Bihari Napló, 1975

1975-04-01

VÁRAD A KÉPZŐ­MŰVÉSZETBEN FODOR T. GYÖRGY MONTÁZSA (Cikkünk a 4. oldalon) A fedőlap képei (kezdve a bal felső sarokból): SZABÓ BARNA, Köröspart (linóleum metszet), GRUN­­HAUM ERNŐ Várad (tem­pera), TOMPA MIHÁLY, Tim­­­földüzem (olaj), HOLEN AG­NES, Várad 151­8 (rézkarc), Ismeretlen festő, Várad (réz­karc), GOGA TRAIAN, Tél a Munkásligetben (olaj), MOTTL ROMAN, Új negyed (tempera), POP AMIREL, A Timföldüzem (olaj), TIBOR ERNŐ, Város­­központ (olaj), • BIHARI NAPLÓ. Mel­léklet • Kiadja a FÁKLYA, a Román Kommunista Párt Bihar megyei bizottsága és a megyei néptanács lapja • Megjelent 1975. áprilisá­ban . Szerkesztette: ILLÉS KERENG • Grafikai szerkesz­tők és műszaki kivitelezők: TOTNI JENŐ, SÓLYOM LA­JOS, SÜTŐ JÁNOS • A mellékletben közölt repro­­dukciókat és fotókat VILI­­DAR ISTVÁN készítette. A TARTALOMBÓL: • Cs. Erdős Tibor: Az in­dulás ............... • Dankanits Atlant: „A réz képek“ • Im­plin Irén: Katalógu­sokban lapozgatunk • Boros Endre:­­Szecessziós műemlékek. Nagyváradon. • Bölöni Sándor: A híd­építés öröme (Tibor Ernő mű­vészetéről) • Fábián Sándor: Fest­mény a váróteremben • A Bihari Napló ankétja: „Ő a képet, én az eszterga­­padot“ • Köteles Pál: Az öröm hónapjai 9 Horváth Imre versei 9 Varga Péter: Gondolatok Várad környezetesztétikájá­ról 0 Mózes Teréz: Sorok a népművészet és a képzőmű­vészet kapcsolatáról 0 Fábián Imre: Népszolgá­lat — népművelés 0 Tőke Csaba: „Nem ko­rom, új áru!.. 0 Erdélyi Ágnes verse 0 Dévald László: A művé­szetről 0 Dr. Maior Nicolae, Ro­­botos Imre: Brâncusi 0 Alexandru Andritoiu: Chagall 0 Fekete József, Kotsis Nagy Margit, Francois Pamfil, Mottl Román, Széles Kálmán, Jakobovits Márta, Bölöni Vilmos, F­erenczy Béla, Jako­bovits Miklós, Fodor T. György: Szubjektív vallo­mások 0 A FÁKLYA szerkesztő­sége és kiadóhivatala: Nagy­várad, Romana utca 3 szám. Tájékoztató szolgálatunk tele­fonszáma: 2-31-26 Redactia si administratia ziarului FÁK­LYA, Oradea, str. Romana nr. 3, telefon 2-31-26. 0 Nyomda: Intreprinderea Poligrafica „Crisana“, Ora­dea, str. Moscovei nr. 5—8. NÉPÜNK SODRÓEREJŰ CSELEKVÉSEIT ÁBRÁZOLJUK írta: TRAIAN GOGA, a Képzőművészek Szövetsége váradi fiókjának elnöke A művészet, akárcsak a kultúra és a tudomány álta­lában jelentős­ mértékben hozzájárul társadalom­építő munkánkhoz, a nép szellemi élete kincses­tárának gazdagításához, haladásunkhoz. A művészet, mint köztudomású, embervoltunk legmélyebb értékeinek megis­merése felé vezet bennünket, megértéséhez és hatásának befogadásához, átéléséhez elmélyedést és állandó önművelést igényel tőlünk. Az önművelés magas fokának eléréséhez időre van szükségünk, hogy ne tekintsük értelmetlen és ön­magáért való játéknak, erőpazarlásnak a művészetet, így a képzőművészetet sem, érezzük meg kapcsolatát a valóság­gal, mely körülvesz bennünket, s amelyet — természetesen — alakítunk munkánkkal. Ha hétköznapi életünket vizsgáljuk, azonnal ráébredünk: minden emberben munkál a szebbre-jobbra törekvés ősi álma. Nincsen olyan lakás például — mondja egy nagy művész — ahol képekkel ne találkoznánk, s elvben szá­munkra nem számít a kép milyensége, minősége — legyen bár az reprodukció, újságkivágás vagy egy nagy festő al­kotása —, a lényeg a kép jelentésén van, abban,, hogy a szebb élet vágyát példázza. Az igazi művészet és a társa­dalmi mozgás mindig összefügg, előbbi célja is sok más fel­építményben tényező mellett, ennek a mozgásnak, azaz elő­rehaladásunknak szolgálata. „Haladásunkat a szocializmus, a szocialista eszmények felé — írja tanulmányában Dan Haulica —, ezeknek az eszméknek az elsajátítása felé, min­dig művészetünk legtehetségesebb képviselői szolgálták. Po­litikum és esztétikum alapvető találkozása, amelyet mindig vallottunk — fejlődésünk egész menete során beigazoló­dott“. Bihar megyében és Nagyváradon az utóbbi években két­ségtelen pezsgés tapasztalható a képzőművészeti életben. A képzőművészek az országos szövetség helyi fiókjába tömö­rülve, annak irányításával tevékeny részt vállalnak a megye lakosságának művelődésében, esztétikai nevelésében, igye­keznek a napi élet hű krónikásai, megörökítői lenni, ki­fejezve a legnagyszerűbb eszméket és tetteket népünk min­dennapjaiból. Az elmúlt évek megyei tárlatai magas szintű művészi megnyilatkozás jegyeit viselik magukon, a megyénkben élő képzőművészek jelenléte az ország képzőművészeti életében is jobban hangsúlyozódott a köztársasági kiállítások révén,­­ sőt jelenlétük az ország határain kívül i is élő jelenség ma már. Ez a jelenlét elsősorban a festőművészeire vonatko­zik minőségi és mennyiségi szempontból egyaránt.­ Szá­munkra külön fontosnak mondható tény, hogy az említett magunk­ megmutatásain kívül szerepeltünk alkotásainkkal vidéki helységekben is, mint Szalonta, Beius, Vas­mt, Dr. Petru Gróza város, Élesd, Margitta, Nucet, Bálta, Mihály­­falva, Sonkolyos. Célunk e tájak szépségének, emberei mun­kája, áldozatosságának jelzése volt, s hisszük, ezt sikerrel meg is tettük. A művészi alkotások tematikájáról szólva, ok­vetlenül utalnunk kell a tartalmi változatosság érvényesü­lésére. Alkotóink a történelmi múlt eseményeiből, népünk nagy személyiségeinek életéből, ősi szokásokból, a bihari­­ folklór szépségeiből, szocialista hazánk nagy ünnepi pilla­nataiból egyaránt merítenek. Ebbéli törekvéseinket, elért megvalósításainkat méltatta — számos esetben szakfolyó­iratunk, az Arta, a Románia literara, Scinteia, az Informa­­tia Bucurestiului, Utunk, Korunk, Tribuna, Fáklya, Crisana, Família és többször a Bihari Napló is. A bihari képzőművészek széles ívben kibontakozó mun­kája szempontjából igen nagy fontosságú volt munkánk anya­gi alapjainak biztosítása párt és állami szerveink jóvoltá­ból. Nyolc műtermünk van, mindegyik kitűnő munkafelté­teleket biztosít egy-egy művész számára, de újabb, fiatal társaink érkezése nyomán két közös műterem is létesült, s reméljük ez a folyamat tovább tart az elkövetkező évek­ben is. Kapcsolatainkban a műkedvelő képzőművészekkel , a­­kik egyre nagyobb számban jelentkeznek megyénk városai­ban és falvaiban, szocialista művelődési politikánk egyik vívmánytényezőjeként —, bennünket az irányítás-útmutatás szándéka vezetett és vezet a jövőben is. Nagyszabású kiállításainknak a Körös-vidéki Múzeum nagyterme ad helyet, a múzeum létrejötte óta, de eléggé nem hangsúlyozható szerepe van a főutcai kisgalériának is. A galériának nagy szerepet tulajdonítunk a művész-közön­ség kapcsolat erősítésében. Számára éppen ezért olyan működési formákat kell találnunk, amelyek tudomásunk szerint országunk más városaiban már meghonosodtak, nép­szerűségnek örvendenek (lemezhallgatással, versmondással, diafilmvetítéssel stb. egybekötött tárlatokra gondolunk). U­­gyancsak többet kell tennünk a tömegek művészi ízlésének alakításáért, a képzőművészeti nevelés rangjának emelésé­ért. Két erre szakosított intézetünk — Népi Művészeti Is­kola, Zene- és Képzőművészeti Líceum — kevés, a tárlat­látogatás és a múzeumi népszerűsítő munka sem meríti ki teendőinket, erre hivatott az élőszóban, írásban történő pro­pagálás is. Azt kell tudatosítanunk a tömegekben, hogy a művészetek társadalmunk állandó fejlődési folyamatának ki­fejezői. A bihari alkotók elért eredményeikkel — és a mun­kájukban még meglévő hiányosságaik leküzdésével — ennek bizonyítására törekszenek. Ezt az általunk is vállalt törek­vést, nekünk szóló útmutatást pártunk főtitkára a XI. kongresszuson így fejezte ki: „Szocialista hazánk fejlődé­sének új körülményei között, a művészet és az irodalom arra hivatott, hogy kifejezze a román nép gazdag, sodró erejű cselekvését minden tevékenységi területen, ábrázolja nagy eredményeit, lelkesedését, optimizmusát, elszántságát, amellyel tántoríthatatlanul halad előre. Az írók, a festők, a zeneszerzők, mindazok, akik a művészetet s az irodalmat szolgálják, tehetségüket és munkaerejüket nem kímélve minden bizonnyal új, értékes műveket teremtenek majd, amelyeket áthat a forradalmi humanizmus, az erőteljes tár­sadalmi derűlátás, s amelyek minél változatosabb formában tükrözik népünk problémáit, gondjait, vágyait és törekvé­seit, rendíthetetlen hitét a holnapban, nemzetünk szabad és független jövőjében, a kommunista jövőben.A­zzal a kérdéssel kezde­ném, hogyan értékeli sáro­sunk és Bihar megye képző­művészeti életét, mit tart kü­lönösen jellemzőnek a vidék művészeti tevékenységéből? — Elismert tény, hogy a Képzőművészeti Szövetség vá­rad! fiókja nagyszámú orszá­gos rangú, sőt több nemzet­közi hírnévvel rendelkező képzőművészt egyesít. Öröm­mel jelzem soraikban néhány igen tehetséges fiatal alkotó­­művész jelenlétét, akik új lendületet hoztak a váradi képzőművészetbe, mivel siker­rel egyesítették munkájukban a hagyományokat új, merész kísérletekkel. Ezek a művé­szek jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy vidékünk alkotói profilja szervesen beilleszked­jék a szocialista Románia képzőművészeti életébe. A koridős Maczalik Alfréd festő és Fekete­­József államdíjas szobrász, valamint Traian Go­­ga, Pop Aurel, Mottl Román festők mellett, érdemleges he­lye van a náluk fiatalabb Co­­riolan Hóra, Francois Pamfil, Jakobovits Miklós, Nistor Cos­­ta, Rodica Stanca-Pamfil, Ana Maria Barbonta, Kiss Elek és mások művészi működésének. Kijelenthetem hát, hogy je­lenleg Nagy­váradon gazdag és érdekes kifejező módozatokkal ünnepe, az antifasiszta nem­zeti fegyveres felkelés har­mincadik évfordulója, ezt kö­vetően a XI. pártkongresszus­nak szentelt Crisia rendezvé­nyek, s az idén március 8 és március 9. valamennyi jó al­kalomként szolgált arra, hogy képzőművészeink kiállításo­kon mutassák be legfrissebb alkotásaikat. Ezenkívül annak érdekében, hogy Bihar megye minden részének lakói meg­ismerhessék ezeket az alkotá­sokat, s ugyanakkor a kép­zőművészeknek lehetőségük nyíljon kapcsolatba kerülniük a néptömegek minél szélesebb rétegeivel, számos csoportos kiállítás megrendezésére ke­rült sor, például Szalontán, Beluson, Vascori, Tulkán, Cséffán, Tenkén, Székely­­hídon, Élesden, Sonkolyoson és másutt. Külön érdemes megemlíteni a FÁKLYA szer­kesztőségének azt az akció­ját, amelyet tavaly a Szocia­lista Művelődési és Nevelési Bizottsággal karöltve végzett a helyi képzőművészet népsze­rűsítése, megismertetése érde­kében. Hasonló eredményes kezdeményezéseket f­olytatott még a váradi színház is az előcsarnokában rendezett ki­állításokkal. — Milyen lehetőségei van­nak a megyei Szocialista Mű­velődési és Nevelési Bizott­ Képzőművészeink tevékeny részvétele Interjú IOAN CHIRA elvtárssal, az RKP Bihar megyei bizottsága bárójának póttagjával, a megyei Szocialista Művelődési és Nevelési Bizottság elnökével rendelkező, minőségben nö­­­­vekvő, eredményes és tartal­mas képzőművészeti élet zaj­lik.­­ Az említett nagyszámú képzőművész-gárda igen je­lentős értéket képviselhet. Si­kerül-e érvényesíteni ezt az értéket, vagy pedig csupán a kiállításokon tapasztalhatja a nagyközönség, hogy lám csak, ilyen is van Biharban? — Képzőművészeink rész­vétele a megye társadalmi éle­tében nem korlátozódik az időszaki kiállításokra. Leg­többjük eredményes tevé­kenységet folytat városunk kulturális intézményeiben, a tanügyben vagy a múzeum­ban, s ilyenformán a széles tömegekkel fenntartott kap­csolataik sokkal állandóbbak, ugyanakkor a művelődési élet­ből is jobban kiveszik ré­szüket. Jónéhány munkájuk díszíti a municípium kulturá­lis-szociális létesítményeinek külsejét és belsejét, a parko­kat és az új lakónegyedeket. A lakosságnak a képzőművé­szet és ezen belül a váradi képzőművészet iránt megmu­tatkozó növekvő érdeklődése hozzájárult ahhoz, hogy most a megyei pártszervek támoga­tásának eredményeként, a vá­radi múzeumnak oly jelentős művészeti részlege van. A Képzőművészeti Galéria pedig nagy iparművészeti gyűjte­ménnyel rendelkezik. Mindez megteremti a lehetőségét an­nak a kapcsolatnak, amely­nek a képzőművészet és a la­kosság között kell kialakul­nia, amelyben az alkotó mű­vészek a legeredményesebben szolgálhatják sajátos eszkö­zeikkel a nagyközönséget, a dolgozó tömegeket. — Ön szerint tehát megvan az a szervezett keret, amely biztosítja a bihari képzőmű­vészek hatékony jelenlétét szűkebb szülőföldjükön s szer­ves kapcsolatát a mai szocia­lista valósággal? — Feltétlenül. Képzőművé­szeink egész tevékenységükkel nemcsak támogatják a helyi kulturális életet, hanem an­nak alkotó elemeiként cse­lekszenek. Az elmúlt időszak­ban például nem volt jelen­tősebb esemény, amelyhez ne járultak volna hozzá képző­művészeink is. Pártunk meg­alakulásának félévszázados év­fordulója, majd az 1848-as for­radalom felidézése, augusztus­ban pedig hazánk nemzeti vágnak a kiemelkedő alkotói tevékenységhez szükséges a­­nyagi feltételek biztosítására? — A megfelelő munkafelté­telek iránti gondoskodásunk konkrét bizonyítékai a meglé­vő jó munkakörülményeket biztosító műtermek; számukat a jövőben tovább növeljük. Ugyanígy gondunk van arra is, hogy kiállítási lehetősége­ket biztosítunk az alkotások­nak Váradon, csak úgy mint a megyében. Szándékunkban van a Félix fürdőben állan­dó jellegű alkotó­tábor léte­sítése. A képzőművészek és az építészek közös részvételé­vel kiállítást tervezünk s ezt megbeszélés előzi meg a kör­nyezettervezés témakörében. Ez utóbbi a városunk urba­nisztikai fejlesztését célzó kez­deményezéseket lesz hivatott értékesíteni. — Konkrét megrendelésekre is sor kerülhet? — Elég talán, ha azt meg­említem, hogy a közeljövőben Biharban néhány jelentős tér­alkotás kerül elhelyezésre, többek között egy Eminescu, egy Gojdu szobor, valamint szoborcsoport a felszabadulás és a nemzeti függetlenségért vívott harcok megörökítésére. Mindez pedig mindennél kéz­zelfoghatóbb lehetőségét nyújt­ja a konkrét közreműködés­nek.­­ Következtethetünk-e eb­ből arra, hogy még nincs min­den lehetőség kihasználva a megye képzőművészeinek sok­rétű tevékenységéhez? — így van. Elsősorban is a megrendelésre kerülő kiállí­tások tematikai és művészeti színvonala lehetne magasabb, de sokkal elmélyültebb és eredményesebb lehetne a kép­zőművészek részvétele is a város és a megye szellemi éle­tében. Például sokkal többet tehetnének a városfejlesztés esztétikai színvonalának eme­lésében. Ugyanakkor elvárjuk rendszeresebb jelenlétüket a kultúrházakban, a többi mű­vészeti-művelődési intézmény­ben, nem csupán alkotásaik­kal, hanem személyesen is, művészeti témájú megbeszélé­seken, vitákon, találkozókon, amelyeken eredményesen hoz­zájárulhatnának a széles tö­megek szépérzékének, hozzá­értésének, ízlésének kialakítá­sához, fejlesztéséhez. Lejegyezte: ILLÉS FERENC BIHARI NAPLÓ 2. OLDAL

Next