Besztercei Híradó, 2000 (4. évfolyam, 9-11. szám)

2000-05-01 / Választási különszám

Besztercei Híradó Közéleti havilap, negyedik sorozat, VÁLASZTÁSI KÜLÖNSZÁM 2000. Május JÚNIUSI LEVÉL Istennek fiai „Boldogok a békességre igyekezők: mert ők az Isten fiainak mondatnak." Máté 5:9 „Mert akiket Isten Lelke vezérel, azok Istennek fiai" Róma 8:14 Cézárea Filippi határában Jézus két kérdést intézett tanítványaihoz. Az első: „Engemet... kinek mondanak az emberek?", a második: „77 pedig kinek mondatok engem?" (Mt. 16:13-15). Két kérdés, egy személy, számtalan válasz. Az emberek válasza eltérő és megoszlik, amint a tanítványok feleletéből kitűnik. Jézust némelyek Illésnek, Jeremiásnak, Keresztelő Jánosnak mondják, vagy egynek a próféták közül. A világ mást is mond Róla, de a tanítványok elhallgatják. De ugyan elhallgatják? Hiszen ő úgyis tudja mit mondanak még. Ezt el is mondta egy másik alkalommal a sokaságnak: „Eljött az Embernek Fia, aki eszik és iszik, és ezt mondjátok: íme a falánk és borivó ember, a vámszedők és bűnösök barátja." (Luk. 7:34). Bizonyára nem mindig a Jézus iránt táplált szeretet, vagy az Ő megtapasztalt jósága mondatja ki némelyekkel ez utóbbi jellemzést. És mégis elmondják, pedig valójában nem is ismerik. De elmondják, mert okuk van rá, méghozzá nyomós. A főpap félti méltóságát, a farizeus tekintélyét, a vámszedő a pénzét. Te vajon mit féltesz? A tanítvány válasza egyértelmű: „Te vagy ... az élő Istennek Fia". Válaszadásában nem emberi indulatok gyűlölet, vagy ragaszkodás, még kevésbé érdek, vagy haszon vezették, hanem a mennyei Atya, az ő személyválogatás nélküli igazsága. Az Atya bizonyságtétele pedig, amely a Jordán felett megszakadozott egekből aláhallatszott ezt jelentette ki róla a világnak: „Ez amaz én szerelmes fiam". (Mt. 3:17). Az elmúlt évtized során tőlünk is számtalanszor megkérdezték, és a mai napig is állandóan kérdezik: Te pedig ki vagy? Annak függvényében, hogy mit akartunk elérni, vagy mit féltettünk, fogalmaztuk meg válaszainkat. És akkor voltunk,, jó magyarok", „egyházunkat szerető hívők", „tisztességes hazafiak" ..., csak éppen Isten gyermekei nem! Sok nyomorúságnak a forrása lett ez a hiányosság. Én igazából nem is tudom, hogyan fér még el valaki ebben az országban, hiszen degeszre van tömve már csupa, jó" magyarokkal, románokkal, ,jó" katolikus, református, ortodox, baptista és más felekezetű hívekkel. Csak éppen Isten fiai hiányoznak belőle, s velük együtt a boldogság, a békességre igyekvés készsége. Mindez miért? Mert nem Isten lelke vezérel. De akkor mi az, amiről azt éreztük, hogy hajt bennünket és vezet, küzdelemre ösztönöz? Kedves Barátaim! Manapság sokakat becsap a rajongás lelke. Miről ismerjük fel? Ha egy lélek bűnre, haragra, gyűlöletre, szakadásra, gonosz kívánságra ösztönöz és vezet, az biztosan nem az Istennek Lelke. Érezzük is jócskán az Egyházat és közösségeket bomlasztó, az ország gazdaságát és jólétét romboló hatását. Érezzük azoknak áldatlan jelenlétét az egyházban és közéletben, egyházi és világi intézmények vezetésében akiket a rajongás lelke vezet. De még nagyobb szomorúsággal és részvéttel érezzük át azon ártatlanok szenvedését és nyomorúságát, akiket az ilyenek vezetnek. Jézus is szánakozva mondja ezekről, hogy vak vezet világtalant, s „mind a ketten a verembe esnek" (Mt. 15:14). Hát úgy van! Alaposan benne is vagyunk! Mert akinek életéből hiányzik a Szent Lélek világossága, vakként tapogatózik és nem biztos, hogy mindig rátalál az útra, habár a törekvés megvan benne. Mi csak azzal törődünk, hogy kinek mondanak bennünket az emberek, vagy minek látjuk magunkat. Mert sokaknak csak az a fontos, kevésbé számít az, hogy minek lát és mond Isten. Itt van ismét egy olyan alkalom, amikor elengedhetetlenül fontosnak bizonyul az Igére való figyelés. Fontos, hogy az Igéből tudd meg, hogy kicsoda is vagy te és kivé lehetsz. De ugyanakkor azt is, hogy kicsoda a te felebarátod, akit elfogultságból vagy haszonlesésből dicsérsz, avagy érdekből gyűlölsz és megalázol. Megdöbbentő egy neves teológus megállapítása azzal kapcsolatosan, hogy mire képes az ember, ha agresszív indulatai vezetik: „... kétségtelen, hogy a hímfarkas, amelyik a vezérségért küzd, nem harapja át vetélytársa torkát, ha emez, legyőzötten, önként odatartja neki... sőt a csapkodva küzdő mérges kígyók sem használják méregfogaikat, ha egymással csatáznak. Ez a gátlásrendszer védi a fajt a kipusztulástól. Csak az ember likvidálja, semmisíti meg gyakran a magát megadó ellenségét is, már Kain óta" (Gyökössy E.), hátborzongató valóság! Szörnyű, ha ilyenekként vezetünk családot. Egyházat, népet. Jaj annak a közösségnek amelyet ilyenek vezetnek! Van más választásunk! IGEN, mert van ismét: Pünkösdünk és helyhatósági választásunk! Pünkösdkor megtanulunk a Lélek világosságában járva békességre igyekezni. Szent Lélek által újjászületni: Isten fiaivá lenni, hogy élhessünk és szolgálhassunk az ő dicsőségére és felebarátaink, népünk javára. Helyhatósági választások rendjén pedig, okulva az Ige tanításából és a múlt tapasztalataiból, gyakoroljuk jogainkat, szolgálatot vállalva, az arra méltókat pedig ezzel a szolgálattal megbízva! Ezen törekvéseinkben a Lélek vezessen, Isten áldása kísérjen Ámen. András Péter, református lelkész Várkudy Bethlenért, de nem csák ki Tíz év után, az RMDSZ tevékenysége egyre meggyőzőbben kihangsúlyozza a vezetőség és a választók közötti állandó és konkrét kapcsolattartás igényét. Hogy ránk szavazzanak, ránk kell figyelni! Egyszerű, nem? Elég csak arra gondolni, hogy az RMDSZ kormánytagsága szórványvidékünkön, az előző kormányzati időszakokhoz viszonyítva, nem jelentett szinte semmilyen előrelépést. A koalíciós „partnereink" ugyanolyan békés és nagyvonalú stílusban néztek át a magyar specifikumú problémák fölött, mint ez idáig. Ezekből a megállapításokból kiindulva a Bethlen városi RMDSZ szervezete újraértékelte tennivalóinak tervezetét és választási kampányát már az új elgondolásai szellemében indította útjára. Legfontosabb tennivalóink:­­ a választott vezetőség és a polgármesteri hivatal tanácsosai sorába bekerült képviselőink gyakoribb találkozása választóikkal, gondok, sikerek felmérése és megoldása érdekében, - helyet adni az ifjúság törekvéseinek és döntéshozó szerephez juttatása képviselőinek a szervezeten belül, - egy olyan infrastruktúrával felszerelt iroda megteremtése, mely képes a gyors információ fogadására vagy továbbítására nem csupán Bethlen számára, de a hozzá közel eső települések magyarjai számára is,­­ a megyei tanácsosokkal és a megyei elnökséggel való szoros együttműködés olyan találkozók, rendezvények keretében, ahol képviselőink a mindennapok gondjairól és sikereiről „első kézből" szerezzenek tudomást, adhassanak felvilágosítást. Éppen ezért megmérettetésként első lépésünk az, hogy szervezetünk önálló polgármester-jelöltet indít a bethleni választásokon. Máthé István személye, aki Almásmalom szülöttje, egyben azt kívánja kifejezni a környék magyarsága számára, hogy nemcsak „magunkra" gondolunk, hanem szeretnénk helyet adni kisebb régiók bármely magyarjának, aki tenni kíván a közösségért. Az európai gondolkodás szempontjából csak együtt érhetünk el számottevő eredményeket. A gazdasági programunk kidolgozásában olyan módszereket és megoldási lehetőségeket részesítettünk előnyben, melyek a város általános fellendülése folyamatában „számunkra" is egyenlő esélyeket biztosítanak. Városi tanácsosaink egyik fő feladata lesz az olyan pályázatok támogatása, melyek a versenyképességre, hatékonyságra és a minőségre támaszkodnak tevékenységükben. Meg kell tennie szervezetünknek azt az átalakulást, mely által átlátható, érthető és közhasznú tevékenységről tehet tanúbizonyságot. Gondoljunk arra, hogy egyszer számot kell adnunk, talán éppen önmagunknak, gyerekeinknek, de miért nem éppen unokáinknak, arról, hogy kik vagyunk, és mit keresünk itt! Próbáljuk meg tiszta vizet önteni a pohárba és vállaljuk bármilyen körülmények között magyarságunkat, melyért ezer éven át annyi ádáz csapást átéltek őseink. Együvétartozásunkról tegyen tanúbizonyságot mindenki már az első választási napon (június 4), hiszen ekkor derül ki mire vagyunk képesek! SZAVAZZON A TULIPÁNRA, HOGY ÉRVÉNYT NYERJEN AKARATA! Az elnökség SZAVAZZON AZ RMDSZ JELÖLTJEIRE 2006. JÚNIUS 4-18 MI EGYÜTT VAGYUNK ERŐSEK

Next