Beszélő, 1993. január-június (4. évfolyam, 1-25. szám)

1993-06-19 / 24. szám - SZAKSZERVEZET - Szállj fel magasra! - Pilótabér

­ UII 17P Pilótabér Szállj fel magasra! Múlt pénteken figyelmeztető sztrájkot tartottak a Malév szakszervezetei. A béremelésért folytatott sztrájk során a szakszervezetek egy tanulmányra hivat­koztak, amely nemzetközi adatokat vizsgálva leszögezte: a repülőszemélyzet bé­rének el kellene érnie a Malévnál foglalkoztatottak bérének négyszeresét Ma­gyarországon azonban példátlan, hogy egy alkalmazott - még ha pilóta is - többet keressen, mint a főnöke. Egyébként is, állítják a vállalati vezetők, a követelt béremelés csak akkor teljesíthető, ha néhányan a cégtől repülnek. A földön járva A bérkérdés régóta vitatéma a cégve­zetés és a szakszervezet között. Fél év­vel ezelőtt a szakszervezet (a Malév Tagszakszervezetek Szövetsége) bértár­gyalást kezdeményezett az átlagosan 6,9 százalékos béremelések miatt, de ezt a munkáltató elutasította, mond­ván, hogy jogilag nem kötelezhető erre. Novemberben, miután a szakszervezet már többször tiltakozott, a vezér­­igazgató érdekegyeztető fórumot hívott össze; akkor a szakszervezet nem fo­gadta el a béremelés mértékét és indok­lását, de végrehajtását nem kívánta meggátolni, ezért fejet hajtott az intéz­kedés előtt. Kidolgozott azonban - a KSH egy szakértőjének bevonásával - egy hosszú távú tervet a repülősze­mélyzet élet- és munkakörülményeinek rendezéséről. A szakszervezet nem a nyugati színvonalú béreket, hanem a máshol megszokott bérarányokat sze­rette volna honosítani a Malévnél. Májusban a Malév Tagszakszerveze­tek Szövetsége és a Magyar Közforgal­mú Pilóták Érdekvédelmi Szervezete, a Hunalpa bejelentette a Malév vezetősé­gének, hogy tárgyalni kíván, és három­­ütemű bérfejlesztési program megvaló­sítására tett javaslatot. Az interkonti­nentális járatokon repülő személyzet részére 130, a rövidebb távon repülők­nek 100 százalékos bérfejlesztést ítélt megvalósíthatónak egy éven belül. Tö­rekvésüknek az is ösztönzést adott, hogy a vezetők hatalmas összegű pré­miumokat vettek fel, miközben nyilat­kozataikban rendszeresen sokallták az alkalmazottak bérét. A légi hajósok (ha­sonlóan a tengeren hajózó munkaválla­lókhoz) külföldi útjaikon valutában ve­hetik fel a napidíjat. A forintfizetésük sem hangzik kevésnek - érvelnek a ve­zetők -, és a magyar légi közlekedés mostani helyzetében a pilótáknak meg kell tanulniuk a földön járni. Légi felderítés A Malév vezérkara átlagosan 10 szá­zalék béremelést kínált fel, ami 150 mil­lió forintjába került volna a cégnek. Eb­ből az összegből az interkontinentális járatok pilótáinak 45, a rövid távon re­pülőknek 30, a többi dolgozónak 9,4 százalékos béremelésre futotta volna. Ezen felüli emelés - így a vezérkar - csak az elbocsátandó dolgozók béréből fedezhető. Ezzel szemben a szakszervezet a pi­lótáknak átlagosan 53, az egyéb dolgo­zók részére 23 százalékos béremelést követelt. Ez volna az első lépcső, ame­lyet újabb kettő követne, összesen 500 milliós költséggel. Ez sok pénz, de a le­vegőben mások az arányok. Egy Gene­ral Electric hajtóműre, amelyet még az előző igazgató idejében vettek meg a vadonatúj B-737-300-asokhoz, 300 mil­lió forintot adott ki a cég, a Malév­­egyenruhák cseréjére meg 200 milliót. És több mint 100 milliót vinne el a kilá­tásba helyezett egynapos munkabe­szüntetés, amire lapzártakor még igen­csak van esély. A figyelmeztető sztrájk eredményte­len maradt, a menedzsment a hétfői tárgyaláson is ragaszkodott a 10 száza­lékos béremeléshez. Új ajánlatként szeptemberre további 5 százalékot ígért, decemberre pedig a bértömeg 30 százalékát, 13. havi fizetésként. A Lufthansánál a bérköltség 30 százaléka az összes költségnek, nálunk viszont mind­össze 10 százaléka - állítja Pardi István, a tagszakszervezetek szövetségének és­ 1993. június 19.­ nöke. A szakszervezetek a bérek reálér­tékét kívánják megőrizni: ha a vállalat más költségeibe is beleszámítja az inflá­ciót, a béreknél is ezt kell tennie. Pardi sikerként könyveli el, hogy a jórészt foglalkozási áganként szerveződő szak­­szervezetek közösen tudtak fellépni a béremelés érdekében, bár a vezér­­igazgató megpróbált külön-külön tár­gyalni mindőjükkel. Ám nem minden légi közlekedésben dolgozó szakszerve­zettel felhőtlen az együttműködés. A Repülőgép-műszakiak Független Szak­­szervezete a Malév-Lockhead vegyes vállalatnál dolgozik, és a múlt év június 30-án, egy évre kötött kollektív szerző­désük szerint csak egy év után léphet­nek fel béremelési követelésekkel. Igaz, választmányuk döntése alapján támo­gatták a pilótákat, de szolidaritási sztrájkot nem szerveztek. Nem baromfifeldolgozó A figyelmeztető sztrájk utáni tárgya­láson a szakszervezetek sérelmezték, hogy a vezérigazgató, Pákay András körlevelekkel és ellenpropagandával próbálta a dolgozókat a szakszerveze­tek ellen fordítani, a szakszervezet tár­gyalásokon részt vevő képviselőit azonnal rendkívüli munkavégzésre rendelte, és megpróbálta összeíratni a sztrájkban részt vevők listáját. Sőt, a sztrájk napján felszólította az egységve­zetőket arra, hogy tiltsák ki a repülőtér­ről a munkabeszüntetőket. Nem hagy­hattuk el a munkahelyeinket - mondja Pardi István -, ez nem baromfifeldolgozó, a nagy értékű gépparkért felelősséggel tarto­zunk. Az egyeztetés hét napja lapzártánk után jár le, így csak találgatni lehet, hogy elmérgesedik-e a helyzet a légi­kikötőben. A menedzsment még tarto­gathat néhány munkajogi kellemetlen­séget, ám lehet, hogy nem is ők, hanem a tulajdonosok, az Alitalia és az ÁV Rt. hajthatatlanok. Másrészt légiforgalmi sztrájk miatt több légitársaság is csődbe ment már... Némi reményre csak az adhat okot, hogy az utóbbi év figyel­meztető sztrájkjai rendre sikeresek vol­tak, és a cégtől csak néhányan repültek. K. L.

Next