Máshonnan Beszélő 7. (1988)
1988 / 7. szám
gatása nem más, mint képmutatás. Határozottan rokonszenvesnek ezek a rádiók az afgán mudzsahedin szabadságharcosokkal és Afganisztán szovjet megszállását "imperialista agressziónak" bélyegzik. Magától értetődően nehéz megállapítani, hogy ezeket az adásokat miként fogadják a szovjet muszlimok.. Az iráni középkeleti és nyugat-európai rádióadások legalábbis némi fogalmat adnak arról a hatalmas dinamizmusról és lelkesültségről, amelyet az iráni forradalom gerjesztett, függetlenül haladási irányától,és ez a kép éles ellentéte a sokkal statikusabb szovjet társadalomnak. Nagyon valószínű, hogy sok szovjet muszlim úgy értelmezi az iráni eseményeket, hogy a külső behatásokkal szemben megnövelte a helyi autonómiát, s innét már csak egy ugrás, hogy ezt a tanulságot:".átvigyék a Szovjetunióra, mint soknemzetiségű birodalomra. Akadhatnak szovjet muszlimok, akik valóban a kommunizmus vereségének és a harcos iszlám győzelmének tekintik a muszlin világ legrégibb kommunista pártjának, a Tudeknek a szétzúzását. Azerbajdzsánt és Közép-Ázsiát megjárt muszlin utazóktól tudom, hogy az iráni forradalom populista dimenziója mély benyomást keltett a Szovjetunióban fiatalabb muszli értelmiségiek körében, akiknek elegük van az oroszok uralta kommunista párt korruptságából és elnyomó bürokráciájából. Szemükre vetik a külföldi rádióállomásoknak, hogy a közép-ázsiaiak között az Afganisztánt megszálló szovjet erőkkel szemben folyó nemzeti ellenállást népszerűsítik. Csupán egyetlen állomás, a Szabad Afganisztán Rádió sugároz ebben a szellemben, de információit átveszi a legtöbb nyugati adó, így a Szabadság rádió valamennyi türk nyelvű és tadzsik adásában, a BBC és az Amerika Hangja /orosz, üzbég és azeri nyelven/, a Deutsche Well©, a Radio Urungi, a gorgani és a tabrizi, valamint a szaudi rádió. A legfontosabb mind közül a Radio Urungi, egyes nyugati megfigyelők már 1980-ban regisztrálták a szovjet Közép-Ázsiába sugárzott adásait. Horn kérdéses, hogy ezeket az állomásokat széleskörűen hallgatják. 1983 augusztusában egy nyugati látogató, aki beszélt üzbégül és tadzsikul, Szamarkandban megkérdezte vendéglátóitól, hogy mit tudnak az afganisztáni háborúról. Erre az illető elvitte őt egy ottani teaházba, ahol a Szabadság adó üzbég adását rendszeresen hallgatták, és így nyomon tudták követni az afgán helyzet alakulását. " ■ • » . . Az iráni és az afgán eseményekre vonatkozó ismereteik felől megkérdezett szovjet muszlimok válaszai igazolták, hogy ezeket a rádiókat hallgatják, és onnét szerzik értesüléseik jórészét. A Szabadságadó egyik türkmén hallgatója ezt mondta: "Meg vagyok győződve róla, hogy a Szabadság Rádió ez igazat mondja, mert az emberek is ugyanazt mondják egymás között. Az afganisztáni háborúról ugyanazt mondja, amit onnét visszatért katonádtól, sebesültektől hall az ember. Más ez, mint amit a hivatalos propaganda állít, és mindenki láthatja, milyen sebélyesek ezek a beszámolók. Ma sokkal többen hallgatják a Szabadság Rádiót, mint még néhány évvel ezelőtt. Az ok a háború Afganisztánban és az iráni események, továbbá az a körülmény, hogy a többi nyugati adót zavarják." Mások felpanaszolják, hogy az az információmennyiség, amelyet a rádióállomások közölnek, nem elegendő. "A mi tömegtájékoztatásunk kizárólag "afgán lázadókról" beszél, holott élnek.ett rokonaim, akik egyáltalán nem lázadóké - jegyezte meg egy üzbég, aki azért hallgatja a Szabadság Rádiót és az iráni adót, mert tudni szeretné, hogy mi történik Afganisztánban és Iránban. Egy szovjet tadzsik, aki kifejtette, hogy a rádióadások mennyire fontosak,■szemrehányóan mondta: "Nem értem, hogy a Szabadság Rádió miért oly röviden és rendszertelenül számol be Afganisztánról. Nagyon fontos lenne pontosan tudni, hogy mi történik ott." Nem minden szovjet muszlimot érnek el a külföldi rádióadások, de akik kívül esnek az állomások hatósugarán, azokon a magnó segít. Szovjet közép-ázsiaiak és afgánok közvetlen kapcsolatai szintén elősegítik az ismeretek, eszmék áramlását. Ezek a kapcsolatok jóval azelőtt létrejöttek, hogy a szovjet csapatok benyomultak Afganisztánba. Az 1960-as évek elején indultak el az első szovjet-afgán közös vállalkozások. Szovjet tanácsadók és műszakiak lepték el Afganisztánt és szovjet tadzsikok működtek mellettük tolmácsok, össze