Besztercei Híradó, 1991 (1. évfolyam, 1-5. szám)

1991-05-01 / 1. szám

SZÜLETŐBEN EGY LAP Hosszantartó vajúdások után született ez a kisded. Még nem újság. Egyelőre RMDSZ szórólap. De úgy gondoljuk, hogy fejlődőképes. Megyénk húszezres nagyságrendű magyarsága igényt tart egy magyar nyelvű sajtótermékre. Sokszor több fórumon elhang­zott, hogy az erdélyi megyék között talán Beszterce- Naszód az egyetlen, amelynek nincs helyi magyar sajtója. 1989 decemberében, az RMDSZ városi szer­vezetének megalakulásával egyidőben fogalmazódott meg egy ilyen irányú igény is. A helyi nyomda, a megyei román lap szerkesztősége meg az első napok csókos-testvéri hangulatában sem támogatta a kez­deményezőket. Szakemberek hiányával küszködve nem tudtuk (ma sem tudjuk), hogyan birkózzunk meg a lapszerkesztés nehézségeivel. Kezdetben tudtuk, hogy elsősorban nyomdára lesz szükségünk. Az igény elhangzása után lelkes emberek megtalálták azokat a segítőkész, külföldön élő, de velünk nagyon együtt­érző magyarokat és nem-magyarokat, akik nem kés­lekedtek, s a múlt év márciusában már egy működő nyomda­gépsorral leptek meg. A segélyakció lebonyo­lítója az a svájci állampolgárságú, kreuzlingeni lakos, Banyoczky György úr volt, aki a későbbiekben is azon ügyködött, hogy minél hasznosabb irodafelszerelés­sel lásson el bennünket. Minden vágya az volt, hogy rendszeresen olvashassa a Besztercei Híradót. Az első számát nemcsak az ő kezébe tesszük le most, hanem megyénk minden olyan magyarul olvasó, kisebbségi életünk iránt érdeklődő kezébe, aki a lap cikk, remél- l jük, nemcsak olvasója, hanem szerkesztője is lesz. Tudjuk, hogy újság-dömping van. Tudjuk, hogy a jó­­ hagyományokkal rendelkező erdélyi magyar lapokkal , nem tarthatjuk a versenyt. De a mi célunk az, hogy s megyénk magyarságát tájékoztassuk a szövetségünk­­ munkájáról, hogy átadjuk a helyi közérdekű híreket, s egyszóval hasznos információs közeg legyünk. A szerény indulás után, de azzal a hittel, hogy s mindnyájan s ez által a lap is fejlődőképes, kívánjuk I a most induló „Besztercei Híradónak” színvonalat s I hosszú életet. Jakab Mihály1 ^)10 / ^ H IMW ^»tag/rKki'K-NASZDOMKOYRI -......... M­­I MEGJELENIK HAVONTA • 1991. MÁJUS 191.MÁ­JUS Kínlódunk..ahogy lehet! Az egy évvel ezelőtti választások eredményé­vel mind városi, mind megyei viszonylatban elé­gedettek voltunk. Besztercén az RMDSZ 2904 szavazatot szerzett. Az összszavazatok 25 száza­lékát, sajnos, elveszítettük, mert 10 százalék ér­vénytelenül szavazott, 15 százalék pedig nem jelent meg a szavazáson. Szórványvidék vagyunk, arányunk a városban és a megyében egyaránt nagyjából megfelel az országos átlagnak. A kezdeti lelkesedés nem vál­totta be a hozzá fűzött reményeket. Azon az emlékezetes 1990. január 10-én megtartott nagy találkozón több felszólaló részéről elhangzott, hogy ezután mindent megteszünk szervezetünk — érdekvédelmi, politikai, gazdasági és műve­lődési tevékenységünk — érdekében. A besztercei RMDSZ tevékenysége kizárólag az önkéntesség alapján működik. Ahhoz, hogy életképesek legyünk, szükségeltetik, hogy a tag­ság vagy a támogatók, látogassák szervezetünk megyei székhelyét. A látogatottság hiányában tömegbázisunk gyakorlatilag nem tartja a kap­csolatot a városi és megyei vezetőséggel. Székházunkban hazai és külföldi sajtótermé­kek bő választéka áll mindazon tagoknak a ren­delkezésére, akik szervezetünk napi politikai eseményei iránt érdeklődnek. Elsőrendű feladatunk a gyakorlati teendőkre való áttérés. A sok teendő közül kettőre térnék ki. Először egy megfelelő székház megszerzése és az újra életre hívott Iparosegylet székházának visszaszerzése, ahol otthont kaphatnának könyv­tár, nyomda, klub, szakkörök, sakk és egyéb sporttevékenységek is. Továbbá szívügyemnek tekintem a magyarság képviselőinek jelenlétét a helyi hatalmi szervek­ben. Szervezetünket senki sem képviseli a helyi hatalmi szervek valamilyen fokán. Gyakorlatilag nem tudjuk, mit határoznak városi vagy megyei viszonylatban. Fő feladatunk alaposan felkészülni a helyható­sági választásokra, hogy ügyünket olyan jelöltek képviseljék, akik önzetlenül felvállalják 6 száza­léknyi szórványmagyarságunk érdekeit. A fiatal nemzedékre gondolok, mert bennük látom meg­maradásunk és európaiságunk biztos zálogát. Koszorús Zoltán

Next