Bihari Napló, 1977
1977-05-01
BIHARI NAPLÓ 3. OLDAL NÉPÜNK DICSŐSÉGES MÚLTJA ELŐTT TISZTELEGVE, A BIHARIAK TESTVÉRISÉGBEN ÉPÍTIK HAZÁNK E TÁJAINAK NAGYSZERŰ JÖVŐJÉT Irta: GHEORGHE BLAJ, az RXP KB tagja, az RKP Bihar megyei bizottságának első titkára ősei méltóságát megőrizte — minden külső ellenséget. Vitézsége ismert és elismert volt, mert ahogyan az ókori bölcs, a történelem tanítómestere, Hérodotosz mondta: vitézségük szerint „a trárok közül a legjobbak“ ... bár harcban győzött a római birodalom, az ókori világ legnagyobb hatalma, a dákok sohasem voltak legyőzöttek, és nem győzték le őket azok a népek sem, amelyek a dákrómai együttélés után kerestek új, hazát maguknak. Amint pártunk programja írja: „A dákok és rómaiak összeolvadásából született, román népnek határozott és elszánt harcot kellett vívnia, hogy biztosítsa kontinuitását azon a területen, amelyen született és fejlődött“__ A nemzeti lét, a román államok függetlenségének megóvása szempontjából különleges jelentősége van a moldvai, havasalföldi és erdélyi feudális államok megalakulásának. A patrióta uralkodók — Mircea cel Bátrin, Hunyadi János, Vlad Tepes, Stefan cel Mare — ellenálltak a török hódítónak, közös frontot alakítottak az idegen betolakodók előtt. A középkort Mihai Viteazul uralkodása fémjelzi, aki elsőnek ismerte fel, hogy a függetlenségi harcot csak közösen lehet megvívni. Mihai Viteazul uralkodása a nemzeti öntudat számára bebizonyította, hogy a román társadalmi haladás alapvető feltétele az egyesülés lehetősége és szüksége. Ugyanakkor, mind a kor nagy csatáiban — Rovine, Vaslui, Calugareni, Giurgiu—, mind pedig a nagy bábolnai, Dózsa ,György, Horea, Cocea és Urban vezette felkelések során, a parasztság nagy áldozatokat hozott, bizonyítván haladó társadalmi jellegét. Hasonlóképpen rendkívüli társadalmi és nemzeti jelentősége volt nálunk az 1821-es Tudor Vladimirescu féle felkelésnek és az 1848-as, a szabadságért és egyesülésért vívott forradalmaknak. A románok forró óhaja 1859-ben Moldova és Havasalföld egyesülésekor Cuza uralkodása idején teljesült, így lerakták az egységes román állam alapjait, amelynek kiteljesedése 1918-ban, Erdélynek az anyaországgal való egyesülésekor történt meg. A fiatal román állam legfőbb célja a teljes függetlenség kivívása volt. És száz évvel ezelőtt elértük ezt a célt, a függetlenségi nyilatkozat a nép akarata volt, ezért népünk tízezer fia vérével áldozott a plevnai, grivijai, rahovai, Snardani, vidini és ruszcsuki csatákban. A román katona ügye — írta 1877. júniusában a Gazeta Transilvaniei egalitásban, mind a törvényes keretek között az RKP az ország kül- és belpolitikai ügyeiben, a nemzet ügyéhez hűen alakítja ki álláspontját. Pártunk mindig megtalálta az időleges nehézségek, megpróbáltatások áthidalásának lehetőségét, hű maradt a nép érdekeihez, hitéhez, elhivatottságához. Harcba szállt pártunk az idegen monopóliumok ellen, amelyek gazdasági függőségben akartak bennünket tartani, harcba szállt azok ellen a hazai gazdasági és politikai körök ellen, amelyek elárulták a nemzeti érdekeket s az idegen tőke politikai játékának eszközei lettek. Síkraszállt a fasizmus ellen, leleplezte lényegét, céljait, a világot fenyegető veszélyeit, ideológiai képtelenségét. A Román Kommunista Párt tiltakozott a fasiszták által kirobbantott európai és afrikai háború ellen, a bécsi döntés ellen, a hitleri csapatok hazánkba való bevonulása ellen. Az 1939-es manifesztum „Nem adjuk meg magunkat, ellenállunk!“ — a haladó és demokratikus erőket egységbe szólította a fasiszta diktatúra megdöntésére a függetlenség visszaszerzéséért, az antifasiszta, antiimperialista nemzeti fegyveres felkelés megszervezésére. 1944. augusztus 23 nélkül — amint a Románia lábára írta — nem létezhetnénk mint független állam és nemzet. A felszabadulás óta eltelt 30 év során hazánk mély politikai, gazdasági és társadalmi változásokon ment át. Felszámoltuk a tőkés-földesúri rendszert, a kizsákmányoló osztályokat. Győzött a szocializmus városon és falun egyaránt; általános érvényre jutottak a szocialista termelési viszonyok, a gyengén fejlett — agrár jellegű országból — Románia fejlődő ipari agrárország lett. „Hazánkban — hangsúlyozta Nicolae Ceausescu elvtárs — egyszer s mindenkorra megszűnt az ember ember általi kizsákmányolása, munkalehetőség teremtődött mindenki számára, véget vetettünk a nemzeti megkülönböztetés politikájának, nemzetiségre való tekintet nélkül egyenlő jogokat biztosítunk minden dolgozónak, egyenlőséget valamennyi állampolgári jog gyakorlásában, nemzetiségi megkülönböztetés nélkül a szocialista vívmányok, a szabad élet iránti szeretet jegyében, az öntudatos sorsformálás, önnön történelmünk kialakítása jegyében.“ A felszabadulás utáni forradalmi változások az ország társadalmi életét is megváltoztatták. A munkkásosztály becsülettel teljesíti vezető osztályként történelmi feladatát; a parasztság a munkásosztály szövetségeseként hazánkban a szocializmus és kommunizmus tevékeny építője lett; az értelmiség és a többi társadalmi rétegek következetesen valóra váltják pártunk bel- és külpolitikáját. Egész népünk a pártunk által kijelölt úton halad és valóra váltja a jövőt építő nagyszerű célkitűzéseket. Az elmúlt több mint három évtized során Románia figyelemre méltó eredményeket ért el mind a gazdasági, mind a szellemi élet terén. Hazánk fejlődésében különleges jelentőséggel bír a jelenlegi ötéves terv, a műszaki-tudományos forradalom ötéves terve, amelynek első esztendejében az ipari össztermelés tervét 101,9*/s-ra teljesítettük, ugyanakkor a tavaly az ország történetében a legkiválóbb mezőgazdasági termelési eredményeket értük el, így lehetővé vált a nemzeti jövedelem 10,5%%-os növekedése 1975-höz viszonyítva, nőtt az életszínvonal, tavaly a reáljövedelem 6,1%-kal növekedett, a parasztság jövedelme il.eti-ka nőtt, 138 900 lakást építettünk, 72 000 helyet létesítettünk munkásszállókban. „A román nép — mondotta pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs, az RKP KB, a Nagy Nemzetgyűlés, a Gazdasági és Társadalmi Fejlesztés Legfelsőbb Tanácsa és a központi pártos állami aktíva együttes ülésén — tudatában van annak, hogy minden, ami hazánkban a szocializmus kiteljesítése során létrejön, a nép jólétét, boldogságát, ragyogó jövőjét szolgálja. Íme, ezért teszünk meg mindent a nemzetgazdaság állandó erősítése érdekében, annak érdekében, hogy a veszteségek ellenére következetesen valóra váltsuk pártunk programját, Románia sokoldalú fejlődése, a szocializmus és a kommunizmus győzelme érdekében.“ Bihar megye dolgozói — románok, magyarok és más nemzetiségűek — egész valójukkal, teljes odaadással járulnak hozzá a szocializmus építéséhez, pártunk programjának valóra váltásához. A pártszervek és szervezetek vezetésével nap mint nap új, jelentős eredményeket mondhatnak magukénak, az elmúlt évtizedek során a bihariak derekasan részt vállaltak a szocialista építkezésben. Jelentősek az 1976—1980-as ötéves tervidőszak eddigi megvalósításai is: tavaly az ipari össztermelési tervet 375,7 millió lej értékben teljesítettük túl, az előző évekhez viszonyítva 1,8 milliárd lej értékű, azaz 9,9*/s-os a növekedés. A mezőgazdaságban a legjobb eredményeket értük el. Jelentős megvalósításaink vannak a társadalmi élet más területein, az életszínvonal növelésében: tavaly csaknem 3 000 lakást adtak át, a kereskedelmi forgalmi érték 113 millió lejjel haladta meg az előző évit. Jelentősek és mozgósítóak a Bihar megyei eredmények az idén, Románia állami függetlensége centenáriuma évében. Noha négy hónap alatt az ipari össztermelés tervét 153,6 millió lejjel szárnyaltuk túl az idén, ez a tavalyihoz képest csaknem 960 milió lej értékű többletet jelent. A mezőgazdaság dolgozói — pártunk főtitkárának, Nicolae Ceausescu elvtársnak a parasztság kongresszusán elmondott beszéde szellemében — mindent megtesznek a gazdag termés érdekében. Bihar megye dolgozói — románok, magyarok és más nemzetiségűek — testvéri egységben mindent elkövetnek pártunk politikájának valóra váltása érdekében, Románia nemzetközi tekintélyének növeléséért. Pártunk XI. kongresszusának Irányelvei szellemében Románia következetesen küzd az összes szocialista országok közti szolidaritás és együttműködés erősítéséért, bővíti kapcsolatait a fejlődő országokkal, a világ összes államaival, tevékenyen kiveszi részét a nemzetközi munkamegosztásban, az értékek cseréjében, harcol a nemzetközi enyhülés, a fejlődés, a világbéke érdekében. Hazánk álláspontja szerint a jelenlegi nagy kérdéseket közösen, demokratikus szellemben, a nemzeti érdekek figyelembe vételével, az egyenlőség, kölcsönös tisztelet és együttműködés elvei szerint kell megoldani. Bihar megye dolgozói, élen a kommunistákkal, teljes odaadással követik pártunk politikáját, amely tökéletesen szolgálja a nemzet érdekeit, a béke és egy új gazdasági világrend ügyét. Teljesítményeink, jelenlegi megvalósításaink népünk sokszázéves harcos múltjának beteljesítői, országunk jövőjének, egy szabad nép jövőjének alapjai. Idei nagy ünnepeink — hazánk függetlenségének százéves évfordulója, az 1907-es parasztfelkelés 70. évfordulója, az RKP megalakulásának 56. évfordulója, a parasztság első kongresszusa, pártunk Országos Konferenciája, a Köztársaság kikiáltásának 30. évfordulója és más események — megerősítik forradalmi hitünket, továbbfejlesztik alkotó energiánkat, növelik tevékenységünk ütemét, hogy — románok, magyarok és más nemzetiségűek — testvéri egységben küzdjünk a szocializmus és kommunizmus ügyéért. Meggyőződésünk, hogy Bihar megye dolgozói a pártszervek és szervezetek vezetésével erejüket nem k mérve, nap mint nap mindent megtesznek, hogy növeljék hozzájárulásukat hazánk gazdasági-társadalmi fejlődéséhez, hogy ezen szép román tájak lakói az élen járjanak a szocialista építésben, hazánk és partunk iránti szereidben. Népünk, a Román Kommunista Párt bölcs vezetésével erőteljes lépésekkel halad, szocialista ütemben, őseink legjobbjai által remélt úton, a büszkeség és méltóság útján, amelyet pártunk, jelenünk és jövőnk építője — tudományos, marxista-leninista módon, a néptömegek törekvéseivel egyetértésben kijelölt. Erőteljes fellendülésünk a munka, a közös alkotás, a szocializmust építő értelem és energia jegyeit viseli magán, hazánk jelenkori történelmében jegyzett odaadó tettek dicsősége példázza ezt. A szabadságban és lendületes munkában eltelt több mint három évtized számunkra a civilizáció és a fejlődés sohasem remélt lépcsőfokait jelenti. Jelenti ugyanakkor hazánk fiainak példás tiszteletét népünk dicsőséges múltja előtt — a munkásosztály, a parasztság, a haladó értelmiség odaadó harca előtt — pártunknak a szabadságért,a függetlenségért, a nemzeti létért, a boldogságért vívott küzdelme előtt. Ennek a népnek mindig harcolnia kellett és feláldoznia önmagát, le kellett győznie — ahhoz, hogy egy a románok ügyével: egyet jelent a nemzet teljes győzelmével. 1877. május 9-én, a nagy hazafi, Mihail Kogalniceanu mondotta: „Románia teljes függetlenségét hivatalosan megállapították. Európa térképen új, független állam született.“ A román társadalom és a termelési erők fejlődése során egyre nagyobb szerephez jutott a proletariátus, a marxista nézeteket képviselő munkásosztály. A román proletariátus további képviselőjévé vállalkozott a nemzeti társadalmi harcnak. Ebben a folyamatban jelentős az 1893-as év, amikor megalakult a munkásosztály első pártja, amely a szakszervezetekkel, ifjúsági szervezetekkel együtt elítélte a világ felosztására és újrafelosztására való tőkés törekvéseket , amelynek legtöbb politikai célkitűzése volt az egységes román állam 1918 december 1-én bekövetkezett kiteljesítése. A háborút követő forradalmi lendületben a munkásmozgalom mind egységesebb és forradalmibb lesz. 1921 májusában alakult a Román Kommunista Párt, a forradalmi harcok leghűbb folytatója, a nemzeti öntudat egyik istápolója. Mind az ille