Bihari Napló, 1975
1975-04-01
VÁRAD A KÉPZŐMŰVÉSZETBEN FODOR T. GYÖRGY MONTÁZSA (Cikkünk a 4. oldalon) A fedőlap képei (kezdve a bal felső sarokból): SZABÓ BARNA, Köröspart (linóleum metszet), GRUNHAUM ERNŐ Várad (tempera), TOMPA MIHÁLY, Timföldüzem (olaj), HOLEN AGNES, Várad 1518 (rézkarc), Ismeretlen festő, Várad (rézkarc), GOGA TRAIAN, Tél a Munkásligetben (olaj), MOTTL ROMAN, Új negyed (tempera), POP AMIREL, A Timföldüzem (olaj), TIBOR ERNŐ, Városközpont (olaj), • BIHARI NAPLÓ. Melléklet • Kiadja a FÁKLYA, a Román Kommunista Párt Bihar megyei bizottsága és a megyei néptanács lapja • Megjelent 1975. áprilisában . Szerkesztette: ILLÉS KERENG • Grafikai szerkesztők és műszaki kivitelezők: TOTNI JENŐ, SÓLYOM LAJOS, SÜTŐ JÁNOS • A mellékletben közölt reprodukciókat és fotókat VILIDAR ISTVÁN készítette. A TARTALOMBÓL: • Cs. Erdős Tibor: Az indulás ............... • Dankanits Atlant: „A réz képek“ • Implin Irén: Katalógusokban lapozgatunk • Boros Endre:Szecessziós műemlékek. Nagyváradon. • Bölöni Sándor: A hídépítés öröme (Tibor Ernő művészetéről) • Fábián Sándor: Festmény a váróteremben • A Bihari Napló ankétja: „Ő a képet, én az esztergapadot“ • Köteles Pál: Az öröm hónapjai 9 Horváth Imre versei 9 Varga Péter: Gondolatok Várad környezetesztétikájáról 0 Mózes Teréz: Sorok a népművészet és a képzőművészet kapcsolatáról 0 Fábián Imre: Népszolgálat — népművelés 0 Tőke Csaba: „Nem korom, új áru!.. 0 Erdélyi Ágnes verse 0 Dévald László: A művészetről 0 Dr. Maior Nicolae, Robotos Imre: Brâncusi 0 Alexandru Andritoiu: Chagall 0 Fekete József, Kotsis Nagy Margit, Francois Pamfil, Mottl Román, Széles Kálmán, Jakobovits Márta, Bölöni Vilmos, Ferenczy Béla, Jakobovits Miklós, Fodor T. György: Szubjektív vallomások 0 A FÁKLYA szerkesztősége és kiadóhivatala: Nagyvárad, Romana utca 3 szám. Tájékoztató szolgálatunk telefonszáma: 2-31-26 Redactia si administratia ziarului FÁKLYA, Oradea, str. Romana nr. 3, telefon 2-31-26. 0 Nyomda: Intreprinderea Poligrafica „Crisana“, Oradea, str. Moscovei nr. 5—8. NÉPÜNK SODRÓEREJŰ CSELEKVÉSEIT ÁBRÁZOLJUK írta: TRAIAN GOGA, a Képzőművészek Szövetsége váradi fiókjának elnöke A művészet, akárcsak a kultúra és a tudomány általában jelentős mértékben hozzájárul társadalomépítő munkánkhoz, a nép szellemi élete kincsestárának gazdagításához, haladásunkhoz. A művészet, mint köztudomású, embervoltunk legmélyebb értékeinek megismerése felé vezet bennünket, megértéséhez és hatásának befogadásához, átéléséhez elmélyedést és állandó önművelést igényel tőlünk. Az önművelés magas fokának eléréséhez időre van szükségünk, hogy ne tekintsük értelmetlen és önmagáért való játéknak, erőpazarlásnak a művészetet, így a képzőművészetet sem, érezzük meg kapcsolatát a valósággal, mely körülvesz bennünket, s amelyet — természetesen — alakítunk munkánkkal. Ha hétköznapi életünket vizsgáljuk, azonnal ráébredünk: minden emberben munkál a szebbre-jobbra törekvés ősi álma. Nincsen olyan lakás például — mondja egy nagy művész — ahol képekkel ne találkoznánk, s elvben számunkra nem számít a kép milyensége, minősége — legyen bár az reprodukció, újságkivágás vagy egy nagy festő alkotása —, a lényeg a kép jelentésén van, abban,, hogy a szebb élet vágyát példázza. Az igazi művészet és a társadalmi mozgás mindig összefügg, előbbi célja is sok más felépítményben tényező mellett, ennek a mozgásnak, azaz előrehaladásunknak szolgálata. „Haladásunkat a szocializmus, a szocialista eszmények felé — írja tanulmányában Dan Haulica —, ezeknek az eszméknek az elsajátítása felé, mindig művészetünk legtehetségesebb képviselői szolgálták. Politikum és esztétikum alapvető találkozása, amelyet mindig vallottunk — fejlődésünk egész menete során beigazolódott“. Bihar megyében és Nagyváradon az utóbbi években kétségtelen pezsgés tapasztalható a képzőművészeti életben. A képzőművészek az országos szövetség helyi fiókjába tömörülve, annak irányításával tevékeny részt vállalnak a megye lakosságának művelődésében, esztétikai nevelésében, igyekeznek a napi élet hű krónikásai, megörökítői lenni, kifejezve a legnagyszerűbb eszméket és tetteket népünk mindennapjaiból. Az elmúlt évek megyei tárlatai magas szintű művészi megnyilatkozás jegyeit viselik magukon, a megyénkben élő képzőművészek jelenléte az ország képzőművészeti életében is jobban hangsúlyozódott a köztársasági kiállítások révén, sőt jelenlétük az ország határain kívül i is élő jelenség ma már. Ez a jelenlét elsősorban a festőművészeire vonatkozik minőségi és mennyiségi szempontból egyaránt. Számunkra külön fontosnak mondható tény, hogy az említett magunk megmutatásain kívül szerepeltünk alkotásainkkal vidéki helységekben is, mint Szalonta, Beius, Vasmt, Dr. Petru Gróza város, Élesd, Margitta, Nucet, Bálta, Mihályfalva, Sonkolyos. Célunk e tájak szépségének, emberei munkája, áldozatosságának jelzése volt, s hisszük, ezt sikerrel meg is tettük. A művészi alkotások tematikájáról szólva, okvetlenül utalnunk kell a tartalmi változatosság érvényesülésére. Alkotóink a történelmi múlt eseményeiből, népünk nagy személyiségeinek életéből, ősi szokásokból, a bihari folklór szépségeiből, szocialista hazánk nagy ünnepi pillanataiból egyaránt merítenek. Ebbéli törekvéseinket, elért megvalósításainkat méltatta — számos esetben szakfolyóiratunk, az Arta, a Románia literara, Scinteia, az Informatia Bucurestiului, Utunk, Korunk, Tribuna, Fáklya, Crisana, Família és többször a Bihari Napló is. A bihari képzőművészek széles ívben kibontakozó munkája szempontjából igen nagy fontosságú volt munkánk anyagi alapjainak biztosítása párt és állami szerveink jóvoltából. Nyolc műtermünk van, mindegyik kitűnő munkafeltételeket biztosít egy-egy művész számára, de újabb, fiatal társaink érkezése nyomán két közös műterem is létesült, s reméljük ez a folyamat tovább tart az elkövetkező években is. Kapcsolatainkban a műkedvelő képzőművészekkel , akik egyre nagyobb számban jelentkeznek megyénk városaiban és falvaiban, szocialista művelődési politikánk egyik vívmánytényezőjeként —, bennünket az irányítás-útmutatás szándéka vezetett és vezet a jövőben is. Nagyszabású kiállításainknak a Körös-vidéki Múzeum nagyterme ad helyet, a múzeum létrejötte óta, de eléggé nem hangsúlyozható szerepe van a főutcai kisgalériának is. A galériának nagy szerepet tulajdonítunk a művész-közönség kapcsolat erősítésében. Számára éppen ezért olyan működési formákat kell találnunk, amelyek tudomásunk szerint országunk más városaiban már meghonosodtak, népszerűségnek örvendenek (lemezhallgatással, versmondással, diafilmvetítéssel stb. egybekötött tárlatokra gondolunk). Ugyancsak többet kell tennünk a tömegek művészi ízlésének alakításáért, a képzőművészeti nevelés rangjának emeléséért. Két erre szakosított intézetünk — Népi Művészeti Iskola, Zene- és Képzőművészeti Líceum — kevés, a tárlatlátogatás és a múzeumi népszerűsítő munka sem meríti ki teendőinket, erre hivatott az élőszóban, írásban történő propagálás is. Azt kell tudatosítanunk a tömegekben, hogy a művészetek társadalmunk állandó fejlődési folyamatának kifejezői. A bihari alkotók elért eredményeikkel — és a munkájukban még meglévő hiányosságaik leküzdésével — ennek bizonyítására törekszenek. Ezt az általunk is vállalt törekvést, nekünk szóló útmutatást pártunk főtitkára a XI. kongresszuson így fejezte ki: „Szocialista hazánk fejlődésének új körülményei között, a művészet és az irodalom arra hivatott, hogy kifejezze a román nép gazdag, sodró erejű cselekvését minden tevékenységi területen, ábrázolja nagy eredményeit, lelkesedését, optimizmusát, elszántságát, amellyel tántoríthatatlanul halad előre. Az írók, a festők, a zeneszerzők, mindazok, akik a művészetet s az irodalmat szolgálják, tehetségüket és munkaerejüket nem kímélve minden bizonnyal új, értékes műveket teremtenek majd, amelyeket áthat a forradalmi humanizmus, az erőteljes társadalmi derűlátás, s amelyek minél változatosabb formában tükrözik népünk problémáit, gondjait, vágyait és törekvéseit, rendíthetetlen hitét a holnapban, nemzetünk szabad és független jövőjében, a kommunista jövőben.Azzal a kérdéssel kezdeném, hogyan értékeli sárosunk és Bihar megye képzőművészeti életét, mit tart különösen jellemzőnek a vidék művészeti tevékenységéből? — Elismert tény, hogy a Képzőművészeti Szövetség várad! fiókja nagyszámú országos rangú, sőt több nemzetközi hírnévvel rendelkező képzőművészt egyesít. Örömmel jelzem soraikban néhány igen tehetséges fiatal alkotóművész jelenlétét, akik új lendületet hoztak a váradi képzőművészetbe, mivel sikerrel egyesítették munkájukban a hagyományokat új, merész kísérletekkel. Ezek a művészek jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy vidékünk alkotói profilja szervesen beilleszkedjék a szocialista Románia képzőművészeti életébe. A koridős Maczalik Alfréd festő és FeketeJózsef államdíjas szobrász, valamint Traian Goga, Pop Aurel, Mottl Román festők mellett, érdemleges helye van a náluk fiatalabb Coriolan Hóra, Francois Pamfil, Jakobovits Miklós, Nistor Costa, Rodica Stanca-Pamfil, Ana Maria Barbonta, Kiss Elek és mások művészi működésének. Kijelenthetem hát, hogy jelenleg Nagyváradon gazdag és érdekes kifejező módozatokkal ünnepe, az antifasiszta nemzeti fegyveres felkelés harmincadik évfordulója, ezt követően a XI. pártkongresszusnak szentelt Crisia rendezvények, s az idén március 8 és március 9. valamennyi jó alkalomként szolgált arra, hogy képzőművészeink kiállításokon mutassák be legfrissebb alkotásaikat. Ezenkívül annak érdekében, hogy Bihar megye minden részének lakói megismerhessék ezeket az alkotásokat, s ugyanakkor a képzőművészeknek lehetőségük nyíljon kapcsolatba kerülniük a néptömegek minél szélesebb rétegeivel, számos csoportos kiállítás megrendezésére került sor, például Szalontán, Beluson, Vascori, Tulkán, Cséffán, Tenkén, Székelyhídon, Élesden, Sonkolyoson és másutt. Külön érdemes megemlíteni a FÁKLYA szerkesztőségének azt az akcióját, amelyet tavaly a Szocialista Művelődési és Nevelési Bizottsággal karöltve végzett a helyi képzőművészet népszerűsítése, megismertetése érdekében. Hasonló eredményes kezdeményezéseket folytatott még a váradi színház is az előcsarnokában rendezett kiállításokkal. — Milyen lehetőségei vannak a megyei Szocialista Művelődési és Nevelési Bizott Képzőművészeink tevékeny részvétele Interjú IOAN CHIRA elvtárssal, az RKP Bihar megyei bizottsága bárójának póttagjával, a megyei Szocialista Művelődési és Nevelési Bizottság elnökével rendelkező, minőségben növekvő, eredményes és tartalmas képzőművészeti élet zajlik. Az említett nagyszámú képzőművész-gárda igen jelentős értéket képviselhet. Sikerül-e érvényesíteni ezt az értéket, vagy pedig csupán a kiállításokon tapasztalhatja a nagyközönség, hogy lám csak, ilyen is van Biharban? — Képzőművészeink részvétele a megye társadalmi életében nem korlátozódik az időszaki kiállításokra. Legtöbbjük eredményes tevékenységet folytat városunk kulturális intézményeiben, a tanügyben vagy a múzeumban, s ilyenformán a széles tömegekkel fenntartott kapcsolataik sokkal állandóbbak, ugyanakkor a művelődési életből is jobban kiveszik részüket. Jónéhány munkájuk díszíti a municípium kulturális-szociális létesítményeinek külsejét és belsejét, a parkokat és az új lakónegyedeket. A lakosságnak a képzőművészet és ezen belül a váradi képzőművészet iránt megmutatkozó növekvő érdeklődése hozzájárult ahhoz, hogy most a megyei pártszervek támogatásának eredményeként, a váradi múzeumnak oly jelentős művészeti részlege van. A Képzőművészeti Galéria pedig nagy iparművészeti gyűjteménnyel rendelkezik. Mindez megteremti a lehetőségét annak a kapcsolatnak, amelynek a képzőművészet és a lakosság között kell kialakulnia, amelyben az alkotó művészek a legeredményesebben szolgálhatják sajátos eszközeikkel a nagyközönséget, a dolgozó tömegeket. — Ön szerint tehát megvan az a szervezett keret, amely biztosítja a bihari képzőművészek hatékony jelenlétét szűkebb szülőföldjükön s szerves kapcsolatát a mai szocialista valósággal? — Feltétlenül. Képzőművészeink egész tevékenységükkel nemcsak támogatják a helyi kulturális életet, hanem annak alkotó elemeiként cselekszenek. Az elmúlt időszakban például nem volt jelentősebb esemény, amelyhez ne járultak volna hozzá képzőművészeink is. Pártunk megalakulásának félévszázados évfordulója, majd az 1848-as forradalom felidézése, augusztusban pedig hazánk nemzeti vágnak a kiemelkedő alkotói tevékenységhez szükséges anyagi feltételek biztosítására? — A megfelelő munkafeltételek iránti gondoskodásunk konkrét bizonyítékai a meglévő jó munkakörülményeket biztosító műtermek; számukat a jövőben tovább növeljük. Ugyanígy gondunk van arra is, hogy kiállítási lehetőségeket biztosítunk az alkotásoknak Váradon, csak úgy mint a megyében. Szándékunkban van a Félix fürdőben állandó jellegű alkotótábor létesítése. A képzőművészek és az építészek közös részvételével kiállítást tervezünk s ezt megbeszélés előzi meg a környezettervezés témakörében. Ez utóbbi a városunk urbanisztikai fejlesztését célzó kezdeményezéseket lesz hivatott értékesíteni. — Konkrét megrendelésekre is sor kerülhet? — Elég talán, ha azt megemlítem, hogy a közeljövőben Biharban néhány jelentős téralkotás kerül elhelyezésre, többek között egy Eminescu, egy Gojdu szobor, valamint szoborcsoport a felszabadulás és a nemzeti függetlenségért vívott harcok megörökítésére. Mindez pedig mindennél kézzelfoghatóbb lehetőségét nyújtja a konkrét közreműködésnek. Következtethetünk-e ebből arra, hogy még nincs minden lehetőség kihasználva a megye képzőművészeinek sokrétű tevékenységéhez? — így van. Elsősorban is a megrendelésre kerülő kiállítások tematikai és művészeti színvonala lehetne magasabb, de sokkal elmélyültebb és eredményesebb lehetne a képzőművészek részvétele is a város és a megye szellemi életében. Például sokkal többet tehetnének a városfejlesztés esztétikai színvonalának emelésében. Ugyanakkor elvárjuk rendszeresebb jelenlétüket a kultúrházakban, a többi művészeti-művelődési intézményben, nem csupán alkotásaikkal, hanem személyesen is, művészeti témájú megbeszéléseken, vitákon, találkozókon, amelyeken eredményesen hozzájárulhatnának a széles tömegek szépérzékének, hozzáértésének, ízlésének kialakításához, fejlesztéséhez. Lejegyezte: ILLÉS FERENC BIHARI NAPLÓ 2. OLDAL