Bihari Napló, 1977

1977-05-01

BIHARI NAPLÓ 3. OLDAL NÉPÜNK DICSŐSÉGES MÚLTJA ELŐTT TISZTELEGVE, A BIHARIAK TESTVÉRISÉGBEN ÉPÍTIK HAZÁNK E TÁJAINAK NAGYSZERŰ JÖVŐJÉT Irta: GHEORGHE BLAJ, az RXP KB tagja, az RKP Bihar megyei bizottságának első titkára ősei méltóságát megőrizte — minden külső ellen­séget. Vitézsége ismert és elismert volt, mert aho­gyan az ókori bölcs, a történelem tanítómestere, Hérodotosz mondta: vitézségük szerint „a trár­ok közül a legjobbak“ ... b­ár harcban győzött a ró­mai birodalom, az ókori világ legnagyobb hatalma, a dákok sohasem voltak legyőzöttek, és nem győz­ték le őket azok a népek­ sem, amelyek a dák­római együttélés után kerestek új, hazát maguk­nak. Amint pártunk programja írja: „A dákok és rómaiak összeolvadásából született, román népnek határozott és elszánt harcot kellett vívnia, hogy biztosítsa kontinuitását azon a területen, amelyen született és fejlődött“__ A nemzeti lét, a román államok függetlenségének megóvása szempontjából különleges jelentősége van a moldvai, havasalföldi és erdélyi feudális államok megalakulásának. A patrióta uralkodók — Mircea cel Bátrin, Hunyadi János, Vlad Tepes, Stefan cel Mare — ellenálltak a török hódítónak, közös frontot­ alakítottak az idegen betolakodók előtt. A középkort Mihai Vitea­­zul uralkodása fémjelzi, aki elsőnek ismerte fel, hogy a függetlenségi harcot csak­ közösen lehet megvívni. Mihai Viteazul uralkodása a nemzeti ön­tudat számára bebizonyította, hogy­ a román társa­dalmi haladás alapvető feltétele az egyesülés lehe­tősége és szüksége. Ugyanakkor, mind a kor nagy csatáiban — Rovine, Vaslui, Calugareni, Giurgiu—, mind pedig a nagy bábolnai, Dózsa ,György, Horea, C­ocea és Urban vezette felkelések s­orán, a paraszt­ság nagy áldozatokat hozott, bizonyítván haladó tár­sadalmi jellegét. Hasonlóképpen rendkívüli társadal­mi és nemzeti jelentősége volt nálunk az 1821-es Tudor Vladimirescu féle felkelésnek és az 1848-as, a szabadságért és egyesülésért vívott forradalmak­nak. A románok forró óhaja 1859-ben Moldova és Havasalföld egyesülésekor Cuza uralkodása idején teljesült, így lerakták az egységes román állam alapjait, amelynek kiteljesedése 1918-ban, Erdély­nek az anyaországgal való egyesülésekor történt meg. A fiatal román állam legfőbb célja a teljes függetlenség kivívása volt. És száz évvel ezelőtt elértük ezt a célt, a függetlenségi nyilatkozat a nép akarata volt, ezért népünk tízezer fia vérével ál­dozott a plevnai, grivijai, rahovai, Snardani, vidini és ruszcsuki csatákban. A román katona ügye — írta 1877. júniusában a Gazeta Transilvaniei e­galitásban, mind a törvényes keretek között az RKP az ország kül- és belpolitikai ügyeiben, a nemzet ü­gyéhez hűen alakítja ki álláspontját. Pártunk mindig megtalálta az időleges nehézsé­gek, megpróbáltatások áthidalásának lehetőségét, hű maradt a nép érdekeihez, hitéhez, elhivatottsá­gához. Harcba szállt pártunk az idegen monopó­liumok ellen, amelyek gazdasági függőségben akar­tak bennünket tartani, harcba szállt azok ellen a hazai gazdasági és politikai körök ellen, amelyek elárulták a nemzeti érdekeket s az idegen tőke politikai játékának eszközei lettek. Síkraszállt a fasizmus ellen, leleplezte lényegét, céljait, a világot fenyegető veszélyeit, ideológiai képtelenségét. A Román Kommunista Párt tiltakozott a fasisz­ták által kirobbantott európai és afrikai háború ellen, a bécsi döntés ellen, a hitleri csapatok ha­zánkba való bevonulása ellen. Az 1939-es mani­­fesztum „Nem adjuk meg magunkat, ellenállunk!“ — a haladó és demokratikus erőket egységbe szó­lította a fasiszta diktatúra megdöntésére a függet­lenség visszaszerzéséért, az antifasiszta, antiimpe­­rialista nemzeti fegyveres felkelés megszervezésé­re. 1944. augusztus 23 nélkül — amint a Románia lábára írta — nem létezhetnénk mint független állam és nemzet. A felszabadulás óta eltelt 30 év során hazánk mély politikai, gazdasági és társadalmi változáso­kon ment át. Felszámoltuk a tőkés-földesúri rend­szert, a kizsákmányoló osztályokat. Győzött a szo­cializmus városon és falun egyaránt; általános ér­vényre jutottak a szocialista termelési viszonyok, a gyengén fejlett — agrár jellegű országból — Ro­mánia fejlődő ipari­ agrárország lett. „Hazánkban — hangsúlyozta Nicolae Ceausescu elvtárs — egy­szer s mindenkorra megszűnt az ember ember ál­tali kizsákmányolása, munkalehetőség teremtődött mindenki számára, véget vetettünk a nemzeti meg­különböztetés politikájának, nemzetiségre való te­kintet nélkül egyenlő jogokat biztosítunk minden dolgozónak, egyenlőséget valamennyi állampolgári jog gyakorlásában, nemzetiségi megkülönböztetés nélkül a szocialista vívmányok, a szabad élet iránti szeretet jegyében, az öntudatos sorsformálás, ön­nön történelmünk kialakítása jegyében.“ A felszabadulás utáni forradalmi változások az ország társadalmi életét is megváltoztatták. A munk­­­kásosztály becsülettel teljesíti vezető osztályként történelmi feladatát; a parasztság a munkásosztály szövetségeseként hazánkban a szocializmus és kom­munizmus tevékeny építője lett; az értelmiség és a többi társadalmi rétegek következetesen valóra váltják pártunk bel- és külpolitikáját. Egész né­pünk a pártunk által kijelölt úton halad és valóra váltja a jövőt építő nagyszerű célkitűzéseket. Az elmúlt több mint három évtized során Románia figyelemre méltó eredményeket ért el mind a gaz­dasági, mind a szellemi élet terén. Hazánk fejlő­désében különleges jelentőséggel bír a jelenlegi öt­éves terv, a műszaki-tudományos forradalom öt­éves terve, amelynek első esztendejében az ipari össztermelés tervét 101,9*/s-ra teljesítettük, ugyan­akkor a tavaly az ország történetében a legkiválóbb mezőgazdasági termelési eredményeket értük el, így lehetővé vált a nemzeti jövedelem 10,5%%-os növekedése 1975-höz viszonyítva, nőtt az életszín­vonal, tavaly a reáljövedelem 6,1%-kal növekedett, a parasztság jövedelme il.eti-ka­ nőtt, 138 900 la­kást építettünk, 72 000 helyet létesítettünk mun­kásszállókban. „A román nép — mondotta pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs, az RKP KB, a Nagy Nemzetgyűlés, a Gazdasági és Társadalmi Fejlesztés Legfelsőbb Tanácsa és a központi párt­os állami aktíva együttes ülésén — tudatában van annak, hogy minden, ami hazánkban a szocializmus kiteljesítése során létrejön, a nép jólétét, boldogsá­gát, ragyogó jövőjét szolgálja. Íme, ezért teszünk meg mindent a nemzetgazdaság állandó erősítése érdekében, annak érdekében, hogy a veszteségek ellenére következetesen valóra váltsuk pártunk programját, Románia sokoldalú fejlődése, a szocia­lizmus és a kommunizmus győzelme érdekében.“ Bihar megye dolgozói — románok, magyarok és más nemzetiségűek — egész valójukkal, teljes odaadással járulnak hozzá a szocializmus építésé­hez, pártunk programjának valóra váltásához. A pártszervek és szervezetek vezetésével nap mint nap új, jelentős eredményeket mondhatnak ma­gukénak, az elmúlt évtizedek során a bihariak de­rekasan részt vállaltak a szocialista építkezésben. Jelentősek az 1976—1980-as ötéves tervidőszak ed­digi megvalósításai is: tavaly az ipari össztermelé­­si tervet 375,7 millió lej értékben teljesítettük túl, az előző évekhez viszonyítva 1,8 milliárd lej ér­tékű, azaz 9,9*/s-os a növekedés. A mezőgazdaság­ban a legjobb eredményeket értük el. Jelentős megvalósításaink vannak a társadalmi élet más te­rületein, az életszínvonal növelésében: tavaly csak­nem 3 000 lakást adtak át, a kereskedelmi forgalmi érték 113 millió lejjel haladta meg az előző évit. Jelentősek és mozgósítóak a Bihar megyei ered­mények az idén, Románia állami függetlensége cen­tenáriuma évében. Noha négy hónap alatt az ipari össztermelés tervét 153,6 millió lejjel szárnyaltuk túl az idén, ez a tavalyihoz képest csaknem 960 milió lej értékű többletet jelent. A mezőgazdaság dolgo­zói — pártunk főtitkárának, Nicolae Ceausescu elvtársnak a parasztság kongresszusán elmondott beszéde szellemében — mindent megtesznek a gaz­dag termés érdekében. Bihar megye dolgozói — románok, magyarok és más nemzetiségűek — test­véri egységben mindent elkövetnek pártunk poli­tikájának valóra váltása érdekében, Románia nem­zetközi tekintélyének növeléséért. Pártunk XI. kongresszusának Irányelvei szelle­mében Románia következetesen küzd az összes szocialista országok közti szolidaritás és együtt­működés erősítéséért, bővíti kapcsolatait a fejlődő országokkal, a világ összes államaival, tevékenyen kiveszi részét a nemzetközi munkamegosztásban, az értékek cseréjében, harcol a nemzetközi enyhü­lés, a fejlődés, a világbéke érdekében. Hazánk álláspontja szerint a jelenlegi nagy kérdéseket kö­zösen, demokratikus szellemben, a nemzeti érde­kek figyelembe vételével, az egyenlőség, kölcsönös tisztelet és együttműködés elvei szerint kell meg­oldani. Bihar megye dolgozói, élen a kommunisták­kal, teljes odaadással követik pártunk politikáját, amely tökéletesen szolgálja a nemzet érdekeit, a béke és egy új gazdasági világrend ügyét. Teljesítményeink, jelenlegi megvalósításaink né­pünk sokszázéves harcos múltjának beteljesítői, országunk jövőjének, egy szabad nép jövőjének alapjai. Idei nagy ünnepeink — hazánk független­ségének százéves évfordulója, az 1907-es paraszt­felkelés 70. évfordulója, az RKP megalakulásának 56. évfordulója, a parasztság első kongresszusa, pár­tunk Országos Konferenciája, a Köztársaság ki­kiáltásának 30. évfordulója és más események — megerősítik forradalmi hitünket, továbbfejlesztik alkotó energiánkat, növelik tevékenységünk üte­mét, hogy — románok, magyarok és más nemze­tiségűek — testvéri egységben küzdjünk a szocia­lizmus és kommunizmus ügyéért. Meggyőződésünk, hogy Bihar megye dolgozói a pártszervek és szer­vezetek vezetésével erejüket nem k mérve, nap mint nap m­indent megtesznek, hogy növeljék hoz­zájárulásukat hazánk gazdasági-társadalmi fejlő­déséhez, hogy ezen szép román tájak lakói az élen járjanak a szocialista építésben, hazánk és partunk iránti szereidben. N­épünk, a Román Kommunista Párt bölcs veze­tésével erőteljes lépésekkel halad, szocialista ütem­ben, őseink legjobbjai által remélt úton, a büszke­ség és méltóság útján, amelyet pártunk, jelenünk és jövőnk építője — tudományos, marxista-leni­nista módon, a néptömegek törekvéseivel egyetér­tésben kijelölt. Erőteljes fellendülésünk a munka, a közös alkotás, a szocializmust építő értelem és energia jegyeit viseli magán, hazánk jelenkori tör­ténelmében jegyzett odaadó tettek dicsősége pél­dázza ezt. A szabadságban és lendületes munká­ban eltelt több mint három évtized számunkra a civilizáció és a fejlődés sohasem remélt lépcsőfo­kait jelenti. Jelenti ugyanakkor hazánk fiainak pél­dás tiszteletét népünk dicsőséges múltja előtt — a munkásosztály, a parasztság, a haladó értelmiség odaadó harca előtt — pártunknak a szabadságért,a függetlenségért, a nemzeti létért, a boldogságért vívott küz­delme előtt. Ennek a népnek mindig harcolnia kellett és fel­áldoznia önmagát, le kellett győznie — ahhoz, hogy egy a románok ügyével: egyet jelent a nemzet tel­jes győzelmével. 1877. május 9-én, a nagy hazafi, Mihail Kogalniceanu mondotta: „Románia teljes függetlenségét hivatalosan megállapították. Európa térképen új, független állam született.“ A román társadalom és a termelési erők fejlődése során egyre nagyobb szerephez jutott a proletariátus, a marxista nézeteket képviselő munkásosztály. A ro­mán proletariátus további képviselőjévé vállalko­zott a nemzeti társadalmi harcnak. Ebben a folya­matban jelentős az 1893-as év, amikor megalakult a munkásosztály első pártja, amely a szakszerveze­tekkel, ifjúsági szervezetekkel együtt elítélte a vi­lág felosztására és újrafelosztására való tőkés tö­rekvéseket , amelynek legtöbb politikai célkitűzése volt az egységes román állam 1918 december 1-én bekövetkezett kiteljesítése. A háborút követő forradalmi lendületben a mun­kásmozgalom mind egységesebb és forradalmibb lesz. 1921 májusában alakult a Román Kommu­nista Párt, a forradalmi harcok leghűbb folytatója, a nemzeti öntudat egyik istápolója. Mind az ille­

Next