Beszélő, 1992. július-december (3. évfolyam, 27-52. szám)

1992-10-10 / 41. szám - BELFÖLD - Dávid János: 3K Központ Magyarországon

Belföldi9 3K Központ Magyarországon A kétegyházi polgármester levelet kapott a címben szereplő­ rejtélyes nevű szervezettől. A 3K Központ felajánlja konfliktuskezelő­ szolgálatait a faluban felgyűlt feszültség enyhítése érdekében. A szokatlan szolgáltatást a szervezet szociológus elnöke ismerteti olvasóinkkal. ÁLLAMPOLGÁRI TECHNIKÁK AZ ISKOLÁBAN Iskolapolgár Alapítvány­­okban és máshol a konfliktuskezelés, a kultúrák és értékek közötti közvetítés, a tár­sadalmi környezet­­ egyéni, csoportos­­ be­látásán alapuló béketeremtés. (Mi talán naivnak is neveznénk.) Pál Tamás IGAZLÁTÓ NAP Kelet-európai tűnődés A politikai, társadalmi életünkben megje­lenő feszültségek, krízisek, konfliktusok aligha lepnek meg bennünket. Az ütközé­sek nyomán keletkező érvrendszerek általá­ban zártak, a vitában álló felek nem is egy­más meggyőzésére fejlesztik ki érveiket, sokkal inkább céljaik támogatóinak meg­nyerésére, újabbak toborzására, régi vagy új szekértáborok megerősítésére. Az ilyen érvek természete, hogy a célo­kat, a követett értékeket nem akarják világo­san megfogalmazni. Az a művelet, amivel e rejtőzködő, sőt szándékosan rejtegetett célo­kat és értékeket az ellenérdekű fél felszínre hozza, mindig leleplező jellegű, s a „leleple­zett" fél nézőpontjából támadás, védekezni kell ellene: „hisz nem én mondtam, hanem ő", „ez félreértés", „szándékos torzítás". Ez a stílusú küzdelem nyilvánvalóan nem vezet sem a vélemények, sem a célok, sem a megoldási módok közelítéséhez, még kevésbé kompromisszumhoz avagy kon­szenzushoz. A konfliktusok természetével foglalkozó tudományban és gyakorlatban eddig isme­retlen konfliktustípus keletkezett: a konszen­zuskényszer. E vita arról szól, vajon jó dolog­­e a konszenzus, jó dolog-e, ha a vitában lévő felek álláspontjai egymáshoz közelednek. Politikai, társadalmi nézőpontból elfogad­ható-e, ha végül megszűnik maga a vita, s a felek azonosulnak egymás álláspontjával? A konszenzuskényszer sajátosan kelet-európai termék. E gondolatmenet szerint a vitában ál­lók szabadsága fontosabb, értékesebb, mint egy eredményes vita során létrejött megálla­podás. Ironikus keserűséggel ez így értelmez­hető: az eltérő véleményeken alapuló konflik­tus feloldását szolgáló vita célja nem az érde­kek kölcsönös figyelembevétele, ügyeink bé­kés elintézése, hanem véleményünk megfor­málásához fűződő szabadságunk kifejezése. Az érték tehát nem a megállapodás, ha­nem a szabadság, melyből oly kevés jutott nekünk. Egy marslakó amerikai pragmatikus gondolatai A konfliktus a társadalmi és politikai lé­tezés legmindennapibb jelensége. Emberek, társadalmi-politikai csoportok, intézmé­nyek hajlamosak arra, hogy megijedjenek ezektől a konfliktusoktól. Hajlamosak arra is, hogy ideig-óráig eltitkolják, vagy éppen a szőnyeg alá söpörjék. A rejtve maradt, el­titkolt konfliktust nem tudják átlépni, ha­nem ott füstölög, szennyezi a levegőt, s fő­ként akadályozza a célok megvalósulását. Az „igazi marslakó" sikereket akar, és po­zitívan viszonyul a jövőhöz, mindenképpen meg akarja valósítani céljait. Ezért a konflik­tushoz is másként viszonyul. A konfliktus nem rossz, hanem jó, hisz felszínre hozza azt, ami éppen akadályozza az élet menetét. Ha a feleknek megismerhetők az érdekeik, akkor nyilván meg is akarják valósítani. Ha ennek egy másik érdek áll útjában, akkor legegysze­rűbb megkeresni az érdekekből azt, ami köl­csönös; ez lehet a megegyezés alapja. E pragmatikus gondolatmenet szerint: csak az érték, ami megvalósul. Tehát a meg­valósíthatatlan tartósan vagy időlegesen fel­adható. A megállapodó felek egyike se lesz vesztes, hiszen együtt állapodtak meg ab­ban, hogy mennyit nyerjenek. Értékek és kultúrák közötti konfliktusok feloldása Még a legcélratörőbb nyugati konfliktus­­kezelő szakemberek sem dicsekedhetnek gyors és nagy sikerekkel az értékek és kul­túrák közötti konfliktusok feloldása terén. A családok, lakóközösségek, az iskolák és a munkahelyek világa nap mint nap termeli ki a felnőttek és a gyerekek, a tanárok és tanulók, a szegények és gazdagok, a külön­féle etnikumokhoz tartozók közötti egyéni vagy intézményes formában megjelenő konfliktusokat. Ezek megoldására tett - olykor sikeres - kísérletek lényege a konfliktusok okainak feltárása, az eltérő értékekre vagy kultúrák­ra való rámutatás, ennek megismertetése a felekkel, azok képviselőivel. Az ilyen konf­liktusok enyhítését szolgálja, ha a konflik­tust a borzongás, a félelem vagy az agresz­­szió ösztönös szintjéről a tudatosság világá­ba emelik, ha a konfliktusok megbeszélésé­nek nyílt fórumait megteremtik, ha a meg­értés és egymás kölcsönös elfogadásának értékeit hangsúlyozzák. Van valami lenyűgöző abban a hitben, ahogy ezrek u tán tízezrek „mozgalmává" vált az elmúlt évtizedben az Egyesült Állam­ ok Konfliktus­megelőző és Kezelő Központ Magyarországon A fent jelzett eszmények alapján, a társa­dalmi béke szolgálatában, amerikai támoga­tással egy egész intézményhálózat jött létre Kelet-Európában. E hálózat része a Buda­pesti Központ, amely az ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézete mellett működik. Tevékenysége - elvben - kiterjed a munka világa, a környezet, az önkormányzatok, az etnikumok közötti konfliktusok megelőzé­sére, kezelésére, illetőleg az ehhez szüksé­ges ismeretek oktatására. A munka békéjének érdekében a munka­adók és munkavállalók közötti tárgyalási készség fejlesztését, e tárgyalásokat segítő közvetítők képzését, a közvetítői hálózat ki­alakítását, kollektív munkaügyi viták keze­lését tartjuk fontosnak. A sajnálatosan sza­porodó etnikai konfliktusok feloldása érde­kében békéltető bizottságok felállításában segédkezünk e kultúrák és értékek közötti konfliktusokat megértő és feloldani kívánó önkormányzatoknak. Városrendezési, kör­nyezetvédelmi konfliktusok ügyében a la­kosság és az önkormányzatok közötti pár­beszéd formáinak megteremtésén fárado­zunk. Az iskolai légkör megújítása érdeké­ben tréningeket szervezünk tanároknak, s egyszer a tanár-diák-viszony ügyében is te­szünk valamit. A társadalmi béke gazdasági feltételeinek megteremtését regionális foglalkoztatási válságkezelés eljárásainak alkalmazásával és oktatásával próbáljuk elősegíteni. DÁVID JÁNOS 1992. október 10.

Next