Besztercei Híradó, 1996 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1996-01-01 / 1. szám

id Helytörténeti Kiskalauz (44) Előző lapszámunkban elkalauzoltuk, nyájas olvasó, a két Iváncasára, Jára és Jávorvölgybe. Most újabb három helységbe szeretnénk elvezetni, mégpedig Jóbajtanyára, Kajsára és Kékesre. Jóbajtanya román nevét, Porumbeni, hibásan Galambodnak fordítottuk. Elnézést érte! Egyesek bizonyára tudják, hogy van Galambod nevű falu, de nem a mi megyénkben, hanem a szomszédos Marosban. 1. Jóbajtanya. Román neve Porumbeni, lobai, német, szász neve nincsen. Az erdélyi Mezőség déli peremén, Mezőszilvás (Silivașu de Câmpie) község határában terül el. Igen fiatal település, 1956-ban említik először Hodaia, Hodai, lobai, Jóbajtanya néven. Figyelmeztetünk, hogy a román lobai névváltozat hibás. A néhány elszórt házból álló tanyacsoport nevét 1964-ben Porumbenii-re változtatták. Jóbajtanya megközelítése: a legegyszerűbben a Szászrégen-Kolozsvár műútról történik. Akik a hosszabb úton is szeretnek kocsikázni, azoknak ajánljuk a Beszterce-Szeretfalva (Săratei) - Szászlekence (Lechinţa) - Szászszentgyörgy (Sângiorzu Nou) - Mezőszentmihálytelke (Sânmihaiu de Câmpie) - Mezőkecsed (Miceşu de Câmpie) - Mezőszilvás útvonalat. Szilváson a központban kelet felé, az első útelágazásnál DK- re fordulunk. Aztán a mezőörményesi (Urmenis) útra érve DNY felé fordulunk a két kilométernyi út megtétele után célhoz érünk. A megyeszékhelytől 84 km távolságra található. Jóbajtanya lakossága 1992-ben 17 fő volt, az is román, vallására nézve pedig ortodox. Ez a maroknyi lakosság földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozik. 2. Kajla. Román átírása: Caila, Kayla. Német­szász, elnevezése:Köllendorf, Köln, Keldref. Kajla az egykori Szász Disztriktus vonzás­körébe tartozott, a hajdani Doboka, később a Szolnok-Doboka vármegye része volt. Községközpontja Somkerék (Sintereag), Besztercétől 26 km távolságra van. Busz­megállóval is rendelkezik. Kajlát két úton is könnyen megközelíthetjük: az első javasolt út: Besztercétől Szépnyír (Sigmir) felé megyünk. A falu alsó felén, az ortodox tempom előtt majd DNY felé fordulunk a Rosva (Rosva) patak völgyében lefelé haladva megérkezünk Kassára. Megközelíthető az E 576- os műútról is, itt Somkerék előtt egy keskeny betonhíd után rátérünk az új, alsóbalázsfalvi útra. Alsóbalázsfalván dél felé fordulunk s további 4 km-nyi utazás után megérkezünk az ősi dák faluba, melynek alapítói bizonyíthatóan az alsóbalázsfalváról elszármazott Kayla Márton elődjei voltak. A falu is az ő nevüket viseli. Kajla régi település! Első okleveles említése 1332-ből való: Kyule, majd a későbbiekben, 1344- ben Kayla, 1493-ban Kaylla, 1750-ben Kaila formában írják a nevét. 1854-ben a Kajla és a Caila változattal találkozunk. Egy kis emlékeztető: 1486. jún. 23. Zamosfalwa-i néhai Gerevvfy Antal fiai: István és Péter­­ leánytestvéreik nevében is tiltják testvérüket, Pált Zamosfalvva, Kiskapws, Wasarhel, Kayla (Doboka vm.) és más további hat birtokbeli részek elidegenítésétől. 1502. jan. 5. Zenthegyed­ i Wass Jánosné, néhai Walkay János leánya, Klára gyermekei: Pál, Tamás, Katalin, Dorottya nevében is - négy jobbágytelket, mégpedig Kayla négy népes­­ lakott és egy pusztatelket, melyen Geréb Barthus lakott, Zenthandráson azt, amelyen Zekel Péter lakik és egy lakatlant, 27 magyar Bt.-ért örökösen eladja Galacz­i Walkay Mártonnak. 1503. máj. 24: Revvd-i Cheh Márk Gevvdh, Kayla és Zethandrás (Belső-Szolnok vm.) birtokbeli részét 80 aranyért eladja Zamosfalwa- i néhai Gerewffy Pál gyermekeinek. 1507. máj. 31: Somkerek-E E­rdély János özvegye, Petronella kijelenti, hogy elhunyt férje, Harymnai-i néhai Farkas Jánostól pénzen vásárolt Kayla-i birtokrészt betegágyán végrendeletileg Wdwardel- i Nagy (Magnus) Lászlóra hagyta hű szolgálatai jutalmául, ezért a hagyatékhoz maga is hozzájárul. 1510. márc. 23. Zenthal-i János Zenthandráson a Weeg Fülöptől, Kayla-n (Doboka vm.) pedig a néhai Geréb Mihály fia, Kelementől lakott népes és egy puszta jobbágytelkét aprópénzben fizetett 25 magyar Ft.-on zálogba adja Balasfalwa-i Chereny Pálnak. 1523. márc. 22. Czege-i Was Balázs és Gewcz-i Gewczy Bernát Thomory István erdélyi vajda és székely alispán előtt bevallást tesz, a Cheged­i Ferencné és Ewszi Jankafy Miklós között folyó peren. Részlet az igen hosszú latin nyelvű jegyzőkönyvből. Miután azokat a részeket, amelyeket Ews, Kayla és Zenthandrás birtokán Jankafy Máté egykor néhai J­­obay Tamásnak adott hűséges szolgálatai jutalmaként, közös erővel kiváltották özvegye, Dorottya kezéből, kifizetve neki a hitbérét és a jegyajándékát, a Zethandrás-i rész legyen Zsófiáé, Kayla és Ews birtokbeli viszont a Jankafy Miklósé. Akinek több jobbágy jut, becsű szerint többet fizessen a kiváltási összegből. 1553. dec. 9. Somkerék­i néhai Erdély Gergely fiai: Miklós és Lénárd és néhai testvérük: Erdély Bertalan fiai: Gergely nevében­­ Szentiváni Kendy Ferenc erdélyi vajda és székely ispánnak, amint fiainak: Jánosnak és Farkasnak vallják (ti. elismerik, hogy az ő birtokuk!) mindkét Kaylán, Magyar-svrk és két másik egész birtokukat, udvarházat, malmot - annak viszonzásáért, hogy miután apjukat Petru Rares moldvai vajda lefejeztette, rokonaik meghaltak és mindenki elhagyta őket, éretlen korú gyermekeket, Kendy védelmébe vette őket. Visszaszerezte birtokaikat, okleveleiket, jószágaikat. Ha Kendy f­­erencnek és fiainak férfi ágon magva szakadna, a fenti jószágok (javak) visszaszállnak az­ Erdélyekre. Ha az Erdély fiúk jutnak hasonló sorsra, minden jószáguk, 20 falura kiterjedő egész birtokuk, 11 részbirtok - közöttük Zenthandrás és Kayla, Kendyre száll. Kendy, hogy enyhítse az Erdély fiúk nincstelenségét, mert aranypénzben 2000 Ft.-ot adott nekik saját jóindulatából. Kajlának német és magyar lakossága is volt, de idővel asszimilálódott. Az 1910-es népszámláláskor már csak 645 román lakost írtak össze. 1941-ben 540 állandó lakosa volt. A legutóbbi, 1992-es országos méretű népszámláláskor 352 főt vettek nyilvántartásba. Ez­ a lakosság a következőképpen oszlik meg: 349 román és 3 magyar. Vallási alapon a lakosság megoszlása alig mutat változatosabb képet: 301 ortodox, 50 adventista és egy unitárius hitű. Kajla lakossága 80 év alatt a felére csökkent. A "kivándorlók" főleg Besztercén és Bethlenben telepedtek le. Kajla lakossága földműveléssel és állat­­tenyésztéssel keresi kenyerét. 3. Kékes, Nyarló-Kékes. Román elnevezése Chiochiş, Cheuchiş. Német elnevezése Blaudorf. Kékes az Erdélyi Mezőség déli fertályában található. Valaha Doboka vm, később Szolnok- Doboka vm. Kékesi járásához tartozott. Megközelítése igen egyszerű: A Beszterce-Dél­műúton Bethlenig megyünk. A város alsó felén a Melles-patak hidjáról balra tárünk. A patakkal párhuzamosan a műúton haladunk Apa­­nagyfaluig (Nuşeni) ahol az­ útelágazásnál jobbra fordulunk. Áthaladunk Bődön (Beud), Magyarborzáson (Bozieş), érintjük Jóellőapátit (Apatiu), majd 4 km-rel tovább, az útelágazásnál nyugat felé folytatjuk utunkat, miközben megérkezünk a megyeszékhelytől 60, Bethlentől 22 km-re elterülő községközpontba. Kékes neve először az 1320-as összeírásos pápai tizedjegyzékben fordul elő Kekus formájában. Későbbi név- és írásváltozatai: Keykes 1329, Kekes 1587, Magior (Magyar) Kékes 1598, Nyarló Kekes 1644, Kékes 1663, Keukis 1750, lytis 1850, Tiolis, Kékes 1854. Emlékezzünk: 1442. márc. .3. Drágh­i Jakab egy peres ügyben ügyvédéül vall 36 férfit, közöttük van Sombor­i János és a Kekesen lakó­ Sárvvár-i Miklós. 1450. febr. 3: Draag-i Ozsvát Kekes (Doboka vm.) birtok felét 80 arany Et.-on elzálogosítja Zala-i István fiainak: Jánosnak és Lászlónak. 1455. dec. 31: Néhai Drág-i László fia: István Kekes-i birtokrészét 28 arany Ft.-on zálogba adja Mathe-i Miklósnak. 1456. máj.15: Ugyanő Kekes és Apath-i (Doboka vm.) birtokbeli valamint az ottani halastóbeli részét 22 arany Ft.-on újból elzálogosítja Mathe-i Miklósnak. 1467. okt. 29: Mátyás király a Colosmonostrai konventhez. Mivel Iklód-i Márton csatlakozott a király ellen fellázadt Groff János volt erdélyi vajdához, birtokait elkobozzák és Kowach István szebeni kamaraispánnak adományozza. A felsorolt 11 birtok között Kékes is szerepel. A Ștefan cel Mare moldvai vajda ellen vezetett hadjáratot Kowach saját vagyonából 2000 arany aFt.-tal támogatta. A királyi embereknek szóló parancs: fenti érdemeikért az új tulajdonost vezessék be e jószágba. 1468. jan. 5: A 12 királyi ember jelenlétében Kowach Istvánt bevezetik az oklevélben felsorolt egész - és részbirtokba. 1491. jún. 20: Drag-i Zsigmond felhatalmazza Solyomkew-i Syraki Mátyást és feleségét, hogy ha nov. 11-ig nem fizetné vissza a kölcsönkapott 43 arany Ft.-ot, a Kékes-i birtokrészt zálogként elfoglalhassák. 1492. nov. 13. Néhai Drág-i támás leánykája, Klára a ráeső birtokbeli részét - 1000 Eht.-ra becsülték - 600 jó magyar Ft.-ért eladja anyjának, mivel kolostorba akar vonulni. Az eladott egészbirtokok között van egész Kékes és Kerthweles Manyik fele. (Akkor 1 Fl. 1 tehén ára.) 1504. aug. 10. Bykel-i Wither Gáspár átadja Zenthmiháltelke-i Tompa Istvánnak néhai Almás-i Mihály árvái javait, melyeknek eddig apja viselte gyámként gondját. Cheh-en 9 lakott és 3 elhagyott, de épületekkel felszerelt, 2 puszta jobbágytelkét, hét ménesbeli lovat a csikóssal együtt, 5 ökröt és 15 kancát. 1505. ápr. 20. Losoncz­i Bánffy Ferenc a Hydalmás-i néhai Kántor Mihály fiaitól neki elzálogosított Magyar Egresh, Romloth, Kekes és Nyarló (Doboka vm.) birtokbeli részeket 200 arany Ft.-on zálogba vett Doboka­i Salatielnél és Miklósnál. Ha a zálogosoknak sikerülne innen elszökött jobbágyokat visszaszerezniük, azokat ne máshova, hanem korábbi telkeikre ültessék. 1510. jún. 10: Kemer-i Elek és Zw^ior-i Syroky Mátyás özvegye, Zsófia hat Colos vm-i, továbbá Kekews, Mathé, Sombor, Apathy, Chech birtokbeli részeit oltalmazás végett Sombor-i Péterre bízzák. folytatás a b. oldalon ^ .—r" ^ r ----w.'“*'' V J*' , ^ f NASZÓD 0­­­TKETLEN f '•r • O \ . SESZTE­RCE f* V ® U* t oKE 1U.CS »tCELI r« tIENTcLKc › «ikft • _T£KE# ,^,r ›r · •j · iu VI 3 «I y \f I» r-----'•'S~ l ~■ JOJ^IiT^, 1996. március 4. oldal

Next