Bervai Figyelő, 1995 (30. évfolyam, 1-3. szám)

1995-01-01 / 1. szám

__________A BERVA FINOMSZERELVÉNYGYÁRTÓ RT. DOLGOZÓINAK LAPJA__________ XXX. évfolyam ______________Ára: 10 forint___________________1995.1. negyedév A vártnál nehezebb körülmények ellenére alapvetően teljesültek az első negyedévi tervszámok A Bona Rt. vezetése a közeli múltat könnyű szívvel lezárandó minden igyekezetével azon volt az esztendő elején, hogy olyan ter­vet készítsen 1995-re, amelynek végeredménye pozitív. Sok min­dennel számolva formálták, alakították úgy, hogy legyen is való­ságalapja, amit célul tűztek ki. Az irány három hónap elteltével sem változott, de a feladatot megvalósítani már biztos nehezebb lesz, mint tűnt az január elején. A magyar gazdaság működő­­képességét megőrzendő intéz­kedések rendkívüli mértékben megnehezítik a tervezhetőséget — mondja Kovács Tibor vezér­­igazgató, amikor az első ne­gyedévi tapasztalatok összegzé­se céljából egy beszélgetésre kértük. — Bizony, nehéz évindítás van mögöttünk, még jó, hogy az időarányostól szerényebb árbe­vételi tervünk is az első három hónapra. Januárban rendezett­nek tűntek a beszerzési árviszo­nyok, de a folyamatos áremelést igen nehéz kezelni. Bizonyos ár­emelések jogosságát vitatni is képtelenség, nem beszélve az inflációról, a vámpótlékról és sok egyébről. Nagyobbak a ne­gatív változások, mint azt vár­tuk. Ezzel együtt az első ne­gyedévi terv szerinti szerényebb árbevételt teljesítettük, de ez csak egy minimális eredmény­ként értékelhető. Jobb idősza­koknak kell következni — fejez­te ki reményeit is a vezérigazga­tó. — Az árbevétel teljesítéséről, a rendelésekről, általában napra tájékoztatónak a cég dolgozói, de a bérfejlesztés kérdése hos­­­szan elhúzódó problémaként szerepelt, amit tekinthetünk ter­mészetes állapotnak is. Bérkérdésben arra töreked­tünk, hogy legalább fékeződjön az a negatív tendencia, ami a bervai keresetek és az árak nö­vekedése, a megélhetési költsé­gek között éveken át tartott. Szándékunkban abszolút kor­lát: az üzemi eredmény nem le­het negatív. Igyekeztünk mi­előbb megvalósítani a bérfej­lesztést, amire március 1-jei ha­tállyal tudtunk intézkedni. A hátralévő tíz hónapra vonatko­zóan 19,1 százalék az átlagbér­fejlesztés, ami három tényező­ből tevődik össze. A 13 százalék általános bérfejlesztési keretet a területek egységesen megkap­ták. A többi a létszám, illetve normaóra-megtakarításból származó rész, de elkülönítet­tünk mozgóbérkeretet is, amiről március végén tudomást szerez­hettek a gazdálkodó egységek. A megtakarítások ösztönzésé­nél voltak ugyan jogos észrevé­telek, de érdemi változásnak tartom, hogy — eltérve sokéves gyakorlattól — döntően oda biz­tosítottunk pénzt, ahol valóban történt létszámcsökkentés. Ez az ösztönzés folyamatosan él, a megtakarítás 75 százalékát az adott terület megkapja. — A szakszervezet mennyi­ben volt elégedett a bérfejlesztés mértékével? — Az érdekképviselet részé­ről 25—30 százalékos igény is elhangzott, de úgy érzem, hogy végül olyan kompromisszumra jutottunk, ami kölcsönösen el­fogadható. Az eltelt időszak már igazolta, hogy az volt helyes pénzügyi politika a részünkről, amit megtettünk. Teljes mérték­ben érthetők az igények, amiből olykor demagóg nézetek is for­málódnak, ami viszont mindan­­­nyiunknak káros. Nagyon sok oldalról megvizsgálva kell min­den kérdést kezelni. Biztos, hogy nem vagyok könnyű part­ner a vitákban, de a nyűt, kor­rekt együttműködésre hajlandó vagyok. Más cégek példája azt bizonyítja, hogy döntő problé­mákat a Bervában ítéltek meg helyesebben. — Számok tekintetében ho­evenn ú?—­okcshc*o ^ok módosulása? — Márciusban 1290 dolgozó­ja volt a Bervának. Az év elejé­től alkalmazotti területen 18 fő­vel (6,6 százalék), az improduk­tív fizikai vonalon pedig 26 fő­vel (5,3 százalék) csökkent a lét­szám. Produktív fizikai terüle­ten viszont növekedés tapasztal­ható. A második negyedévben utóbbi körben további növeke­dés várható a termelés bővülé­sének megfelelően.­­ Az utóbbi időben több poszton történt váltás a vezetés­ben is, de a részvénytársaság éle­tében is előfordultak egyéb ese­mények.­­ Az Igazgató Tanács febru­ár 15-i ülésén az éves terv főbb számai, valamint a bérfejlesztés szempontjai kerültek elfogadás­ra, módosítottuk a Szervezeti és Működési Szabályzatot is. A február 28-i rendkívüli közgyű­lésen tájékoztató hangzott el az adóskonszolidációról, az alapí­tó okirat módosításra került, de személyi kérdésekben is szüle­tett döntés. Mint köztudott a Postabank átadta részvényeit a Kereskedelmi Bank érdekköré­hez tartozó Certus Kft.-nek, így a Postabank képviselete is meg­szűnt, de az új tulajdonosok csak májusban szándékoznak betölteni a megüresedett igaz­gatósági helyet. Előbbiekkel ös­­­szefüggésben a Felügyelő Bi­zottságba Nagy Zsolt (Posta­bank) felmentése után Császár Péter (ÁFI) került beválasztás­ra. Egyéb változások már ko­rábban ismertek, melynek értel­mében a múlt év októberétől, il­­let'­f* To­r­rást fejlesztési főmérnöknek, Kiss Gergelyt pedig gazdasági igazgatónak neveztük ki. Febru­ártól — szintén nyűt pályázat út­ján — került kinevezésre keres­kedelmi igazgatónak Csontos Ferenc. A szervezési és számí­tástechnikai iroda, valamint a vállalatgazdálkodási iroda ös­­­szevonásával jött létre a közgaz­dasági iroda, melynek vezetője — belső pályázattal — Mihics József lett. — Három hónap külső válto­zásai igényelnek-e módosítást a terv célkitűzésein ? — A 3,1 milliárdos árbevételi célkitűzés teljesítése valószínű­nek látszik. A közgazdasági kö­rülmények változása a nagyobb gond, ami befolyásolja az elsőd­leges célt, az eredményt. Nem engedhetjük meg, hogy „elmen­jen” a költségoldal. Fesztbaum Béla 31 Az élet már átírta az idei tervet Kiss Gergely: pénzügyi egyensúlyt teremteni A Berva Rt. gazdasági igazgatójával, Kiss Gergellyel a vállalat idei tervét lapozgatjuk, amelyből elsőként az tűnik ki, hogy a cég 3 milliárd 115 milliós árbevételre számít az idén, s ennek kéthar­madát, a kompresszor üzletágtól várja. A tulajdonost persze le­ginkább a profit érdekli. 1995-ben a terv szerény nagyságú, adó­zás előtti nyereséggel kalkulál, ami ismerve a Berva terheit, azt, hogy évek óta csak veszteséget görgetett maga előtt, elismerésre méltó. De vajon mi valósulhat meg az elképzelésekből? A gazdasági igazgató határo­zott, amikor azt mondja, hogy a cég pénzügyi egyensúlyának megteremtése mindennél fon­tosabb, ami ugyan nem egyszerű feladat, de nincs más út, a finan­szírozást tekintve elsősorban önmagukra számíthatnak. A tervezés még tavaly októberben elindult, majd év végén már konkrét számok jelentek meg az egyes rubrikákban, a bevétel-ki­adás oldalon. A terv negyedéves bontásban rögzítette a feladato­kat, például azt, hogy a Bervá­nak az első három hónapban 720 milliós árbevételt kell pro­dukálnia, azzal viszont kevésbé számolt, hogy márciusban a kormányzat olyan intézkedési csomaggal rukkol ki, ami nem várt következményekkel járhat. Az importvámpótlék, a forint­­leértékelés, sőt a szociális meg­szorítások, mind-mind érintik a vállalatot. Hogy életképesek marad­junk, a célkitűzéseinkből ne kelljen faragni, egyet tehetünk, ellenintézkedésekre, korrekció­ra lesz szükség minden terüle­ten, szögezte le Kiss Gergely. Két lépés kikerülhetetlen­ költ­ségcsökkentés és bevételnöve­lés, s ez utóbbi csak áremeléssel képzelhető el. Az rt. az idén vár­hatóan 2,1 milliárd forintot költ anyagra, s ezen belül is jelentős az import aránya. A gazdasági igazgató úgy véli, hogy az esetle­ges exporttöbblet nem fedezi a behozatalnál jelentkező vám­pótlékot, vagyis ebben a hely­zetben azt is meg kell vizsgálni, hogy hazai beszerzésből lehet-e növelni a nyersanyagok ará­nyát. A költséggazdálkodás ki­emelt jelentőségű a vállalatnál, s mint ahogy korábban leírtuk, az összpontosítás leginkább az anyaggazdálkodásra irányul. Ezen belül három sarokpontja van az elvárásoknak. A beszer­zéseknél a lehető legjobb szer­ződéseket kell kötni, ügyelve az ár, a minőség, a határidő, a szál­lítás négyes egységre. A gyártási folyamat során a minimálisra kell csökkenteni a selejtet, ami ugyancsak anyagmegtakarítás­hoz vezet. A készletgazdálko­dás is komoly feladatot jelent, a jelenlegi negyvennapos forgási sebesség nem nőhet. A Berva Rt. idei terve 60 szá­zalékkal haladja meg az elmúlt esztendeit. A kompresszor üzlet­ág várhatóan százötvenezer da­rabbal többet áll­t elő mint ta­valy, s így az üzemben közel hat­százezer korszerű, többségében szigorú környezetvédelmi elő­írásoknak is megfelelő komp­resszor hagyja el a szerelőszala­got. A legnagyobb vevő tovább­ra is a jászberényi Elektrolux, az összes gyártmány 2/3-a a Le­helhez kerül. Az esztergomi Magyar Suzu­ki Rt.-nél kétszeresére nőtt a gépkocsigyártás, s ez annyit je­lent, hogy az elmúlt évihez ké­pest kétszer annyi lengéscsilla­pítót igényel a Bervától. Az idén negyvenezer darab autó eladá­sát tervezi a Suzuki, s ezek java­része bervai lengéscsillapítóval készül. A termék 85 százaléka még import alkatrészeket tartal­maz, a cél az, hogy minél több legyen a helyben készült alkat­rész. A tervekről szólva nem hagy­hattuk szó nélkül a személyi jel­legű kiadásokat, a bérek alaku­lását sem. Kiss Gergely szerint a már említett követelmények be­tartásával, valamint a szigorú létszámgazdálkodással kézben tarthatók a költségek. Az elmúlt időszakban épp ezért a kiszolgá­lói fizikai és szellemi területen létszámcsökkentést hajtottak végre míg a közvetlen termelői vonalon nőtt a foglalkoztatottak száma. Az anyagi ösztönzésben fon­tos elem, hogy két év után ismét lehetőség nyűt a mozgóbér vis­­­szaállítására. Az elmúlt években a nehéz gazdasági körülmények miatt kellett törölni az effajta premizálást a Bervában, most a vezetés azt várja az ösztönző rendszertől, hogy jótékony ha­tást gyakorol a feszített terv si­keres végrehajtására. Havonta 50—60 ezer darab kompresszor Tovább élénkül az érdeklődés hűtőkompresszoraink iránt. A 600 ezer darab éves igénynek megfelelően havonta 50—60 ezer darab kompresszort gyár­tunk. 1-es képünkön Berecz Szi­­lárdné a tengelyfúró célgépen dolgozik. 2-es képünkön Horváth Imre és Nagy Lászlóné a szelepfedél nyomáspróbázása közben. Fotó: Vígh József

Next