Bervai Figyelő, 1996 (31. évfolyam, 1-2. szám)

1996-01-01 / 1. szám

____________A BERVA FINOMSZERELVÉNYGYÁRTÓ RT. DOLGOZÓINAK LAPJA____________ XXXI. évfolyam_______________________Ára: 15 forint_______________________1996. I. negyedév Mintegy kilencven százalékkal nőtt az árbevétel Az idén az üzemi eredmény is pozitív lehet Január utolsó napján tárgya­lóasztalhoz ült a Berva Rt. dr. Bognárné Redenczki Erzsébet, dr. Vincze István, Mihók János, Kovács Tibor összetételű igaz­gatósága, hogy áttekintse az el­­múlt évi eredményeket és felvá­zolja az 1996-os esztendő üzleti tervét. A tanácskozáson meghí­vottként részt vett Végh Lajos a Felügyelőbizottság elnöke is. A Kereskedelmi és Hitelbank Rt. többségi tulajdonában lévő Berva Rt. vezérigazgatójával, Kovács Tiborral arról beszélget­tünk, hogy milyennek értékeli az elmúlt évet, mit, hogyan kell, kellene változtatni, hogy az idén még inkább stabilizálódjon a vállalat helyzete, illetve az elő­zetes tárgyalások, szerződések alapján milyen kilátásai vannak a cégnek? Kovács Tibor elöljá­róban leszögezte, hogy az el­múlt év értékelése még nem végleges, a hivatalos pénzügyi adatokat a májusi közgyűlésen ismertetik majd, ám ettől füg­getlenül elmondható, hogy a részvénytársaság mérleg szerinti eredménye pozitív, és ez a száz­millió forintos nyereség főként az adóskonszolidációnak és a különböző pénzügyi művele­teknek köszönhető. Az a pénz úgymond „nem kézzel fogha­tó””, vagyis csak pénzügyi szem­pontból nyereséges a cég, sajnos az üzemi eredmény továbbra is veszteséget mutat. A tavalyi eredmények ugyanakkor azt su­gallják, hogy az 1994-ben meg­kezdett munka eredményeként folytatódott a fejlődés és a Ber­va Rt. stabilizálása, még akkor is, ha a bevételek nem minden esetben nyújtottak kellő fedeze­tet a kiegyensúlyzott működés­hez. Önmagában az árbevétel ki­ugróan jó teljesítményről árul­kodik, ami annyit jelent, hogy tavaly nem kevesebb, mint 89 százalékkal növekedett a cég be­vétele. Ez forintban kifejezve 3 milliárd 690 millió forint, vagyis 1994-hez képest 1,8 milliárd fo­rinttal nőtt az árbevétel. A bel­földi értékesítést megduplázta a vállalat, több, mint negyven szá­zalékkal nőtt az export is, a régi piacok közül többet siekrült vis­­­szaszerezni, és újakat is meg­nyert a cég. A bevételekből legnagyobb arányban, 64 százalékban a kompresszor üzletág részesült. Elmondható, hogy a kompres­­­szorgyártás a csúcson termelt egész évben, hiszen összesen 611 ezer darabot értékesített a vállalat, az üzletág hivatalos ka­pacitása pedig kereken hatszáz­ezer. A lengéscsillapítókból szár­mazó bevétel is nőtt, méghozzá 49 százalékkal, ami az Ikarus­nak szánt értékesítés, ami nem a bervaiak készségén múlt. Ebben a termékcsoportban egyedüli biztató az export, méghozzá az Ukrajnába irányuló kivitel. Kedvező jövedelmezőség mellett nőtt a termelés a Leib­­fried gyártmányokból, és nyolc­van százalékkal több alumínium­öntvényt értékesített a vállalat az elmúlt évben. Összességében a gyár piaci helyzete javult 1995-ben, noha számtalan nem várt körülmény is nehezítette a munkát. Az üze­mi eredmény azért maradt el a várakozástól, mert az alapanyag­­árak megugrottak, és a termelési költségnövekedést sem sikerült „kordában tartani”. A költség­­növekedést nem sikerült egé­szében és időben áthárítani a ve­vőkre, ezzel magyarázható az üzemi szintű veszteség. A Berva Rt. likviditási hely­zetét elemezve Kovács Tibor el­mondta, hogy az árbevétel-nö­vekedés elengedhetetlen „tarto­zéka” a nagyobb forgóeszköz­igény, s bizony ennek híján volt a vállalat. Ez jelentette a legna­gyobb pénzügyi problémát ta­valy, az októberi mélypont után sietett a tulajdonos a cég segítsé­gére, s így sikerült átvészelni a gondokat. Az elmúlt év eredményei mö­gött a kollektíva rendekívül ke­mény munkája, sok esetben ál­dozatvállalása húzódik meg. A vezérigazgató a dolgozók tava­lyi béréről csak annyit jegyzett meg, hogy arról mindenki tud. Sajnos az infláció kompenzálá­sára a vállalat vezetésének nem volt lehetősége. Ennél az érzékeny területnél maradva a Berva Rt. első embe­re az 1996-os béremelési elkép­zelésekről annyit árult el, hogy a vezetés szeretné azt elérni, hogy ne nőjön a bervaiak lemaradása az ágazathoz, illetve az országos átlaghoz képest. Ugyanakkor a tulajdonos képviselője az igaz­gatóság ülésén is hangsúlyozta, hogy csak a megtermelt érték le­het az idei béremelés forrása. Ennek mértékéről az idei üzleti terv elfogadása után kezdődik majd meg az egyeztetés a szak­­szervezettel és az üzemi tanác­­csal. A cél az, hogy a vállalatnál március elsejétől kapjanak emelt fizetést a dolgozók. Ami a cég 1996-os elképzelé­seit illeti, egy szerényebb növe­kedés, stabilabb pénzügyi hely­zet és pozitív üzemi eredmény szerepel a tervek között. Ennek eléréséhez az utat kijelölte a ve­zetés, ami nem más, mint az el­múlt két évben végbement men­­­nyiségi fejlődésről áttérni a mi­nőségi változásra, új termék­­szerkezet meghonosításával és a technológiai színvonal fejlődé­sével. Ehhez olyan új befektetőt kell találni, amely egyben tulaj­donosa is lenne a vállalatnak, s amely hajlandó a befektetésre, vagyis tőkeinvesztícióra. Gya­korlatilag ez lesz az év legna­gyobb feladata, vagyis megfele­lő mederbe terelni a Berva Rt. újraprivatizálását. Addig is a vezetésnek a jelen­legi realitások figyelembevétele mellett kellett működőképes tervet kimunkálnia erre az évre. Egyelőre a meglévő technoló­giával, a meglévő termékekkel kell dolgozni úgy, hogy a hőn óhajtott nyereség üzemi szinten is megvalósuljon. A termékek jövedelmezőségét kell javítani ott ahol lehet, elsősorban szigo­rú gazdálkodással és költség­­csökkentéssel. Nem titok, hogy a 25 százalékos árbevételi növe­kedés mellett a cég legkevesebb ötvenmillió forintos üzemi eredményre számít az idén. Megvalósulás esetén ez azt je­lentené, hogy 1990 óta ez lenne az első év, hogy a piros szám kékké változna. Az üzletági feladatok adot­tak, a kompresszor esetében to­vább növelhető az export, a jár­­műrészegység-gyártásnál a Ford Hungáriával kötött megállapo­dás előrelépést eredményezhet, és a riasztópisztoly gyártása is kedvezően befolyásolhatja az erdeményt. A szakterületek ve­­zetőgárdájának emellett fontos feladata az is, hogy lehetőség szerint új termékekkel bővítsék a profilt. Kovács Tibor végeze­tül szólt a Berva Rt. létszámgaz­dálkodási elképzeléseiről. Esze­rint a szellemi és produktív terü­leten öt­, az inproduktív terüle­ten két és fél százalékos létszám­­leépítés várható az idén. Az így elért megtakarítás teljes egészé­ben a dolgozók bérfejlesztését szolgálja. Budai Ferenc Értékel a Berva Rt. vezérigazgatója Az elmúlt évben jelentősen nőtt a lengéscsillapítóból származó bevétel A szakszervezetnek stabilnak kell maradnia Még az elmúlt év végén a Berva Rt. szakszervezeti tanácsá­nak vendége volt Paszternák László, a Vasasszakszervezet el­nöke. Az szt elfogadta az MSZOSZ-nek járó tagdíjfizetés fel­függesztésének megszüntetését. A Vasas Szövetség is megelégelte a kormányzat nadrág­szíj-összehúzó, restrikciós politikáját. Novemberben és de­cemberben országos értekezleten vitatták meg, milyen lépés­re szánja el magát a szövetség. Az 1996. évi gazdasági törvé­nyektől azt szeretnék, hogy ellenőrzési és jogi garanciák biz­tosítsanak egy stabilabb, a munkavállalók számára is meg­nyugtató, elfogadható környezetet. December közepén Egerben került sor regionális értekez­letre. A megye vasas vállalatainak érdekvédelmi képviselői találkoztak a sportcsarnokban. A heves vita során megfogal­mazták, hogy az elmúlt évek nemhogy összefogtak, inkább szétzilálták a szakszervezeteket, és ez óriási hiba. Van ahol a fennmaradásért küzdenek, van, ahol már ott az új tulajdonos és a munkahelyet féltik. Hová lett a vasasöntudat, ennek még súlyos ára lehet. A szakszervezetnek stabilnak kell maradnia. Módosul a kollektív szerződés Viszonylag kevés javaslat érkezett a dolgozóktól a kol­lektív szerződés módosításához. A Vasas Szövetség de­cemberi ülésén viszont közzétett egy jól használható anyagot. Kigyűjtötte a különböző ágazatok, vállalatok kollektív szerződéseinek tartalmát, és közzétette haszno­sításra, amely jól felhasználható a tárgyalások során. A tervezett módosításokat mind az üt, mind a vszt vélemé­nyezi, és megteszi javaslatát több kérdésben. Mind a két testülethez várják a kollektív szerződés mó­dosítására vonatkozó javaslatokat. A teljes önállósághoz is adottak a feltételek Eredményes esztendőn jutott túl a Gép- és Szerszámgyártó Üzletág A magyar gazdaság tartós visszaesésének láncolata termé­szetszerűen az alsó szintekig be­gyűrűzött, így érinti a Berva Rt. azon területét is, ami Gép- és Szerszámgyártó Üzletág e­lneve­zéssel alkot egységet a cégen be­lül. A szerszámüzem, a tmk, va­lamint a hozzájuk kapcsolódó kereskedelmi és gazdasági rész, egykori létszámának harmadára esett vissza, manapság alig több, mint 160 fővel oldja meg felada­tait. Az utóbbi 4-5 év bizonyítja, hogy sok tartalék volt a mi mun­kánkban is — mondja Molnár Imre üzletágvezető, amikor vele jelenlegi helyzetükről és jövő­beni elképzeléseikről beszélget­tünk, ám azonnal hozzátette: a további visszafejlesztés már egyenlő lenne a megszűnéssel. — Termelni viszont megfelelő eszközök és gépek nélkül aligha lehetséges — fűztük tovább a gondolatok fonalát. — Összehasonlítva a korábbi­akkal már az is meghatározó, hogy 620 ezer darab hűtőkomp­resszor legyártását kellet kiszol­gálni, szerszámmal és gépekkel ellátni. Természetesen a gyár egyéb termékeinél is ránk szá­mítanak, sőt a Rexroth Mecman cég is nálunk rendeli meg a szükséges eszközöket. — Hogyan alakult a külső ár­bevétel? — Jól sikerült az 1995-ös esz­tendő, hiszen 40 milliós árbevé­telt értünk el. Ez ugyan csekély a Berva Rt. viszonylatában, de leg­­galább a szakembereink ilyen formában is tudnak értéket ter­melni, túl a termelés közvetlen kiszolgálásán. A külső munkák­nál ezzel együtt még mindig nem találtuk meg azt a biztonsá­got, amit szeretnénk. A külterü­leten használatos rokkantkocsi­ból 30-at értékesítettünk, de na­gyobb felfutásra lenne szükség. Gyorsított tempóban fejlesztet­tük a beltéri kocsit, a prototípus jelenleg kiállításon van. A má­sodik fél évben tervezzük piacra vinni. Egyéb fejlesztésünk az irodai szék magasságát és egy­ben rögzítését szolgáló gázrugós megoldás, ami azt bizonyítja, hogy feltétlen növelni akarjuk az árbevételt. Reméljük, hogy mielőbb meghozza gyümölcsét ez irányú erőfeszítésünk. — Rendelnek-e még célgépe­ket a Bervától? — A gépipari tevékenység ál­talános visszaesése magával hozta, hogy nincs igény célgé­pekre. Meglehetősen nagy a pangás ilyen vonatkozásban, rövid távon nem is számítha­tunk kedvező fordulatra. Más vonatkozásban vannak azért megrendelőink, viszont a meg­rendelések —főleg a külföldi cé­gek esetében — egyértelműen az alkatrészgyártás felé tolódtak el. Az elmúlt évben két jelentősebb németországi partnernek szállí­tottunk alkatrészeket, melyek közül a Siemens—Matsushita német—japán cég most január­ban újabb megrendeléssel je­lentkezett. — Saját munkájukat közvet­lenül segítő fejlesztéseket hajtot­tak-e végre? — A krónikus pénzhiány mindenre rányomja bélyegét. A géppark öregszik, egyre több az üzemeltetési probléma, mely­­ben azért — beleértve a legszük­ségesebb alkatrészvásárlásokat is — úrrá tudott lenni az üzletág szakembergárdája. Az üzletág műszaki és ügyviteli feladatai­hoz elengedhetetlenül szüksé­ges számítógépes beruházások­kal viszont egyértelműen sike­rült előbbre jutnunk. — Milyennek ítéi meg az üzlet­ág jövőjét? — Gyáron belül szinte állan­dó a kompresszorfejlesztés, ami nekünk munkát biztosít, de ha­sonló feladataink vannak a Su­­zuki-alkatrészek gyártásánál is. Az importkiváltás is kapcsoló­dik hozzánk. Az elmúlt év alap­ján bizakodó vagyok. Szakem­bereink minden vonalon bizo­nyították képességeiket, ezért bátran vállalkozunk a növekvő termelési igények kiszolgálásá­ra. Jó lenne mielőbb biztosan látni saját termékeinket. Szemé­lyi feltételek dolgában készek vagyunk a teljes önállóságra, felkészültünk egy esetleges szer­vezeti változtatásra. Amíg ter­melés lesz a Berva völgyében, addig ránk szükség van. Szeret­nénk, ha jó szakmai befektető­höz kerülne a gyár, hogy általa a mi pozíciónk is erősödjön. Fesztbaum Béla Várják a javaslatokat Az év végén a vszt titkára a vállalat vezérigazgatójának, a vszt és az üt elnöke a tulaj­donosnak megfogalmazott levélben kendőzetlenül is­mertette a bervai munkavál­lalók helyzetét. Az eredmény sem maradt el, ha szerény mértékben is. Nem csak sza­loncukor, némi aprópénz, egységesen mindenkinek ötezer forint bruttó összeg­ből jutott a borítékba a fize­tésen felül. (Természetesen azok is megkapták, akik nem szakszervezeti tagok.) Folytatódtak a bértárgya­lások a vállalat vezetőjével. A szakszervezet vezetői is­mertették azokat a szempon­tokat, amelyeket az üt—vszt megfogalmazott. Ilyen az infláció, az országos átlag és a bervai elmaradás, a kör­nyezet hatása és a munkavál­lalók hangulata. A szakszervezet kezdemé­nyezte, hogy a munkaválla­lók is nyilvánítsák ki vélemé­nyüket, és tegyenek javasla­tot a vállalat vezetésének a veszteségek csökkentésére.

Next