Bihari Napló, 1977

1977-05-01

együtt az OLVASÓVAL ismét vaskos mellékletün­ket nyújtjuk át olvasóinknak. Tesszük ezt az elvégzett újabb munka örömével, nagy adag izgalommal, — ami velejáró­ja valamennyi jelentősebb vállalkozásnak — és őszinte kívánságunkkal: mindaz, ami itt következik, legyen hasz­nára annak, aki elolvassa, soraink szolgálják közös ha­zánk felvirágoztatásának nagy ügyét. Ez az óhaj persze nem újkeletű, hisz az újságíró min­dig is tudatában volt népne­velő, mozgósító feladatköré­nek, annak a vele szemben támasztott követelménynek, hogy egyik zászlóvivője le­gyen a haladó eszméknek. Ezért igyekszünk kihasználni ezt a nagyszerű lehetőséget és mi is szót kérünk akkor, amikor az egész ország a függetlenségi harcok centená­riumát ünnepli, amikor száz év múltán idézhetjük az ak­kori hősöket, de felmérhetjük a megtett utat is, azt a mó­dot, ahogyan dolgozó népünk azóta is őrzi, becsüli a füg­getlenséget és ennek birtoká­ban megteremtette egy új életforma és a minden eddi­ginél nagyszerűbb távlatok alapjait. Erről szól hát ez a mostani Bihari Napló, amelyet teljes egészében a haza független­sége centenáriumának szen­teltünk, de amelyben a tör­ténelmi tények és események mellett jelen van mai valósá­gunk, munkánk, eszméink. Az alapos, elmélyült vezér­cikk után következő hét ol­dalon főként történészeknek adtuk a szót, hogy szakava­tottan, hitelesen tárgyalják a függetlenség kivívásának egy­­egy fontosabb mozzanatát, aspektusát. Reméljük, diákol­vasóink — de mások is so­kan — hasznát veszik pél­dául a szűkszavú, de annál átfogóbb kronológiai jegyzé­künknek csakúgy, mint a többi cikknek, leírásnak. Mellékletünk irodalmi ré­szében igyekeztünk az ismert költők és írók mellett minél nagyobb teret átengedni a bihari fiatal tollforgatóknak, akik itt közölt alkotásaikkal megpróbáltak felnőni a téma és az esemény nagyságához. A képzőművészek és az elő­adóművészeink ide vágó te­vékenységének elemzése után következő ifjúsági fejezetben diákoknak, tanároknak és munkásfiataloknak adtuk át a szót azzal a céllal, hogy olvasóinkkal közölhessük a mai bihari fiatalok gondola­tait a függetlenségről, népünk történelmi múltjáról, kiemel­kedő személyiségeiről. Persze, mint mindig, most sem mondhatjuk el, hogy mindent megírtunk, hogy ki­merítettük a témát. Szerkesz­tés közben jön rá az ember: még egy 24 oldalas melléklet is kevésnek bizonyul arra, hogy igazán átfogóan, részle­tesen cikkezzünk egy ilyen hatalmas és jelentőségteljes témáról. Talán jól jött volna az olvasói javaslat, észrevé­tel, sokat segíthetett volna mindez a szerkesztés folya­matában. És miért ne vehetne részt a Bihari Napló olvasója mel­lékletünk szerkesztésében? Ha beküldi megjegyzéseit, kritikai, vagy (netán) egyetértő észre­vételeit szerkesztőségünkbe, nagy hasznunkra lesz a to­vábbiakban. Várjuk hát le­veleiket, amelyből, reméljük, megtudhatjuk majd, meny­nyire sikerül előremutató, érdekes olvasmányokat tar­talmazó hasznos kiadványt kezükbe adnunk! ILLÉS FERENC I.e. 514. I. Dareiosz perzsa ki­rály hadjárata a nyugati szkíták ellen, a Balkán fél­szigeten keresztül. A tör­ténelemben első ízben tör­ténik említés Hérodotosz munkájában a gátakról, mint „a trákok legvitézebb és legigazabb népéről“. 335: Nagy Sándor hadjárata a dunamenti törzsek ellen. Ezúttal említenek első íz­ben gétákat a Dunától é­­szakra eső területeken. 32—44. Burebista uralkodása. Sarmizegetusa központtal kialakul az első kezdetleges dák állam. I.sz. 87—106. Decebal uralko­dása. Nagy építkezések a Szászvárosi-havasokban. 101—102. Az első dák háború. 105—106. A második dák há­ború. Decebal halála. Dacia római provincia lesz. 275. A vándorló népek és a szabad dákok nyomására Aurelianus császár elren­deli, hogy a Duna vonalá­nak megerősítése érdekében a római hadsereget és ad­minisztrációt vonják vissza Daciából. A dák-római la­kosság további fejlődése és kontinuitása Dacia terüle­tén. VIII—XI. sz. A Dridu-kultú­­ra korszaka; az előromán és rorrbita falusi lakosságnak római-bizánci eredetű civili­zációja, amely Románia e­­gész területén elterjedt. IX. sz. Befejeződik a román nép és nyelv kialakulásának lassú folyamata. IX. sz. vége — X. sz. eleje. Anonymus krónikája szerint a Gelu, Ménmarót és Glad vezetése alatt álló erdélyi vajdaságok szembeszállnak a benyomuló magyarokkal. XIII. sz. Román politikai ala­kulat, a „brodnikok földje“ említése Dél-Moldvában. Román autonóm területek említése Erdélyben. Fogaras (terra Blachorum, 1222), Omlás, Hátszeg (1247), Má­­ramaros (1300). 1277. Harc Litovoi és a ma­gyar király között; a román vajda elesik. 1359. Bogdan Máramarosból átkel Moldvába, elűzi Bal­­cot, Dragoș utódját, s a he­lyi hűbérurak vajdának is­merik el. 1330. nov. 9—12. I. Basarab Károly Róbert serege fölött aratott posadai (valószínű­leg Lovisteában) győzel­me után biztosítja Havasel­ve függetlenségét. 1391. Mircea cél Bátrin el­űzi a törököket Viddinből és visszahelyezi uralmába Szta­­csimirt. 1394. okt. 10. A rovinei ütkö­zet: Mircea cél Bátrin le­győzi Bajazid (Ilderim) szul­tánt és vazallusainak csa­patait. 1396. szept. 25. Mircea cél Bá­trin részt vesz a nikápolyi ütközetben. 1397. szept. v. okt. Mircea cél Bátrin legyőzi a Havaselvé­re betörő törököket és visz­­szahódítja Turnu várát. 1437—1438. Az erdélyi parasz­tok felkelése (Bábolnai fel­kelés). 1456. júl. 21—22. Hunyadi Já­nos fényes győzelme a török felett Belgrádnál. 1461 (tél)—1462. Vlad Tepes felszabadítja Giurgiut a tö­rök alól, átkel a Dunán és szétveri a jobb parton állo­másozó török csapatokat. 1462. máj. Vlad Tepes meg­semmisíti II. Mohamed se­regének egy részét, s a meg­maradt csapatokat a Dunáig üldözi. 1465. jan. 23—25. A moldvai hadsereg elfoglalja Chilia várát. 1467. dec. 14—15. Stefan cel Mare moldvai uralkodó Bá­lánál legyőzi a Mátyás ki­rály vezette magyar csapa­tokat 1469. v. 1470. aug. 20. Stefan cel Mare legyőzi Lipnicnél a Moldvába betört tatárokat. 1475. jan. 10. A vaslui-i csata. Stefan cel Mare legyőzi a Szolimán pasa ruméliai bég vezette török sereget. 1485. nov. 16. Stefan cel Ma­re Catlabugánál legyőzi a chiliai és Cetatea Alba-i szandzsákok vezette törökö­ket. 1497. okt. 26. A Codrul Cosmi­­nului-i csatában a vissza­vonuló lengyel sereget Ste­fan cel Mare hadai szétzúz­zák. 1514. ápr.—júl. A Dózsa György vezette paraszthá­ború. 1527. jan.—márc. Az Ivan Ne­­nada (Cserni Jován, a Fe­kete cár) vezette törökelle­nes és antifeudális felkelés. 1538. aug. Petru Rareș meg­veri a tatárokat Ștefanesti­­nél. szept. 15. Szolimán be­vonul Suceavába, Moldva tö­rök uralom alá kerül. 1562. ápr.—jún. Székely fel­kelés a hűbéri elnyomás el­len, Nagy György és Szepe­si Ambrus vezetésével. 1571. ápr. 24. b­an moldvai vajda kozák segítséggel le­győzi Jilisténél a törököket, elfoglalja Tighinát és Brăi­­lát. Jún. 11. Romcani­nál ve­reséget szenved és megölik. 1594. szept.—okt. Mihai Vi­­teazul szövetséget köt Bá­thory Zsigmond erdélyi és Áron Tiranul moldvai feje­delemmel a török ellen. Nov. 13. A török hitelezők legyilkolása Bukarestben és Iasi-ban; a törökellenes fel­kelés kezdete. 1595. jan. Mihai megveri a törököket Hlrbovánál és Si­­listránál, a tatárokat Puti­­neinél,­ Stanetsti-nél és Ser­­patesti-nél, a ruscuci győ­zelem. Márc. Braila elfog­lalása Király Albert segít­ségével. Aug. 13­23. Mihai nagy győzelme Szinán pasa fölött Calugäreni mellett. Okt. 15­25.—20­ 30. Mihai és Báthory Zsigmond seregei legyőzik a törököt Giurgiu­­nál és visszafoglalják a vá­rat. 1599—1600. Mihai Viteazul u­­ralkodása Erdélyben. Okt. 18­28. A sellembergi ütkö­zet: Mihai győzelme Bá­thory Zsigmond utóda, Bá­thory Endre fölött. Okt. 21/ nov 1. Mihai bevonul Gyu­lafehérvárra. Erdély egész területe fennhatósága alá kerül. 1600. máj. Mihai Viteazul el­űzi Moldvából Ieremia Mo­­vilát, a lengyelek emberét, s így első ízben egyesíti a három román országot, Ha­vaselvét, Erdélyt és Mold­vát. 1601. aug. 3. A goroszlói üt­közetben Mihai és Basta le­győzi a közben Erdélybe visszatért Báthory Zsigmon­­dot. Aug. 9. Mihai Viteazul meggyilkoltatása Basta pa­rancsára a Torda melletti táborban. 1648. Törökellenes liga, amely­ben a főszerepet Mátéi Ba­sarab játssza. 1654—1655. Zsoldos katonák (szejmenek) felkelése; a tár­gyalások idején Gheorghe Artefan parancsára a felke­lők vezéreit lefejezik; a fel­kelés folytatódik. Febr. 27. A szejmenek felkelése Ha­vaselvén népfelkeléssé szé­lesedik, melynek leverésére a vajda török és erdélyi se­gítséget hív be. 1659. szept. 12. Radu Mihnea megkezdi törökellenes sza­badságharcát. Nov. Fratesti és Cǎlugäreni mellett török csapatokat győz le. 1660. aug. 28. Hathetes hősi védelem után Várad török kézre kerül. 1671. dec.—1672. febr. Parasz­tok és mezővárosi polgárok felkelése Moldvában Hincu és Durac vezetése alatt. Du­ca Voda török segítséggel veri le a mozgalmat. 1703—1711. A II. Rákóczi Fe­renc vezette szabadságharc kiterjed az erdélyi részekre­­ is. A vetési pátens (1703.­­ szept. 27.) biztosítja a fegy­vert fogottak és családjaik mentesítését a földesúri ter­hek alól. 1709. C. Brincoveanu szövet­sége I. Péter orosz cárral. 1711. ápr. 3­­3. Egyezmény Luckban (Volhinia) I. Péter orosz cár és D. Cantemir között. A cár elismeri Can­­temir családjának örökösö­dési jogát a moldvai trón­ra, a moldvai uralkodó vi­szont segíti a cár törökel­lenes harcát. Júl. 18—22. Csata a Prut melletti Sta­­nilesti­nél. A török seregek legyőzik az orosz-moldvai haderőt. 1714. aug. 15. Constantin Brin­­coveanut és négy fiát Kons­tantinápolyban lefejezik. 1759—1761. Unióellenes és pa­rasztmozgalmak Erdélyben Sofronie ortodox szerzetes vezetésével. 1784. A Horea, Cloșca és Cri­­șan vezette erdélyi paraszt­­felkelés. 1787—1792. Orosz-török hábo­rú, melynek hadi eseményei részben Havaselvén folynak. A harcok során kitűnnek a román önkéntesek. 1791. márc. Gherasim Adamo­­vici ortodox és Ioan Bob görög katolikus erdélyi püs­pökök benyújtják II. Dipót­nak az első Supplex Libel­lus Valachorumot. A petí­ciót visszautasítják. 1702. márc. 30. A II. Supplex Libellus Valachorum meg­szerkesztése , visszautasítása. 1806—1807. Ypszilanti Konsz­­tantin moldvai vajda kísér­lete a török uralom alóli felszabadulásra és Dácia ki­rályságának megvalósításá­ra; a szerb felkelés támoga­tása. 1806—1812. Orosz-török há­ború. Részt vesznek benne román önkéntes alakulatok is; soraikban harcol Tudor Vladimirescu is. 1807. Parasztfelkelés Olténiá­­ban. 1819. I­ași-i mozgalmak, ame­lyek rövidesen a környező vidék parasztságára is ki­terjednek. 1821. A Tudor Vladimirescu vezette forradalom. 1823. Törökellenes felkelés Dobrudzsában. 1830. dec. 6. A nemzeti had­sereg első egységeinek meg­szervezése Bukarestben. 1831. máj. A Szervezeti Sza­bályzat életbe lép az orosz katonai közigazgatás alatt álló román fejedelemségek­ben. 1833—1834. A román hajók nemzeti zászló alatt közle­kedhetnek a Dunán és a tengereken. 1839. A Leonte Radu vezette konföderációs összeesküvés Moldvában; célja a román fejedelemségek felszabadí­tása és Moldva, Havaselve és Szerbia államszövetségé­nek megvalósítása. 1840. A Dimitrie Filipescu-féle titkos forradalmi társaság megszervezése Bukarestben, tagjai közt van N. Balcescu és Eftimie Murgu. 1843 ősze. Karbonári mintára megszervezik a Frátia titkos társaságot Havaselvén; szer­vezői: Ion Ghica, N. Bal­­cescu és Christian Tell. 1843—1847. Az Erdélyi Érc­hegység parasztságának mozgalmai Varga Katalin vezetése alatt, akit 1847-ben elfognak. 1845. A Bánságban tevékeny­kedő forradalmár-demokra­ta Eftimie Murgu letartóz­tatása és bebörtönzése. 1848. Forradalmi mozgalom Moldvában. 1848—1849. Forradalom Ha­vaselvén és Erdélyben. 1856. márc. 18­30. A párizsi béke, a román fejedelemsé­gekre nézve kimondja a tö­rök protektorátus megszün­tetését és a Porta fennható­ságának visszaállítását hét európai nagyhatalom garan­ciája mellett, sorsuk felől (Folytatása a 6. oldalon) BIHARI NAPLÓ • BIHARI NAPLÓ. Mel­léklet. Kiadja a FÁKLYA, a Román Kommunista Párt Bi­har megyei bizottsága és a megyei néptanács lapja. Meg­jelent 1977 májusában. • Szerkesztette: ILLÉS FE­RENC. Grafikai szerkesztés és kivitelezés: SÓLYOM LAJOS, SUTŐ JÁNOS. A mellékletben közölt felvételeket és repro­­dukciókat VILIDAR ISTVÁN készítette. A TARTALOMBÓL:­­ Liviu Borcea: Várak, kastélyok, erődítések 6 Stelian Vasilescu: „Vitéz szövetségesünk — a román hadsereg“ • Balázs László: Forradal­munk kiapadhatatlan forrása: a dolgozó parasztság 0 Egyed Ákos: Élesd — 19040 Susanne Heiss: A függet­lenség kivívásának hatásai az oktatásra a XIX. században 0 Veronica Covaci, Gheor­ghe Mudura: Bihar az egye­sülés kiteljesedésének hónap­jaiban 0 Kovács Lajos, Horváth László: Együttélésünk magas rendű erkölcsi értékei ф George Coșbuc: A plev­nicai erőd ostroma 0 Fábián Imre: Ahogy a patak a medrét ássa 0 Ion Arion: Elmúlt idők emlékei szegődtek hozzám 0 Lakos Lajos: Visszaem­lékezés Törökországra 0 Iosif Vulcan és a füg­getlenség 0 Horváth Imre: Aforiz­mák © Török Miklós: Mementó 0 Maria Zintz: Elkötele­zetten 0 Pető Pál: Megéneklünk, Románia 0 Tőke Csaba: A megfo­galmazott ragaszkodás 0 Szikszai Tibor: Az osz­tályfőnöki óra jelentőségéről 0 Kovács O. Erzsébet: Az alkotó munka elégtétele 0 Viorel Vintila: Múlt — jelen — jövő 0 Neuman Ottó: Beszélge­tések a faluról 0 Páll Jenő: Senki sem mondhatja 0 Kiss Anna: A tanácsko­zás felelőssége 0 Tóth Károly: A nevelő hite 0 Mihai Maghiar: Tettek és hősök 0 Gheorghe Sora: Erős, edzett ifjúságot! 0 Stefan Neagoe: A román hadsereg hősiessége 0 Vasile Alecsandri, Fábián Sándor, Bányai József, Al. Andritoiu, Gittai István, Hu­nyadi Mátyás, Visky András, F­ábián Imre, Al. Sfarlea, Tü­zes Bálint, C. Malinas versei 0 Függetlenségünk krono­lógiája, reklám, rejtvénypá­lyázat. FÜGGETLENSÉGÜNK KRONOLÓGIÁJA A fedőlapon közölt tripti­chon COST­V NISTOR alko­tása.­ ­ A FÁKLYA szerkesztő­sége és kiadóhivatala: Nagy­várad, Romaná utca 3. Redac­­tia si administratia ziarului FÁKLYA: Oradea, str. Ro­mana nr. 3. Telefonszámok: Kiadóhivatal 0­2-49-70, tájé­koztató szolgálat — 2-31-26. 0 Nyomda: Intreprinderea Poligrafica „Crisana“,­ Oradea, str. Moscovei nr. 5—8. BIHARI NAPLÓ 2. OLDAL

Next