Bihari Napló, 1974

1974-11-01

BIHARI NAPLÓ 3. OLDAL „A politikai-ideológiai tevékenységre vonatkozó in­tézkedések egész értelme biztosítani a kommunista elvek minél erőteljesebb érvényesítését az életben, megtanulni, hogy ezeknek az elveknek a szellemé­ben éljünk... Az új ember kiformálásának egész nevelési folyamatát a munkára, az oktatásra, a tu­dományra kell alapozni, mint az emberi tevékeny­ség, az emberi társadalom haladásának elsőrendű té­nyezőjét.“ (NICOL­AE CEAUȘESCU elvtársnak az RKP KB 1971. nov. 3-5-i plenáris ülésén elhangzott beszédéből) A Román Kommunista Párt prog­ramja az ideológiai tevékenység javítására, a megismerés általános színvonalának emelésére és a tö­megek szocialista nevelésére, vala­mint társadalmi viszonyainknak a szocialista és a kommunista etika és méltányosság elveire való alapo­zására, fontosságának megfelelően értékelte a pártszervek és -szerve­zetek, az összes nevelési tényezők munkáját az új ember kialakításá­ban. A marxista-leninista nevelő munka pozitív szerepű a maradi mentalitások és módszerek leküz­désében, hozzájárult a munkásosz­tály, a szövetkezeti parasztság, az végét feltételezi ez, olyan embert, aki nem passzív szemlélője többé az őt környező világnak, hanem annak átalakítására törekszik. Ná­lunk az embert a társadalom egésze formálja, ezért nevelési politikánk érvényesítése minden társadalmi kategóriára vonatkozik, tevékeny­ségi területektől függetlenül. A forradalmi szellem egész ne­velőmunkánk legfőbb jellemzőjévé vált, illetve azzá kell lennie. Mun­kánkban következetesen vissza kell vernünk azokat a téves nézeteket, negatív jelenségeket, régi szokáso­kat, magatartásformákat, melyek még ma is hatnak bizonyos mér­értelmiség harcos szellemének elő­mozdításához, pártunk ideológiai tömegbefolyásának növeléséhez. Az 1971. évi novemberi plenáris intéz­kedéseinek egyöntetű támogatása a nép teljes egységét tanúsítja a kommunista párt, annak Központi Bizottsága, Nicolae Ceausescu elv­társ személye körül. A politikai-nevelő munka állandó tökéletesítése szoros kapcsolatban áll mindazokkal a kérdésekkel, fel­adatokkal, amelyeket a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megte­remtésének programja kijelöl. A kommunistáknak kötelességük úgy kezelni az ideológiai kérdéseket, ahogyan azok jelentkeznek a való­ságban, azaz a társadalmi gyakor­lat szerves összetevőiként. Kölcsö­nös függőség mutatkozik — hang­súlyozzák a dokumentumok — a tömegek marxista-leninista nevelé­sére irányuló munka és a munka­­közösségeket foglalkoztató konkrét gazdasági és társadalmi feladatok megoldási módja között. A töme­gek szocialista tudatának fokától függ az előttünk álló bonyolult és sokrétű gazdasági teendők példás végrehajtása. Az elmélet és gya­korlat kapcsolata kölcsönzi mindig a történelmi és dialektikus mate­rializmus erejét, a világ forradalmi átalakítására irányuló képességét. Pártunk mélységesen humanista politikáját a sokoldalúan képzett ember kialakítása jellemzi. Amikor pártunk főtitkára az RKP KB 1971. novemberi plenárisán a tömegek szocialista neveléséről, az ismeretek körének bővítéséről, a szocialista és kommunista etika és méltá­nyosság elveinek érvényesítéséről beszélt, expozéjában meghatározó szerepet kapott az a páratlan elis­merés-értékelés, melyben az ember a mi társadalmunkban a szocialis­ta építőmunka során részesül. A pártdokumentumok érvényesítik azt az eszmét, hogy hazánk jelenlegi fejlődési szakaszában döntő ténye­ző az ember szakmai-politikai fel­­készültségének, tudatosságának a foka, erkölcsi-világnézeti arculata. Az ember boldogsága, jóléte, mű­veltségi színvonalának emelése c­íme a szocialista építőmunka céljai. S ennek eszközei: az új ember for­­radalmisága, jelleme, szakavatott­­sága. A politikai eszmék és isme­retek és a cselekvés szerves egy­zékben. A maradiság, idegen ideo­lógiai eszmék elleni küzdelem sar­kalatos teendőnk, mert előrehaladá­sunkat gátolják. Figyelmeztet ez bennünket az új, a fejlődő ösztön­zésének szükségességére. A forra­dalmi szellemet a mindenkori ele­venség jellemzi. Senki nem lehet igazi kommunista, ha egyidejűleg nem forradalmár, ha elmarad a korszellem lüktetésétől, ha nincs szinkronban a hazai szocialista épí­tőmunka követelményeivel. Munkánk bírálata, önelemzésünk annál fontosabb és értékesebb, mert belülről, társadalmunkból, pártunk gyakorlatából fakad. Nicolae Ceaușescu elvtárs, népünk szeretett fia kezdeményezésére szü­letett meg, és sokrétű, forradalma­sító hatást gyakorol. Nekünk, az ideológiai front har­cosainak, küzdenü­nk kell a miszti­kus, irracionális gondolkodási ma­radványok leküzdéséért. A párt a minőségért küzd, az emberi minő­ségért, amit sohasem pótolhatnak az egyszerű gazdasági növekedés statisztikai mutatószámai. Miközben az előttünk álló nagy­szabású, de egyszersmind nagysze­rű feladatokról beszélünk, gondol­nunk kell azok ellenőrzésének rendszeresítésére is. Az ellenőrzés­nek minden tevékenységi területen hozzá kell járulnia az általános ér­dekek és a szocialista törvényesség tiszteletben tartásához, a közvagyon — a nép vagyona — megóvásához és jó kezeléséhez, a munka szerinti javadalmazás szocialista elveinek következetes megvalósításához. Ezért az ellenőrzést tükrözzék konkrét intézkedések, hogy a hibák jövőbeni előfordulását kizárják. Az ellenőrzés hatékonyságának akkor lesz nevelő jellege, ha gyakorlásába a széles tömegeket is bevonjuk, ha küzdünk a megalkuvás és az en­gedmények ellen. A tömegellenőr­zés, a közvélemény ereje alapvető formája nálunk a nemzeti vagyon megőrzésének, a nép alapvető érde­kei védelmének. A szocialista társadalmi viszonyok igen átfogó tartalmúak, összessé­gükben a társadalmi viszonyokat képviselik, vagyis társadalmunkat. Nálunk ez egyben a társadalmi egyenlőség és méltányosság viszo­nyait, az emberek közötti újtípusú viszonyokat jelzik. Pártunk prog­ramja a sokoldalúan fejlett szocia­lista társadalom megteremtésére és Romániának a kommunizmus felé való előrehaladására valóságos kó­dexe a szocialista együttélési és az emberek közötti viselkedési szabá­lyoknak. A kommunistának egész munkásságában tanúsítania kell az önteltségmentességet, a szerénysé­get és egyszerűséget, példát kell mutatnia a társadalmi és magán­életben egyaránt. A társadalmi szabályok e kóde­xéből kivetítődik pártunknak a tár­sadalmi élet demokratizálására vo­natkozó politikája: a legváltozato­sabb formában bevonni a dolgozó­kat a legszélesebb értelemben vett társadalom ügyeinek vezetésébe. Ebben a szellemben bontakozik ki országunk vezetésének egész folya­mata. A program megfelel annak a követelménynek, hogy a tömegek műszaki-tudományos ismereteit és tudatát olyan szintre emeljük, hogy a munka termelékenységének rend­kívül magas fokát tudjuk elérni. Olyan új embert formálunk, aki ismeri a társadalmi fejlődés törvé­nyeit, alkotóan alkalmazni tudja a törvényeket az adott munkakörül­mények konkrét feltételei között. Az új ember új mentalitással, ma­gas fokú felelősségérzettel rendel­kezik. Az együttélő nemzetiségek dolgo­zóinak jelenléte a párt- és tömeg­szervezetekben, a gazdasági egysé­gekben, intézményekben, továbbá a tanügyi és művelődési intézmények széles hálózata, a rádió- és tévé­adások, a sajtó és könyvkiadás sa­ját anyanyelvükön, hatalmas moz­gósító erőt jelentenek a szocialista h­azafiság és nemzetköziség szelle­mében való nevelésben, a közös szellemi kincsestár gazdagításában, mely ezeken a tájakon — így Bi­harban is — a sokévszázados együttélés folyamán létrejött. Mindaz, amit megvalósítottunk hazánk történetének a fasiszta iga alóli felszabadulása óta eltelt rövid időszakban — mutatott rá Nicolae Ceausescu elvtárs — az egész nép, románok, magyarok, németek, szer­­bek és más nemzetiségűek, vagyis mindazok hősi munkájának, alkotó és teremtő erejének gyümölcse, akik számára a szocialista társa­dalmi rend a történelem során első ízben korlátlan teret nyitott a tár­sadalmi érvényesüléshez, világos perspektívát biztosított a haladásra és jólétre, a ragyogó jövőre. Ezeknek az objektív realitások­nak a hangsúlyozása szentesíti a román nép és az együttélő nemze­tiségek között létrejött évszázados egység rendíthetetlen erejét, és nincs olyan hatalom, amely meg­bonthatná a román és együ­ttlakó nemzetiségekhez tartozó dolgozók közös harcában és munkájában megszilárdult egységet. A Román Kommunista Párt egész ideológiai-nevelő munkája Nicolae Ceausescu elvtárs alkotó elméleti hozzájárulásán és kezdeményezései­nek erején alapszik. Pártunk főtit­kára állandóan ösztönözte és ösz­tönzi az ideológiai élet és társada­lom­politikai gondolkodás kérdései­nek, az új jelenségek elmélyült elemzését, az elmélet és gyakorlat kapcsolatának megszilárdítását,­­ megfelelően a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építése köve­telményeinek, Románia, szeretett hazánk jelenlegi fejlődési szakaszá­ban. Meghatározó szerepe volt pár­tunk nagyszabású, történelmi jelen­tőségű programjának kidolgozásá­ban. Tevékenységének elismerése jut kifejezésre abban, hogy egész pártunk egyöntetűen támogatja új­raválasztását a XI. kongresszuson a Román Kommunista Párt főtitkári tisztségébe. Az ő életútja nagyszerű és magasztos példája a kommunista forradalmárnak, a rendíthetetlen népképviselőnek, aki egész tevé­kenységét a sokoldalúan képzett új­típusú ember jóléte és boldogsága, hazánknak a civilizáció újabb csú­csaira emelése és felvirágzása ér­dekében fejti ki. A nevelés humanizmusa írta: FODOR SÁNDOR, az RKP Bihar megyei bizottságának titkára KONGRESSZUST KÖSZÖNTÜNK Más, a megszokottól eltérő han­gulata van­ ezeknek a napoknak. Ünnepi jelleggel ruházza fel őket az a felgyorsított ritmus, amelyet városainkban és falvainkon, a gyá­rakban és kint a szántóföldeken az emberek céltudata, következetes tenniakarása diktál. És mindennap­nak új színt kölcsönöz mindezek joggal elvárt velejárója, a fokozódó eredményesség. Amint közeleg pár­tunk s egész népünk nagy esemé­nyének, a XI. kongresszusnak dá­tuma, az ünnepváró hangulatban le­dolgozott napok részeredményei összesítésükben olyan teljesítményt körvonalaznak, amelyre joggal lesz büszke szocialista hazánk minden lakosa. Versenyre keltünk az idő­vel, s bebizonyítjuk, hogy le lehet győzni az időt. Örömmel tölt ez el mindenkit, aki részese lehet ennek a sikeres ver­senynek. Mi, újságírók is így érez­zük, hiszen büszkék vagyunk arra, hogy krónikásai lehetünk ennek a nem mindennapi időszaknak, a most lezajló rendkívüli eseményeknek, amikor beszámolunk a teljesítmé­nyekről és írunk a termelő, alkotó emberről, aki önmagát múlja felül, mikor sikerrel túlszárnyalja a sa­ját maga szabta célkitűzéseket. Napi terepútjainkon, az üzemek munka­­csarnokaiban, kint a termőföldeken s ugyanúgy a tervező vagy kutató­­intézetek szobáiban ilyen emberek­kel találkozunk és nagyszerű dolog cselekedeteiket elmondani, népsze­rűsíteni az írott szó, a sajtó útján. Az ember. A cselekvő, a mindig többet, jobbat akaró dolgozó em­ber. Ő az, aki lerövidíti az időt, s vállalja, de nem csak vállalja, ha­nem meg is valósítja az ötév­es terv határidő előtti teljesítését. Ezt teszi a bihari ember is, aki jóval a kongresszus előtt, a megyei pártkonferenciát is hetekkel meg­előzve jelentette a megye iparában az ötéves terv négy esztendejére szóló tennivalók befejezését. Ezeknek a nagyszerű embereknek szántuk ezt az ünnepi kiadványt, a Román Kommunista Párt XI. kongresszusát köszöntő 1974. novem­beri Bihari Naplót. Mellékletünk alaptémája röviden megfogalmaz­ható: Bihar megye köszönti a párt­­kongresszust. Ám ezúttal nem azt tűztük ki célul, hogy egymás mellé felsorakoztatott számoszlopokkal és tények sokaságával illusztráljuk azt a lelkesedést, odaadást, amellyel az ország e vidékén lakók várták és köszöntötték ezt, a haza életében történelmi jelentőségű eseményt. Számok helyett inkább az emberek­ről írtunk. Azokról az emberekről, akiknek jövőjéről dönt a nagy fó­rum, azokról, akik megvalósítják a nagyszerű célkitűzéseket, akik cse­lekvően kiveszik részüket a kong­resszuson majd elfogadott távolba­­mutató program életbe ültetésében. Olyan emberekről írtunk a kö­vetkező oldalak hasábjain, akik mindennapi munkájukkal járulnak hozzá, hogy Bihar megye s az or­szág olyan legyen, amilyen ma, s olyanná váljon, amilyennek pártunk bölcs politikájának, körültekintő vezetésének köszönhetően megál­modhatjuk s pontosan megtervez­hetjük. Végiglapozva e kiadványt, isme­rős arcokra bukkanunk, a megye különböző vidékein és munkaterü­letein dolgozókkal, ipari munkások­kal, szövetkezeti mezőgazdálkodók­­kal, képzőművészekkel, gátépítők­kel, idősekkel és fiatalokkal, olya­nokkal, akik részt vállaltak s na­ponta vállalnak a sokoldalúan fej­lett szocialista társadalom megte­remtésének munkájából, annak az útnak az építéséből, amely a kom­munizmus felé vezet el bennünket. Olyan időszakban kerestük fel ezeket az embereket, amikor egyre hangsúlyozottabban érződik a nagy események közeledte, amikor a me­gyei pártkonferencia és a kongresz­­szus tiszteletére gazdasági egysé­geink és az intézmények munkakö­zösségei egymást váltva jelentik a jól végzett munka eredményét jelző sikereket. Ünnepi hangulatot tük­röznek hát írásaink, de ebben a rendkívüli hangulatban benne van az elkötelezett, folyamatosan töké­letesedő munka, az ismételt tovább­lépés ígérete ILLÉS FERENC.

Next