Besztercei Híradó, 1994 (4. évfolyam, 1-14. szám)

1994-01-01 / 1. szám

BESZTERCEI HÍRADÓ Hányan érdemlik meg a bizalmat? 1992-ben, a helyhatósági választások alkalmá­val, az RMDSZ-listán induló jelöltek annyi szavaza­tot kaptak, hogy a községi tanácsokban 36 RMDSZ-tanácsos fejti ki tevékenységét. De indult magyar jelölt a Demokratikus Konvenció listáin, vagy függetlenként is sikerrel. Igaz, helyenként a "függetlenkedés" eredménye az lett, hogy 2­3 ma­gyar tanácsos helyett csak egy került a közügyeket irányító testületbe, mert a szavazótábor megoszlott. A következőkben jobban oda kell figyelni az ilyen esetekre, de arra is, hogy milyen sorrendben állítjuk jelöltjeinket, hisz ezen múlik, hogy személy szerint kik fognak képviselni bennünket. Fontolóra kell venni mindezeket, mert az eddigi tapasztalatok alapján nem mindig "tettünk jó lóra . Csak a legutóbbi, 1993 december 4-én, Besztercén megtartott előadásra kell gondolni. A Civitas Alapít­vány szakértői, Hosszú Zoltán jogász szenátor és Komsa József vegyész, valamint Magyari Nándor László, az RMDSZ Önkormányzati és Reformügyi fő­osztályának vezetője és Katona Miklós, a szervezési főosztály referense azzal a céllal látogattak megyénk­be, hogy a helyi tanácsok hatásköréről, jogairól és le­hetőségeiről beszéljenek az érdeklődőknek. Meghívásunknak alig 22-en tettek eleget, pedig kár volt. Ilyen találkozások lehetőséget nyújtanak ar­ra, hogy egymás nehézségeiből, esetleg hibáiból köl­csönösen tanulhassunk. A tanácskozáson résztvevők nagy része községi tanácsos vagy RMDSZ elnök volt, és megragadták az alkalmat, hogy a földtör­vény alkalmazásával kapcsolatos kérdéseiket tisz­tázzák. Hosszú Zoltán szenátor készséggel válaszolt a sokféle kérdésre. Örömmel vettem tudomásul, hogy a jelenlevők nagy része elsősorban az egyházi birtokok körüli ködfelhőt próbálta eloszlatni, tehát a közösség érdeke foglalkoztatja azokat, akik eljöttek a találkozóra. De vajon a távolmaradottak hogyan dolgoznak, gondolkoznak? A közösség bizalmát mindannyian egyformán nyerték el, csak éppen a vi­szonyulás nem azonos. Sajnos a helyzet hasonló az RMDSZ helyi veze­tőivel is, hiszen a beharangozott "bővített választ­mányi gyűlésből" nem lehetett csak egy egyszerű megbeszélés, kölcsönös tájékoztatás, a túl sok távol­maradott miatt. Mindezek ellenére a rendezvény tanulságos volt mindenki számára, aki igennel válaszolt a meghí­vásra. Hasznos volt az együtt eltöltött pár óra, és re­mélem, a soron következő alkalommal jóval kevesebben lesznek azok, akik visszaélnek az előle­gezett bizalommal. Mert a tisztségviselést nem erőszakolták senki­re. Valamennyien számoltak az induláskor a követ­kezményekkel is. Tehát nem jóindulatról van szó, hanem egysze­rűen a vállalt kötelesség teljesítéséről. Tock Katalin MAGYAR TÖRTÉNELMI ARCKÉPCSARNOK (VII) II. ISTVÁN, VAK BÉLA II. ISTVÁN (1114—1131) Kálmán király uralkodásának legfontosabb ese­ményét Dalmácia meghódítása alkotta. Ezért Velencé­vel állandó hadi állapotban volt. Halála előtt fiát, Istvánt jelölte ki utódául. István 13 éves korában követte apját a magyar trónon. Zsarnoki természet és gyönge kormányzási tehetség jellemezte. Ennek tudható be, hogy Velencé­nek sikerült Dalmácia egy részét visszaszereznie és a magyar főurak elégedetlenségét váltotta ki. Haszonta­lan külföldi háborúi miatt a murák fellázadtak ellene, de ő a lázadókat kivégeztette. Felesége, az osztrák uralkodóházból származó Adelhaid nem szült trónörököst ezért 1131-ben halála előtt a trónt Vak Bélára, Álmos herceg fiára hagyta, jóvá­­téve így apja kegyetlenségét, amiért szemeit kiszúratta. Nem tartozott sem a nagy, sem a szeretett kirá­lyok közé. Uralkodása mostoha­testvére, Boris elleni harccal telt el, mivel ez trónkövetelőként, lépett fel. Holttestét Nagyváradon, ahol a premontrei szer­zetet letelepítette, temették el. VAK BÉLA (1131—1141) Atyjával, Álmos herceggel együtt, Kálmán király parancsára fosztották meg szeme világától. II. István kegyelme folytán jött haza a száműzetésből és foglalta el a trónt. Felesége a szerb származású Ilona, mindenben segítőtársa volt. Az uralkodást valójában ő gyakorol­ta. Férje megvakítását kegyetlenül megbosszulta. Aradra országgyűlést hirdetett és itt a gyanús főura­kat ki­végeztette. Bélának Ilonával való házasságiból hat gyereke származott: Geiza, László, István, Álmos, Zsófia és Gert­rúd. 1141-ben halt meg. Holttestét a székesfehérvári királyi sírboltban helyezték örök nyugalomra, atyja mellé. Magyarok Története II. ISTVÁN (1114—1131) VAK BÉLA (1131—1141) JÖVŐFALÓ EMBERISÉG A táplálkozás módja döntően befolyásolja az emberiség jövőjét. A világ lakosságának 90%-a a lét­­fenntartáshoz szükséges tápanyag jelentős részét állati húsból, zsírból, tojásból szerzi meg. A legújabb tudományos elemzések azt mutatják, hogy az állati termékek fogyasztásán alapuló táplálkozás mellett a Föld eltartó képességének határa közelébe érkezett. Ha nem következik be vál­tozás, emberek milliárdjai fognak éhen halni a következő évtizedekben. Ennek fő oka az, hogy a hús­fehérje előállításához 6—­15-ször annyi mezőgazdasági termőterület kell, mint ugyanannyi növényi fehérjének, és a termőterületet ma már nem lehet jelentősen növelni. Gazdasági szempontból a nem vegetáriánus étkezés tragikus helyzetet idéz elő. A növényi fehér­jének állati fehérjévé alakítása nagy veszteséggel jár. A gabona takarmányként való felhasználásával nemcsak a benne levő fehérje 90%-át veszítjük el, de elpocsékolódik a kalóriaérték 96%-a, valamint a rost és szénhidráttartalom 100%-a is. Sok szakértő szerint az élelmiszer­hiány problémáját a tömegesen tenyésztett szárnyasok jelent­hetik. Az igaz, hogy a szárnyasok más húsoknál jobban emészthetők, de az intenzív tartás miatt dege­nerálódik a hús fehérjestruktúrája, amely nem ugyanaz, mint a természetesen, de drágán nevelt csir­kéé. Ez az elváltozás a fogyasztóban lassú szervi károsodásokat okozhat, rák, magas vérnyomás, izületi bántalmak stb. kifejlődéséhez vezet. A világméretű húsfogyasztás olyan hatásokkal jár, amelyek a természet egyensúlyát veszélyeztetik, a kémiai terheléssel, mert a termelés mennyiségét már csak vegyszerekkel lehet fokozni — vízszennyezéssel, a mezőgazdaság kemizálása és az állati trágyák vízfertőző hatása miatt — az édesvízkészlet kizsákmányolásával, a hústermelés rendkívüli vízigénye miatt — a termőföldek pusztulásával, sivatagosodással, mert az intenzív termelési rendszerek kisajtol­ják a földet — az erdők pusztulásával, mert kivágják a fákat, hogy növeljék a termőterületet — fajok tűnnek el az erdők és mezők pusztulása miatt. Egyetlen kg hús előállításához összesen kb. 4000­­ víz szükséges — ennyit kellene elfogyasztania egy átlagos családnak, mosdásra, főzésre, tisztálkodásra stb. Nem szabad megállnunk a tudományos összegezés, adatgyűjtés szintjén. Az állapot puszta felmérése nem egyenlő a bölcs magatartással. Az embernek magának kell vál­toztatnia felfogásán, életmódján úgy, hogy minden cselekedetével harmóniában legyen a természet­tel, mert ha nem, modern technikával ugyan, de maga alatt fűrészeli el a fát. A béka sem issza ki annak a tónak a vizét, amiben él. Magerusan Katalin ÖTPERCES GONDFELEJTŐ Egy angol, egy francia és egy magyar utazik a vonaton. Ar­ról beszélgetnek, mennyire különbözik a beszélt nyelv az írottól. — Nálunk nagyon nehéz — mondja az angol. — Például azt írjuk, hogy "Birmingham" és azt mondjuk Bör­minghem. Az semm­i — szól a francia. — Mi azt írjuk "Bordeaux" és úgy mondjuk: Bor­dó. — Nálunk sokkal egyszerűbb — mondja a magyar. — Mi azt írjuk, hogy "Mit tetszik parancsolni?" és ezt úgy mondjuk: he?! *** Tanító néni, mit jelent az, hogy "a királynő szült az urának egy gyereket?" Azt jelenti, hogy megajándékozta a királyt egy fi­úval, Pistike. Pistike hazamegy és rögtön megrohamozza a nagynénjét. — Ida néni, légy szíves, szülj nekem egy szép nagy farkas­kutyát! *** Fiatal férjek beszélgetnek arról, hogy a nőkre milyen nagy befolyással vannak a könyvek. —• Képzeljétek — mondja az egyik — az én feleségem a "Ketten a világ ellen" című regényt olvasta és ikrei születtek. A másik rádupláz: — Az én feleségem meg a Dumas "Három testőr"-ét olvas­ta és hármas ikreket szült. A harmadik felugrik és elrohan. — Hova sietsz? — kiáltják utána. — Rohanok haza, mert a feleségem tegnaptól az "Ali baba és a negyven rabló"-t olvassa!*** A zsúfolt buszon Jánost egy fiatal lányhoz préselik, keze rá­szorul a lány derekára. — Tegye máshová a kezét! — szól rá a lány. — Igazán kedves öntől, de még nem ismerjük egymást olyan régen. *** Nehéz az élet, öt gyerekem van, és sohasem elég a fizetés. — panaszkodik az új szomszédasszony. Szeretném ha nekem is öt gyerekem volna, — replikázik a másik. — Miért, magának nincs gyereke? — De! Tíz!

Next