Besztercei Híradó, 1992 (2. évfolyam, 1-7. szám)

1992-01-01 / 1. szám

Helytörténet Bartók Béla Besztercén Meggyőződésünk, hogy a zeneköltő születési évének 110-ik évfordulóján olvasóink tekintélyes része kegyelettel emlékezik Bartók Bélára, századunk zenei világának nagyságára. Ismeretkiegészítés céljából a kedves olvasó figyelmébe ajánljuk Szegő Júlia Embernek maradni című életrajzos művét, amit Bartók Béláról írt (Albat­rosz Kiadó, Bukarest, 1975). E műből mindent megtudunk, amit - szerény véleményünk szerint - mindenkinek tudnia kellene a zeneköltőről. Többek között azt is megtudjuk, hogy Bartók Béla gyermekkorának másfél évét Besz­tercén töltötte. E rövid időszak eseményeiről szeretnénk tájékoztatót nyújtani a fent jelölt kiváló mű alapján. Elöljáróban néhány szót a szülőkről. Az édesapa, id. Bartók Béla, a nagyszentmiklósi mezőgazdasági iskola egykori igazgatójának volt a fia. Mezőgazdasági főiskolát végez, majd apja funkciójának folytatója lesz. Nagyon szerette a zenét, szabadidejében sokat hegedült. Hazájának gazdasági elmaradottságáról több tanulmányt írt. A bajok orvoslásának lehetőségét taglalta, reformista szellemben. Az édesanya, a német anyanyelvű Voit Paula családjában 11 gyermek volt, Pozsonyban végzett magyar nyelvű tanítóképzőt. 1879-ben kapott kinevezést a nagyszentmiklósi elemi iskolához. Kitűnően zongorázott. Hangszerét magá­val vitte kinevezésének helyére. Id. Bartók Béla és Voit Paula házasságából született ifj. Bartók Béla 1881-ben. Három éves korában kisdobot kapott születésnapjára. Ezzel “kísérte” édesanyja zongorajátékát. Ettől kezdve nem lehetett a zongorától távoltartani. Alig öt éves, amikor édesanyja elkezdte a rendszeres zenei képzését. A zongoragyakorlatokat rendkívül gyorsan elsajátította, így néhány hónap múlva már négykezest játszott édesanyjával. Hat éves volt, amikor a nagyszentmiklósi vendéglő éttermében nyilvános hangversenyt rendezett az a műkedvelő zenekar, amelynek létrehozója id. Bartók volt. A koncert alatt a hallgatóság, mindenki a maga megszokott asztalánál, az étrend fogásaival volt elfoglalva, így Rossini egyik operájának nyitányát az evőeszközök hangos csörömpölése “kísérte”. A teremben csak a rmek Bartók nem evett. Tekintetét le nem vette a zenekarról. Édesanyja J.■szólására méltatlankodva mondta: “Nem vagyok éhes. És hogy lehet enni, amikor a zenekar ilyen szépen játszik!” 1888-ban az édesapa elhunyt, fiatalon, 33 éves korában. A családfő nélkül maradt kis család, az édesanya, Béla és ennek húga, Elza, kénytelen volt Nagyszöllősre költözni, ahol Voit Paula hozzátartozói éltek és támogatni tudták az állás nélkül maradt tanítónőt. Adott időben a kis Béla zongorajátéka meghaladta az édesanyjáét. Szük­ségessé vált gondoskodni a továbbképzésről. A legnagyobb anyagi áldozatok árán a család Pozsonyba költözött, ahol Erkel László zongoratanár (Erkel Ferenc fia) felügyelete alatt folytatódott a kiteljesedés felé vezető út. Az anyagi gondoktól való szabadulás reményét hozta 1892 őszén, Bartókné ideiglenes kinevezése a besztercei állami polgári fiúgimnáziumhoz. Kinevezé­sét sógorának, Bartók Ignácnak köszönhette, aki abban az időben Besztercén a jelzett intézetnél működött, (lásd Néptanítók Lapja -1891. dec. 16-i szám) így került a 11 éves Bartók Béla Besztercére. Édesanyja a német gimnáziumba íratta, mert az volt az óhaja, hogy elsajátítsa a német nyelvet. De nem sokáig járhatott iskolába, mert tüdeje annyira legyengült, hogy úgy az iskola látogatását, mint a zongoragyakorlatokat bizonyos időre fel kellett függeszteni. A család háziorvosa, dr. Hajnal Géza, sok és rendszeres sétát, kirándulást javasolt. A zongoragyakorlatok sora bizonyos időre megszakadt, de a meghitt hangulatú zenei esték nem szűntek meg Voit Paula tanítónő lakásán. Ezek középpontjában a 11-12 éves Bartók Béla zongorajátéka állott. Nem kis változást jelentett a zenei esték körében, a városban majdnem mindenki által ismert, kellemes modorú, Schönherz főerdész megjelenése. Nagyon szeretett hegedülni, s remélte, hogy talál olyan társat, aki a hegedűjű- Bartók Béla - 1939 tékát zongorán kíséri. Kapóra jött tehát a Bartók család megjelenése. Tudomást szerzett a gyermek képességéről, majd látogatást tett Bartókéknál, s kifejezte szándékát, hogy szívesen koncertezne a “fiúcskával”, így került sor első együt­tesjátékukra. Ez alkalommal Beethoven Kreutzer szonátáját játszották. Schön­­herz nem kis restelkedéssel állapította meg, hogy a kis Bartók játéka messze túlhaladja az ő műkedvelői színvonalát. Ugyanezt állapította meg a gyermek is, sőt azt is, hogy a hegedűs olykor hamisan intonál. Valahányszor ez történt Bartók félreérthetetlen mozdulattal reagált, ami meglehetősen feszült légkört teremtett. Az édesanyának kellett “megmentenie” a helyzetet. Megmagyarázta a főerdésznek, hogy fiának abszolút hallása van, rendkívül érzékeny a zenei hangokra, s ezért a legkisebb bizonytalanság is idegesíti. A tanítónő finom modora és diplomáciája meggyőzték Schönherzet, így kezdődött a zenei esték hosszú sora, amelyen Haydn, Mozart, Beetho­ven és Mendelssohn hegedű- és zongorára írt műveit játszották. A meghitt zenei összejövetelek sorát váratlan dolog zavarta meg. Voit Paula végleges kinevezést kapott a pozsonyi tanítóképző mellett működő gyakorló iskolához, és ezt a kinevezést özv. Bartókné el is fogadta. Elfogadta mert mindenekelőtt fiának zenei továbbképzését tartotta szem előtt. Aztán eljöttek a búcsú napjai. Bartók Béla előbb a borgóvölgyi tájaktól, hosszú sétáinak színhelyétől búcsúzott, majd a város impozáns műemlékétől, az evangélikus templomtól, ahol Bach koráljait hallgatta, s amelynek orgonáján - minden valószínűség szerint - ő is játszott. Hajnal doktortól, a kiváló orvostól, őszinte csodálójától is búcsúzott, attól az embertől, aki mindig figyelemmel őrködött egészsége felett. Végül Schönherz főerdésztől kellett búcsúznia. E jóságos ember meg volt győződve, hogy Voit Paula végülis lemond kinevezéséről, s maradni fog... De csalódnia kellett. Szegő Júlia írása szerint “a derék főerdész” a búcsú perceiben kerülte Bartókné tekintetét. Szótlanul összeszedte partitúráit és lélekben teljesen összetörten távozott. A búcsút követő napon holtan találták a borgóbesztercei vasút végállomásán. Nem tudta lelkileg elviselni Bartókék távozását. Wass György BESZTERCEI Adr . _________ - —­it... , - - MEGJELENIK HAVONTA • 1992 JANUÁR • ÁRA 10 LEJ 1------ÚJ

Next