Besztercei Híradó, 1993 (3. évfolyam, 1-13. szám)

1993-03-01 / 1. szám

BESZTERCEI HÍRADÓ Az állatorvos elmondja, hogy mi A májmételykór A májmételykór v. fasciolosis okozója a Fasciola hepatica (közönséges májmé­tely), egy élősködő, amely a szívóférgek (Trematoda) osztályába tartozik. Hossza 20-30 mm, szélessége pedig 8-13 mm. La­pos, pikkelyszerű tüskékkel fedett, hímnős féreg. Testének elülső vége kúpszerű, szé­les, majd hosszmentén fokozatosan elkes­kenyedő, mígnem tompa csúcsban végződik. Petéje tojásdad, vékony burkú, a kiürülés pillanatában nem barázdált. A májmételű házi és vadon élő kérő­dzők, ritkábban sertés, nyúl, kivételesen ló és ember epeutainak élősködője. Köztigazdája a törpe iszapcsiga, Lim­­nea (Galba) truncatula. E csigafaj a kicsiny vizek lakója, tócsákban, rétek árkaiban, mélyebb állati lábnyomokban található. A nedves talajba fúródott csiga csak gondos keresés esetén vehető észre. Az ivarérett mételyek az epeutakban élősködnek, petéik az ürülékkel jutnak a külvilágba. Itt kedvező hőmérsékleti vi­szonyok és nedvesség esetén a peték ba­rázdáidnak, s a peteburokban kifejlődik a miracidium. A miracidium kikelve a pe­téből a vízben úszkál, s ha rátalál a közti­gazda csigára, abba behatol, s átalakul sporocisztává. Ha 48 óra alatt nem kap­ja meg a köztigazdát, elpusztul. A sporo­­cisztában rédiának nevezett fejlődési alak képződik, ez utóbbiban cerkariák kelet­keznek. A pete barázdálódásának kezdeté­től a cerkariák kifejlődéséig 2 1/2 — 3 hónap szükséges. A cerkariák napos időben kirajzanak a csigából, gyors mozgású fejlő­dési alakok, megtapadnak fűszálakon, leve­leken stb. A farkának lehullása után betokosodik, metacerkariává alakul. Ezeket a betokolt metacerkáriákat a legelé­sző állatok befalják, a gazdaállat emésztő­csövében burkuk feloldódik s a lárvák a bél falán áthatolva a májba, majd az epeerekbe fúrják magukat s ott megtelepszenek. Az április-májusban legelőre kihajtott, mé­tellyel fertőzött állatok a petékkel, az ürü­léken keresztül, befertőzik a legelőt. Ezek kb. három hónap után, augusztus-szep­temberben válnak ivaréretté. A téli hóna­pok alatt a közti csigák nagy része elpusztul, tehát a fertőzési lehetőség is mi­nimális. A legelőn maradt metacerkáliák tavaszig, az alacsony hőmérséklet miatt, elpusztulnak. A fertőzési góc folytonossá­gát, ősztől tavaszig, az epeerekben tartózko­dó ivarérett élősködők biztosítják. Fertőzés bekövetkezhetik télen is a betokoskodott metacerkáliákat tartalmazó széna etetésé­vel. A klinikai tünetek október-novem­berben jelentkeznek s eltartanak febru­ár-márciusig. Nyár végi vagy kora őszi hónapokban (késői legeltetés esetén télen is) a tömeges fertőződés után néhány héttel szokott előfordulni a mételykor heveny alakja, főleg juhok között. A he­veny mételykor in vivo történő megállapí­tása körülményes, mert ilyenkor petetermelő mételyegyedek még nincse­nek A fertőzött állatok a heveny májgyul­ladás tüneteit mutatják: bágyadtság, alacsony láz, májtájéki fájdalmak, májmeg­nagyobbodás, sárgaság jelei. Vemhes anyajuhok el is vetélhetnek idült mételykor. Ha az állat a cerkáriák­­kal nem tömegesen, nem egyszerre fertő­ződik hanem folyamatosan, fokozatosan, akkor a vándorlási időszak nem mutatko­zik meg tünetekben. Ha a mételyek nagy számban telepedtek meg a májban, akkor az állatokban a következő tünetek mutat­koznak A juhok fokozatosan vérfogyottá válnak majd vizenyős duzzanatok támad­nak a szemhéjon, torokjáratban valamint a mellkas és a has alján. A bélsár időnként puhább. Az állat soványodik a gyapjú hull. Szarvasmarha esetében ritkábbak a vizenyők (a lebernyeg legalján), viszont gyakoribb a hasmenés, mint a juhnál. A tejhozam csökken. E tünetek jelentkezése, főleg a téli hónapokban, felhívja a figyel­met a mételykórra. A májmétely-fertőzöttség megállapítá­sára béllárvizsgálattal következtetni még a klinikai tünetek megjelenése előtt. A peték lerakása a fertőzés után két hónappal kez­dődik a bélsárban legkorábban 70 nap múlva jelennek meg. A gyógykezelés szinte teljes sikerrel jár, ha idejében és megbízhatóan végzik Két le­hetőség adott, első esetben az állatban lévő ivarérett vagy fiatal mételyek elpusztítása, második esetben a közti csiga kiirtása. Megelőzés végett a juhoknál és szarvas­­marháknál a legelőre való kihajtásuk előtt két héttel, ősszel (októberben vagy novem­berben) és télután (februárban), a gyógy­kezelést megismételjük szem előtt tartva a szénával történő újrafertőződést. A rend­szeres kezelésnek nincs értelme, ered­ménytelen és költséges is. A gyógyszerek közül megemlítjük a széntetrakloridot tartalmazó Fasdosan-t a ju­hok esetében és a Vitolin-t a szarvasmarhák­nál. Hasonló gyógyhatásúak a Hetol, a Zanil, a Ranid, a Rafoxanid, a Valbazen a Flukiver. A juhoknál használatos széntetraklori­dot Fasciosan ovin néven forgalmazzák zselatin burok (kapszula) formájában. A fél évesnél idősebb állatnak adható­­ kap­szula, szájon keresztül. A kezelés előtt az állatot diétára fogjuk Három reggelen a takarmányozásánál az állat nem kap abra­kot, törkölyt, seprőt és moslékot. A kap­szulákat reggel adjuk be, utána három órán keresztül a juhokat zárva tartjuk ta­karmányozás nélkül. Az adagolás előtt a kapszulákat tegyük vízbe. Az edény aljára süllyedt vagy a vízben lebegő kapszulákat selejtezzük ki. Túladagolás esetén széntetraklorid-mér­­gezés léphet föl. Tünetei: láz, gyengülés, ét­vágytalanság, izomremegés. Kezelése: kálcium, intravénásan, illetve szájon adagolt tej­ A szarvasmarháknál alkalmazott széntet­­raklorid VTTOLIN elnevezés alatt kerül forga­lomba Adagolása: izomba, 6,5 ml/100 kg testsúly dózisban. Maximális adagolása: a testsúlytól függetlenül, 32 ml. Nem adható a fél évnél fiatalabb illetve a vemhes álla­toknak A ZANIL-t, a RANID-ot, a RAFOXA­NID-ot 5 liter szuszpenziót tartalmazó kan­nákban forgalmazzák A juhok esetében az adagolás szájon keresztül történik 5 ml/15 kg testsúly dózisban. Az utolsó másfél hónapjá­ban lévő vemhes állatnak nem adható. A szarvasmarháknak 30 ml/100 kg testsúly dó­zisban adagoljuk A gyógyszerek beadása után a tej csak 72 óra után, a hús 28 nap után fogyasztható. A VALBAZEN-t egy, valamint két és fél literes 10% vagy 2,5% albendazolt tar­talmazó kannákban forgalmazzák A 2,5%­­os oldatot juhoknál és kecskéknél szájon keresztül 3 ml/10 kg testsúly dózisban, a 10%-osat pedig 0,75 ml/10 kg testsúly dó­zisban adagoljuk Javallat: pulmonáris és gastro-intestinalis fonalférgesség, tremato­da fertőzés. Szarvasmarhák esetén a 2,5% - os oldatot 40 ml/100 kg testsúly dózisban adagoljuk Terápiás dózisban a Valbazen nem toxikus, mellékhatása nincs. A tej 24 órán belül, a hús pedig 10 napig étkezési célokra nem használható. A FLUKTVER egy szintetikus szalicila­­nilid, mely hatásos a szarvasmarhák és ju­hok trematodái, haematofág nematodái és néhány arthopoda lárva stádiuma ellen. Adagolás: 1 ml/kg testsúly injekció formá­jában, bőr alá. Terápiás dózisban nem toxi­kus, mellékhatása nincs. Vemhes áll kezelése is megengedett. Tejelő állomány kezelése tilos. A közti gazda elleni védekezés. Kémiai, bi­ológiai módszerekkel meg az életterük megváltoztatásával lehet közbelépni. Kis területen a 10%-os rézszulfát oldatot lehet igénybe venni április végén, május elején. Jó eredményeket lehet elérni kacsák és li­bák legeltetésével a fertőzött területeken vagy a mocsaras, lápos, ingoványos terüle­tek lecsapolásával. dr. Szántó Árpád­ ­ Gloria Nyomda és Kiadóvállalat NYOMTATÁS, SZEDÉS, TÖRDELÉS, KÖNYV ÉS LAPKIADÁS A LEGMAGASABB SZÍNVONALON! "­­iu" _______________________________________) BESZTERCEI HÍRADÓ — a Beszterce-Naszód megyei szórványmagyarság kisebbségvédelmi, közművelődési időszakos kiadványa. Kiadja: a "BESZTERCE" MŰVELŐDÉSI ALAPÍTVÁNY A szerkesztő bizottság: BORSOS ILDIKÓ, FAZEKAS ISTVÁN, KOÓS ERZSÉBET, KÖBLÖS ERZSÉBET, MUZSI ANIKÓ, SÁRKÁNY PANNA (felelős szerkesztő) Szerkesztőségi postacím: Red. "Besztercei Híradó" 4400 Bistriţa, Str. Gh. Şincai 16 TeL: 990/21113 Készült a kolozsvári GLORIA nyomdában.

Next