Bihari Napló, 1977
1977-05-01
együtt az OLVASÓVAL ismét vaskos mellékletünket nyújtjuk át olvasóinknak. Tesszük ezt az elvégzett újabb munka örömével, nagy adag izgalommal, — ami velejárója valamennyi jelentősebb vállalkozásnak — és őszinte kívánságunkkal: mindaz, ami itt következik, legyen hasznára annak, aki elolvassa, soraink szolgálják közös hazánk felvirágoztatásának nagy ügyét. Ez az óhaj persze nem újkeletű, hisz az újságíró mindig is tudatában volt népnevelő, mozgósító feladatkörének, annak a vele szemben támasztott követelménynek, hogy egyik zászlóvivője legyen a haladó eszméknek. Ezért igyekszünk kihasználni ezt a nagyszerű lehetőséget és mi is szót kérünk akkor, amikor az egész ország a függetlenségi harcok centenáriumát ünnepli, amikor száz év múltán idézhetjük az akkori hősöket, de felmérhetjük a megtett utat is, azt a módot, ahogyan dolgozó népünk azóta is őrzi, becsüli a függetlenséget és ennek birtokában megteremtette egy új életforma és a minden eddiginél nagyszerűbb távlatok alapjait. Erről szól hát ez a mostani Bihari Napló, amelyet teljes egészében a haza függetlensége centenáriumának szenteltünk, de amelyben a történelmi tények és események mellett jelen van mai valóságunk, munkánk, eszméink. Az alapos, elmélyült vezércikk után következő hét oldalon főként történészeknek adtuk a szót, hogy szakavatottan, hitelesen tárgyalják a függetlenség kivívásának egyegy fontosabb mozzanatát, aspektusát. Reméljük, diákolvasóink — de mások is sokan — hasznát veszik például a szűkszavú, de annál átfogóbb kronológiai jegyzékünknek csakúgy, mint a többi cikknek, leírásnak. Mellékletünk irodalmi részében igyekeztünk az ismert költők és írók mellett minél nagyobb teret átengedni a bihari fiatal tollforgatóknak, akik itt közölt alkotásaikkal megpróbáltak felnőni a téma és az esemény nagyságához. A képzőművészek és az előadóművészeink ide vágó tevékenységének elemzése után következő ifjúsági fejezetben diákoknak, tanároknak és munkásfiataloknak adtuk át a szót azzal a céllal, hogy olvasóinkkal közölhessük a mai bihari fiatalok gondolatait a függetlenségről, népünk történelmi múltjáról, kiemelkedő személyiségeiről. Persze, mint mindig, most sem mondhatjuk el, hogy mindent megírtunk, hogy kimerítettük a témát. Szerkesztés közben jön rá az ember: még egy 24 oldalas melléklet is kevésnek bizonyul arra, hogy igazán átfogóan, részletesen cikkezzünk egy ilyen hatalmas és jelentőségteljes témáról. Talán jól jött volna az olvasói javaslat, észrevétel, sokat segíthetett volna mindez a szerkesztés folyamatában. És miért ne vehetne részt a Bihari Napló olvasója mellékletünk szerkesztésében? Ha beküldi megjegyzéseit, kritikai, vagy (netán) egyetértő észrevételeit szerkesztőségünkbe, nagy hasznunkra lesz a továbbiakban. Várjuk hát leveleiket, amelyből, reméljük, megtudhatjuk majd, menynyire sikerül előremutató, érdekes olvasmányokat tartalmazó hasznos kiadványt kezükbe adnunk! ILLÉS FERENC I.e. 514. I. Dareiosz perzsa király hadjárata a nyugati szkíták ellen, a Balkán félszigeten keresztül. A történelemben első ízben történik említés Hérodotosz munkájában a gátakról, mint „a trákok legvitézebb és legigazabb népéről“. 335: Nagy Sándor hadjárata a dunamenti törzsek ellen. Ezúttal említenek első ízben gétákat a Dunától északra eső területeken. 32—44. Burebista uralkodása. Sarmizegetusa központtal kialakul az első kezdetleges dák állam. I.sz. 87—106. Decebal uralkodása. Nagy építkezések a Szászvárosi-havasokban. 101—102. Az első dák háború. 105—106. A második dák háború. Decebal halála. Dacia római provincia lesz. 275. A vándorló népek és a szabad dákok nyomására Aurelianus császár elrendeli, hogy a Duna vonalának megerősítése érdekében a római hadsereget és adminisztrációt vonják vissza Daciából. A dák-római lakosság további fejlődése és kontinuitása Dacia területén. VIII—XI. sz. A Dridu-kultúra korszaka; az előromán és rorrbita falusi lakosságnak római-bizánci eredetű civilizációja, amely Románia egész területén elterjedt. IX. sz. Befejeződik a román nép és nyelv kialakulásának lassú folyamata. IX. sz. vége — X. sz. eleje. Anonymus krónikája szerint a Gelu, Ménmarót és Glad vezetése alatt álló erdélyi vajdaságok szembeszállnak a benyomuló magyarokkal. XIII. sz. Román politikai alakulat, a „brodnikok földje“ említése Dél-Moldvában. Román autonóm területek említése Erdélyben. Fogaras (terra Blachorum, 1222), Omlás, Hátszeg (1247), Máramaros (1300). 1277. Harc Litovoi és a magyar király között; a román vajda elesik. 1359. Bogdan Máramarosból átkel Moldvába, elűzi Balcot, Dragoș utódját, s a helyi hűbérurak vajdának ismerik el. 1330. nov. 9—12. I. Basarab Károly Róbert serege fölött aratott posadai (valószínűleg Lovisteában) győzelme után biztosítja Havaselve függetlenségét. 1391. Mircea cél Bátrin elűzi a törököket Viddinből és visszahelyezi uralmába Sztacsimirt. 1394. okt. 10. A rovinei ütközet: Mircea cél Bátrin legyőzi Bajazid (Ilderim) szultánt és vazallusainak csapatait. 1396. szept. 25. Mircea cél Bátrin részt vesz a nikápolyi ütközetben. 1397. szept. v. okt. Mircea cél Bátrin legyőzi a Havaselvére betörő törököket és viszszahódítja Turnu várát. 1437—1438. Az erdélyi parasztok felkelése (Bábolnai felkelés). 1456. júl. 21—22. Hunyadi János fényes győzelme a török felett Belgrádnál. 1461 (tél)—1462. Vlad Tepes felszabadítja Giurgiut a török alól, átkel a Dunán és szétveri a jobb parton állomásozó török csapatokat. 1462. máj. Vlad Tepes megsemmisíti II. Mohamed seregének egy részét, s a megmaradt csapatokat a Dunáig üldözi. 1465. jan. 23—25. A moldvai hadsereg elfoglalja Chilia várát. 1467. dec. 14—15. Stefan cel Mare moldvai uralkodó Bálánál legyőzi a Mátyás király vezette magyar csapatokat 1469. v. 1470. aug. 20. Stefan cel Mare legyőzi Lipnicnél a Moldvába betört tatárokat. 1475. jan. 10. A vaslui-i csata. Stefan cel Mare legyőzi a Szolimán pasa ruméliai bég vezette török sereget. 1485. nov. 16. Stefan cel Mare Catlabugánál legyőzi a chiliai és Cetatea Alba-i szandzsákok vezette törököket. 1497. okt. 26. A Codrul Cosminului-i csatában a visszavonuló lengyel sereget Stefan cel Mare hadai szétzúzzák. 1514. ápr.—júl. A Dózsa György vezette parasztháború. 1527. jan.—márc. Az Ivan Nenada (Cserni Jován, a Fekete cár) vezette törökellenes és antifeudális felkelés. 1538. aug. Petru Rareș megveri a tatárokat Ștefanestinél. szept. 15. Szolimán bevonul Suceavába, Moldva török uralom alá kerül. 1562. ápr.—jún. Székely felkelés a hűbéri elnyomás ellen, Nagy György és Szepesi Ambrus vezetésével. 1571. ápr. 24. ban moldvai vajda kozák segítséggel legyőzi Jilisténél a törököket, elfoglalja Tighinát és Brăilát. Jún. 11. Romcaninál vereséget szenved és megölik. 1594. szept.—okt. Mihai Viteazul szövetséget köt Báthory Zsigmond erdélyi és Áron Tiranul moldvai fejedelemmel a török ellen. Nov. 13. A török hitelezők legyilkolása Bukarestben és Iasi-ban; a törökellenes felkelés kezdete. 1595. jan. Mihai megveri a törököket Hlrbovánál és Silistránál, a tatárokat Putineinél, Stanetsti-nél és Serpatesti-nél, a ruscuci győzelem. Márc. Braila elfoglalása Király Albert segítségével. Aug. 1323. Mihai nagy győzelme Szinán pasa fölött Calugäreni mellett. Okt. 1525.—20 30. Mihai és Báthory Zsigmond seregei legyőzik a törököt Giurgiunál és visszafoglalják a várat. 1599—1600. Mihai Viteazul uralkodása Erdélyben. Okt. 1828. A sellembergi ütközet: Mihai győzelme Báthory Zsigmond utóda, Báthory Endre fölött. Okt. 21/ nov 1. Mihai bevonul Gyulafehérvárra. Erdély egész területe fennhatósága alá kerül. 1600. máj. Mihai Viteazul elűzi Moldvából Ieremia Movilát, a lengyelek emberét, s így első ízben egyesíti a három román országot, Havaselvét, Erdélyt és Moldvát. 1601. aug. 3. A goroszlói ütközetben Mihai és Basta legyőzi a közben Erdélybe visszatért Báthory Zsigmondot. Aug. 9. Mihai Viteazul meggyilkoltatása Basta parancsára a Torda melletti táborban. 1648. Törökellenes liga, amelyben a főszerepet Mátéi Basarab játssza. 1654—1655. Zsoldos katonák (szejmenek) felkelése; a tárgyalások idején Gheorghe Artefan parancsára a felkelők vezéreit lefejezik; a felkelés folytatódik. Febr. 27. A szejmenek felkelése Havaselvén népfelkeléssé szélesedik, melynek leverésére a vajda török és erdélyi segítséget hív be. 1659. szept. 12. Radu Mihnea megkezdi törökellenes szabadságharcát. Nov. Fratesti és Cǎlugäreni mellett török csapatokat győz le. 1660. aug. 28. Hathetes hősi védelem után Várad török kézre kerül. 1671. dec.—1672. febr. Parasztok és mezővárosi polgárok felkelése Moldvában Hincu és Durac vezetése alatt. Duca Voda török segítséggel veri le a mozgalmat. 1703—1711. A II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc kiterjed az erdélyi részekre is. A vetési pátens (1703. szept. 27.) biztosítja a fegyvert fogottak és családjaik mentesítését a földesúri terhek alól. 1709. C. Brincoveanu szövetsége I. Péter orosz cárral. 1711. ápr. 33. Egyezmény Luckban (Volhinia) I. Péter orosz cár és D. Cantemir között. A cár elismeri Cantemir családjának örökösödési jogát a moldvai trónra, a moldvai uralkodó viszont segíti a cár törökellenes harcát. Júl. 18—22. Csata a Prut melletti Stanilestinél. A török seregek legyőzik az orosz-moldvai haderőt. 1714. aug. 15. Constantin Brincoveanut és négy fiát Konstantinápolyban lefejezik. 1759—1761. Unióellenes és parasztmozgalmak Erdélyben Sofronie ortodox szerzetes vezetésével. 1784. A Horea, Cloșca és Crișan vezette erdélyi parasztfelkelés. 1787—1792. Orosz-török háború, melynek hadi eseményei részben Havaselvén folynak. A harcok során kitűnnek a román önkéntesek. 1791. márc. Gherasim Adamovici ortodox és Ioan Bob görög katolikus erdélyi püspökök benyújtják II. Dipótnak az első Supplex Libellus Valachorumot. A petíciót visszautasítják. 1702. márc. 30. A II. Supplex Libellus Valachorum megszerkesztése , visszautasítása. 1806—1807. Ypszilanti Konsztantin moldvai vajda kísérlete a török uralom alóli felszabadulásra és Dácia királyságának megvalósítására; a szerb felkelés támogatása. 1806—1812. Orosz-török háború. Részt vesznek benne román önkéntes alakulatok is; soraikban harcol Tudor Vladimirescu is. 1807. Parasztfelkelés Olténiában. 1819. Iași-i mozgalmak, amelyek rövidesen a környező vidék parasztságára is kiterjednek. 1821. A Tudor Vladimirescu vezette forradalom. 1823. Törökellenes felkelés Dobrudzsában. 1830. dec. 6. A nemzeti hadsereg első egységeinek megszervezése Bukarestben. 1831. máj. A Szervezeti Szabályzat életbe lép az orosz katonai közigazgatás alatt álló román fejedelemségekben. 1833—1834. A román hajók nemzeti zászló alatt közlekedhetnek a Dunán és a tengereken. 1839. A Leonte Radu vezette konföderációs összeesküvés Moldvában; célja a román fejedelemségek felszabadítása és Moldva, Havaselve és Szerbia államszövetségének megvalósítása. 1840. A Dimitrie Filipescu-féle titkos forradalmi társaság megszervezése Bukarestben, tagjai közt van N. Balcescu és Eftimie Murgu. 1843 ősze. Karbonári mintára megszervezik a Frátia titkos társaságot Havaselvén; szervezői: Ion Ghica, N. Balcescu és Christian Tell. 1843—1847. Az Erdélyi Érchegység parasztságának mozgalmai Varga Katalin vezetése alatt, akit 1847-ben elfognak. 1845. A Bánságban tevékenykedő forradalmár-demokrata Eftimie Murgu letartóztatása és bebörtönzése. 1848. Forradalmi mozgalom Moldvában. 1848—1849. Forradalom Havaselvén és Erdélyben. 1856. márc. 1830. A párizsi béke, a román fejedelemségekre nézve kimondja a török protektorátus megszüntetését és a Porta fennhatóságának visszaállítását hét európai nagyhatalom garanciája mellett, sorsuk felől (Folytatása a 6. oldalon) BIHARI NAPLÓ • BIHARI NAPLÓ. Melléklet. Kiadja a FÁKLYA, a Román Kommunista Párt Bihar megyei bizottsága és a megyei néptanács lapja. Megjelent 1977 májusában. • Szerkesztette: ILLÉS FERENC. Grafikai szerkesztés és kivitelezés: SÓLYOM LAJOS, SUTŐ JÁNOS. A mellékletben közölt felvételeket és reprodukciókat VILIDAR ISTVÁN készítette. A TARTALOMBÓL: Liviu Borcea: Várak, kastélyok, erődítések 6 Stelian Vasilescu: „Vitéz szövetségesünk — a román hadsereg“ • Balázs László: Forradalmunk kiapadhatatlan forrása: a dolgozó parasztság 0 Egyed Ákos: Élesd — 19040 Susanne Heiss: A függetlenség kivívásának hatásai az oktatásra a XIX. században 0 Veronica Covaci, Gheorghe Mudura: Bihar az egyesülés kiteljesedésének hónapjaiban 0 Kovács Lajos, Horváth László: Együttélésünk magas rendű erkölcsi értékei ф George Coșbuc: A plevnicai erőd ostroma 0 Fábián Imre: Ahogy a patak a medrét ássa 0 Ion Arion: Elmúlt idők emlékei szegődtek hozzám 0 Lakos Lajos: Visszaemlékezés Törökországra 0 Iosif Vulcan és a függetlenség 0 Horváth Imre: Aforizmák © Török Miklós: Mementó 0 Maria Zintz: Elkötelezetten 0 Pető Pál: Megéneklünk, Románia 0 Tőke Csaba: A megfogalmazott ragaszkodás 0 Szikszai Tibor: Az osztályfőnöki óra jelentőségéről 0 Kovács O. Erzsébet: Az alkotó munka elégtétele 0 Viorel Vintila: Múlt — jelen — jövő 0 Neuman Ottó: Beszélgetések a faluról 0 Páll Jenő: Senki sem mondhatja 0 Kiss Anna: A tanácskozás felelőssége 0 Tóth Károly: A nevelő hite 0 Mihai Maghiar: Tettek és hősök 0 Gheorghe Sora: Erős, edzett ifjúságot! 0 Stefan Neagoe: A román hadsereg hősiessége 0 Vasile Alecsandri, Fábián Sándor, Bányai József, Al. Andritoiu, Gittai István, Hunyadi Mátyás, Visky András, Fábián Imre, Al. Sfarlea, Tüzes Bálint, C. Malinas versei 0 Függetlenségünk kronológiája, reklám, rejtvénypályázat. FÜGGETLENSÉGÜNK KRONOLÓGIÁJA A fedőlapon közölt triptichon COSTV NISTOR alkotása. A FÁKLYA szerkesztősége és kiadóhivatala: Nagyvárad, Romaná utca 3. Redactia si administratia ziarului FÁKLYA: Oradea, str. Romana nr. 3. Telefonszámok: Kiadóhivatal 02-49-70, tájékoztató szolgálat — 2-31-26. 0 Nyomda: Intreprinderea Poligrafica „Crisana“, Oradea, str. Moscovei nr. 5—8. BIHARI NAPLÓ 2. OLDAL