárban rendezettnek tűntek a beszerzési árviszonyok, de a folyamatos áremelést igen nehéz kezelni. Bizonyos áremelések jogosságát vitatni is képtelenség, nem beszélve az inflációról, a vámpótlékról és sok egyébről. Nagyobbak a negatív változások, mint azt vártuk. Ezzel együtt az első negyedévi terv szerinti szerényebb árbevételt teljesítettük, de ez csak egy minimális eredményként értékelhető. Jobb időszakoknak kell következni — fejezte ki reményeit is a vezérigazgató. — Az árbevétel teljesítéséről, a rendelésekről, általában napra tájékoztatónak a cég dolgozói, de a bérfejlesztés kérdése hosszan elhúzódó problémaként szerepelt, amit tekinthetünk természetes állapotnak is. Bérkérdésben arra törekedtünk, hogy legalább fékeződjön az a negatív tendencia, ami a bervai keresetek és az árak növekedése, a megélhetési költségek között éveken át tartott. Szándékunkban abszolút korlát: az üzemi eredmény nem lehet negatív. Igyekeztünk mielőbb megvalósítani a bérfejlesztést, amire március 1-jei hatállyal tudtunk intézkedni. A hátralévő tíz hónapra vonatkozóan 19,1 százalék az átlagbérfejlesztés, ami három tényezőből tevődik össze. A 13 százalék általános bérfejlesztési keretet a területek egységesen megkapták. A többi a létszám, illetve normaóra-megtakarításból származó rész, de elkülönítettünk mozgóbérkeretet is, amiről március végén tudomást szerezhettek a gazdálkodó egységek. A megtakarítások ösztönzésénél voltak ugyan jogos észrevételek, de érdemi változásnak tartom, hogy — eltérve sokéves gyakorlattól — döntően oda biztosítottunk pénzt, ahol valóban történt létszámcsökkentés. Ez az ösztönzés folyamatosan él, a megtakarítás 75 százalékát az adott terület megkapja. — A szakszervezet mennyiben volt elégedett a bérfejlesztés mértékével? — Az érdekképviselet részéről 25—30 százalékos igény is elhangzott, de úgy érzem, hogy végül olyan kompromisszumra jutottunk, ami kölcsönösen elfogadható. Az eltelt időszak már igazolta, hogy az volt helyes pénzügyi politika a részünkről, amit megtettünk. Teljes mértékben érthetők az igények, amiből olykor demagóg nézetek is formálódnak, ami viszont mindannyiunknak káros. Nagyon sok oldalról megvizsgálva kell minden kérdést kezelni. Biztos, hogy nem vagyok könnyű partner a vitákban, de a nyűt, korrekt együttműködésre hajlandó vagyok. Más cégek példája azt bizonyítja, hogy döntő problémákat a Bervában ítéltek meg helyesebben. — Számok tekintetében hoevenn ú?—okcshc*o ^ok módosulása? — Márciusban 1290 dolgozója volt a Bervának. Az év elejétől alkalmazotti területen 18 fővel (6,6 százalék), az improduktív fizikai vonalon pedig 26 fővel (5,3 százalék) csökkent a létszám. Produktív fizikai területen viszont növekedés tapasztalható. A második negyedévben utóbbi körben további növekedés várható a termelés bővülésének megfelelően. Az utóbbi időben több poszton történt váltás a vezetésben is, de a részvénytársaság életében is előfordultak egyéb események. Az Igazgató Tanács február 15-i ülésén az éves terv főbb számai, valamint a bérfejlesztés szempontjai kerültek elfogadásra, módosítottuk a Szervezeti és Működési Szabályzatot is. A február 28-i rendkívüli közgyűlésen tájékoztató hangzott el az adóskonszolidációról, az alapító okirat módosításra került, de személyi kérdésekben is született döntés. Mint köztudott a Postabank átadta részvényeit a Kereskedelmi Bank érdekköréhez tartozó Certus Kft.-nek, így a Postabank képviselete is megszűnt, de az új tulajdonosok csak májusban szándékoznak betölteni a megüresedett igazgatósági helyet. Előbbiekkel összefüggésben a Felügyelő Bizottságba Nagy Zsolt (Postabank) felmentése után Császár Péter (ÁFI) került beválasztásra. Egyéb változások már korábban ismertek, melynek értelmében a múlt év októberétől, illet'f* Torrást fejlesztési főmérnöknek, Kiss Gergelyt pedig gazdasági igazgatónak neveztük ki. Februártól — szintén nyűt pályázat útján — került kinevezésre kereskedelmi igazgatónak Csontos Ferenc. A szervezési és számítástechnikai iroda, valamint a vállalatgazdálkodási iroda összevonásával jött létre a közgazdasági iroda, melynek vezetője — belső pályázattal — Mihics József lett. — Három hónap külső változásai igényelnek-e módosítást a terv célkitűzésein ? — A 3,1 milliárdos árbevételi célkitűzés teljesítése valószínűnek látszik. A közgazdasági körülmények változása a nagyobb gond, ami befolyásolja az elsődleges célt, az eredményt. Nem engedhetjük meg, hogy „elmenjen” a költségoldal. Fesztbaum Béla 31 Az élet már átírta az idei tervet Kiss Gergely: pénzügyi egyensúlyt teremteni A Berva Rt. gazdasági igazgatójával, Kiss Gergellyel a vállalat idei tervét lapozgatjuk, amelyből elsőként az tűnik ki, hogy a cég 3 milliárd 115 milliós árbevételre számít az idén, s ennek kétharmadát, a kompresszor üzletágtól várja. A tulajdonost persze leginkább a profit érdekli. 1995-ben a terv szerény nagyságú, adózás előtti nyereséggel kalkulál, ami ismerve a Berva terheit, azt, hogy évek óta csak veszteséget görgetett maga előtt, elismerésre méltó. De vajon mi valósulhat meg az elképzelésekből? A gazdasági igazgató határozott, amikor azt mondja, hogy a cég pénzügyi egyensúlyának megteremtése mindennél fontosabb, ami ugyan nem egyszerű feladat, de nincs más út, a finanszírozást tekintve elsősorban önmagukra számíthatnak. A tervezés még tavaly októberben elindult, majd év végén már konkrét számok jelentek meg az egyes rubrikákban, a bevétel-kiadás oldalon. A terv negyedéves bontásban rögzítette a feladatokat, például azt, hogy a Bervának az első három hónapban 720 milliós árbevételt kell produkálnia, azzal viszont kevésbé számolt, hogy márciusban a kormányzat olyan intézkedési csomaggal rukkol ki, ami nem várt következményekkel járhat. Az importvámpótlék, a forintleértékelés, sőt a szociális megszorítások, mind-mind érintik a vállalatot. Hogy életképesek maradjunk, a célkitűzéseinkből ne kelljen faragni, egyet tehetünk, ellenintézkedésekre, korrekcióra lesz szükség minden területen, szögezte le Kiss Gergely. Két lépés kikerülhetetlen költségcsökkentés és bevételnövelés, s ez utóbbi csak áremeléssel képzelhető el. Az rt. az idén várhatóan 2,1 milliárd forintot költ anyagra, s ezen belül is jelentős az import aránya. A gazdasági igazgató úgy véli, hogy az esetleges exporttöbblet nem fedezi a behozatalnál jelentkező vámpótlékot, vagyis ebben a helyzetben azt is meg kell vizsgálni, hogy hazai beszerzésből lehet-e növelni a nyersanyagok arányát. A költséggazdálkodás kiemelt jelentőségű a vállalatnál, s mint ahogy korábban leírtuk, az összpontosítás leginkább az anyaggazdálkodásra irányul. Ezen belül három sarokpontja van az elvárásoknak. A beszerzéseknél a lehető legjobb szerződéseket kell kötni, ügyelve az ár, a minőség, a határidő, a szállítás négyes egységre. A gyártási folyamat során a minimálisra kell csökkenteni a selejtet, ami ugyancsak anyagmegtakarításhoz vezet. A készletgazdálkodás is komoly feladatot jelent, a jelenlegi negyvennapos forgási sebesség nem nőhet. A Berva Rt. idei terve 60 százalékkal haladja meg az elmúlt esztendeit. A kompresszor üzletág várhatóan százötvenezer darabbal többet állt elő mint tavaly, s így az üzemben közel hatszázezer korszerű, többségében szigorú környezetvédelmi előírásoknak is megfelelő kompresszor hagyja el a szerelőszalagot. A legnagyobb vevő továbbra is a jászberényi Elektrolux, az összes gyártmány 2/3-a a Lehelhez kerül. Az esztergomi Magyar Suzuki Rt.-nél kétszeresére nőtt a gépkocsigyártás, s ez annyit jelent, hogy az elmúlt évihez képest kétszer annyi lengéscsillapítót igényel a Bervától. Az idén negyvenezer darab autó eladását tervezi a Suzuki, s ezek javarésze bervai lengéscsillapítóval készül. A termék 85 százaléka még import alkatrészeket tartalmaz, a cél az, hogy minél több legyen a helyben készült alkatrész. A tervekről szólva nem hagyhattuk szó nélkül a személyi jellegű kiadásokat, a bérek alakulását sem. Kiss Gergely szerint a már említett követelmények betartásával, valamint a szigorú létszámgazdálkodással kézben tarthatók a költségek. Az elmúlt időszakban épp ezért a kiszolgálói fizikai és szellemi területen létszámcsökkentést hajtottak végre míg a közvetlen termelői vonalon nőtt a foglalkoztatottak száma. Az anyagi ösztönzésben fontos elem, hogy két év után ismét lehetőség nyűt a mozgóbér visszaállítására. Az elmúlt években a nehéz gazdasági körülmények miatt kellett törölni az effajta premizálást a Bervában, most a vezetés azt várja az ösztönző rendszertől, hogy jótékony hatást gyakorol a feszített terv sikeres végrehajtására. Havonta 50—60 ezer darab kompresszor Tovább élénkül az érdeklődés hűtőkompresszoraink iránt. A 600 ezer darab éves igénynek megfelelően havonta 50—60 ezer darab kompresszort gyártunk. 1-es képünkön Berecz Szilárdné a tengelyfúró célgépen dolgozik. 2-es képünkön Horváth Imre és Nagy Lászlóné a szelepfedél nyomáspróbázása közben. Fotó: Vígh József