Bihari Napló, 1978
1978-06-01
BIHARI NAPLÓ 5. OLDAL — Nemrégiben, a néptanácsi elnökök országos konferenciája átfogó demokratikus fórumán megvitatták az államhatalom helyi szervei tevékenységének időszerű kérdéseit. Véleménye szerint, milyen mértékben és milyen arányban hoznak az ott elfogadott határozatok minőségi változást a néptanácsok munkájában? — A néptanácsi elnökök országos konferenciáján megvitatták és megállapították azokat az időszerű feladatokat, amelyeknek célja pártunk programja, a XI. pártkongresszus és az RKP tavaly decemberi Országos Konferenciája által kijelölt célkitűzések maradéktalan megvalósítása. A néptanácsi munka minőségi változásainak forrását tehát a pártdokumentumokban foglalt irányelvekben kell keresnünk. Ezek a változások leginkább a gyakorlatra, a gyakorlati kivitelezésre utalnak, céljuk következetesen növelni a néptanácsok hatáskörét, érettségét. A konferencián mondott beszédében pártunk főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs utalt közéleti demokráciánk további elmélyítésének szükségességére, párhuzamosan a néptanácsok felelősségének növelésével mindazért, ami a hatáskörükbe tartozó adminisztratív területen történik. A néptanácsi munka minőségi változását jelzi az a megnövekedett szerep, amely a jövőben az önálló vezetés és gazdálkodás terén az egyes néptanácsokra hárul. Mindannyiunk számára világos, hogy Nicolae Ceausescu elvtárs útmutatása, miszerint a néptanácsoknak meg kell találniuk az önellátás és önfinanszírozás lehetőségeit is, ne várjanak az állami költségvetésből jövő dotációra , mindnyájunkat mozgósító feladatok elé állít az új jövedelmi források felkutatásában. A néptanácsi elnökök konferenciájának határozatai, de ezt megelőzően, az 1968-as területi adminisztratív átszervezést követő általános fellendülés biztosítéka — úgy gondolom — annak, hogy a néptanácsok általában, és ezen belül Bihar megye néptanácsai eleget tonyorzottak mil'iinilm„ — Következő kérdésünk kettős: az említett dokumentumok és határozatok szellemében milyen új feladatok várnak a helyi állami adminisztrációra, továbbá, de ehhez kapcsolódva: melyek azok a formalista, bürokratikus jelenségek, amelyekre a konferencia, és beszédében Nicolae Ceaușescu elvtárs széleskörűen utalt, és amelyek ellen harcolni kell a néptanácsi munkában? —■ A helyi állami adminisztráció legidőszerűbb feladata elősegíteni a néptanácsok kompetenciájának növelését. A növekvő feladatok minőségi megoldásának, a hatékonyságának alapvető követelménye a dolgozó tömegek bevonása a közügyekbe. Törvényhozásunk javítása biztosítja ehhez a keretet: példának az intézményesített állampolgári gyűléseket hoznám fel, amelyeknek szerepe közösen megvitatni a helységfejlesztés gazdasági-társadalmi kérdéseit. A néptanácsoknak lehetőséget kell teremteniük a néptömegek alkotó szelleme, kezdeményező képessége érvényesítéséhez. Ez különben az egyik módja a kérdésben felvetett formalista és bürokratikus ügyintézési megnyilvánulások felszámolásának is. A rendelkezésünkre álló esz- említeném meg: a dolgozók javaslatainak, észrevételeinek, panaszainak és kérdéseinek megoldására vonatkozó törvényt. A néptanácsi fogadóórák állandósítása biztosítja a hatóságok és az állampolgárok közötti állandó, közvetlen, a valóságban gyökerező kapcsolatot. A bürokráciáról szólva, nem értek egyet azzal a véleménnyel, mely szerint a bürokrácia feltétlenül a papírmunkához kapcsolódik. A papírmunka még nem azonos a Iratok, szervek... és minőségi változások Kérdéseinkre EMIL COTOI elvtárs, a Bihar megyei néptanács végrehajtó bizottságának titkára válaszol bürokráciával. A mi nemzedékünk napjaink történelmének alkotója, mindannyian többé-kevésbé részesei vagyunk az új társadalom felépítésének. A jövő számára mi bizonyítja a megtett utat? Úgy vélem, hogy az adminisztrációnak jelentős szerepe van a jelenlegi fejlettségi állapot jellegzetességeinek megőrzésében, írásbeli rögzítésében. Ezért felelősséggel tartoznak a néptanácsi szervek. Jó példa arra, hogy a papírmunka nem jelent feltétlenül bürokráciát, a megyei néptanács egyik jelenlegi foglalatossága, amelynek során rendezni igyekszünk azoknak az állami tulajdonú telkeknek a sorsát, amelyekre az évek során magánházakat építettek, mindenféle kiutalási forma nélkül. Ez esetben tehát éppen a papír hiánya okoz nehézségeket a jogi helyzet tisztázásában. De tovább menve: bürokráciának és formalizmusnak a realitástól, a mindennapi élet szellemétől elszakadt tevékenységet tartom. Ilyen jelenségek valóban tapasztalhatók a néptanácsi munkában, többnyire olyan esetekben, amikor egyes néptanácsok formális, kizárólag papíron, jelentéseken és tájékoztatókon alapuló döntéseket hoznak, és nem keresik a lakosság véleményét. Nem az adminisztratív akták száma, hanem azok milyensége dönti el a néptanácsi munka minőségét. Jön immár 28 esztendeje titkára a tartományi, majd a megyei néptanács végrehajtó bizottságának. Országos szinten egyike azoknak, akik legrégebben töltik be ezt a felelősségteljes tisztséget. Tapasztalatára alapozva kérdezzük: mi a véleménye, milyen intézkedéseket lenne szükséges foganatosítani az adminisztrációs munka további ésszerűsítése, a bürokratikus túlterhelés elkerülése, az ügyek operatívabb megoldása érdekében? — Gondolom, ismeretesek a megyei néptanács azon kezdeményezései, amelyek az adminisztráció, az ügymenetek ésszerűsítését célozzák. Meggyőződésem szerint, ha az állampolgárok előre pontosan tudják, milyen iratokkal, milyen formában, milyen szervhez forduljanak ügyük megoldása érdekében — ezáltal sok felesleges járkálást, felesleges útbaigazítást lehet elkerülni. Ezt a célt szolgálják a román és magyar nyelven a helyi újságokban, valamint brosúra formájában is megjelent, plakátokon is kifüggesztett állampolgári eligazítók, amelyek igen népszerűek a megye egész területén a lakosság körében. Éppen ezért e pillanatban dolgozunk az eligazítók kiegészítésén, s rövidesen a lakosság rendelkezésére bocsátjuk az új, javított változatokat. De ezen túlmenően is több értékesíthető lehetőség kínálkozik a formalizmus csökkentésére, az ügymenetek gyorsítására. Egyetlen példát mondanék: e pillanatban mindenki — a városiak is — aki ingatlant akar eladni, be kell szereznie a környező mtsz-től egy igazolást, miszerint nem tagja az mtsznek. Érdemes lenne tanulmányozni annak a lehetőségét, hogy ezt az utánajárást igénylő formaságot egyszerű, de ugyanolyan értékű nyilatkozattal helyettesítsék. A néptanácsi elnökök konferenciája hangsúlyozta annak szükségességét, hogy véget kell vetni „a túlzott centralizmus és a néptanácsok erejével szembeni bizalmatlanság megnyilvánulásainak..Határozat született az összes közigazgatási-területi egységek önállóságának növelésére, önigazgatásának és önálló gazdasági-pénzügyi ügyvitelének erősítésére. Hogyan fogalmazhatnánk meg ezeknek a határozatoknak a jelentőségét és milyen konkrét új vetületeket jelentenek a néptanácsi munkában? — Mint már szó volt erről, hitem szerint a néptanácsok képesek sikerrel megoldani megnövekedett feladataikat. A megyei állami adminisztratív szerv, hatáskörén belül, eddig is mindent megtett a centralizmus csökkentésére, számos hatáskört a községi, városi és municípiumi néptanácsoknak utalt át. A konferencián tartott beszédében Nicolae Ceausescu elviárs körvonalazta a decentralizáció, a hatáskörök lebontásának főbb jellemzőit, hangsúlyozta pártunk és államunk vezetőségének a néptanácsok erejébe vetett bizalmát. Mindazonáltal túlságosan kevés idő telt még el a konferencia óta ahhoz, hogy megszülessenek a feltétlenül szükséges konkrét, országos irányadó rendelkezések, amelyeket bizalommal várunk. Lejegyezte: TŐKE CSABA MAGUNKRÓL -NÉHÁNY SZÓBAN Huszonöt év nem kevés idő, s már huszonöt éve lassan, hogy Mihályfalva minden változásának tanúja vagyok. Ö, nem egyszerűen a külső változásokra, az utcákra, a házakra, az utakra, a fásításra, termelőegységek elindítására, bővítésére gondolok. A változás valahol önmagunkban is nyomon követhető. Úgy mondta volna erre az öreg Porsztner bácsi (a Koling-malom idejében volt villanyszerelő): ...terebélyesedik az élet fája! A két fia, Lajos és Béla, főiskolát végeztek. Az egyik állatorvosként, a másik építészmérnökként itt a községben, az ámv-nél dolgozik. Igen, most csak egyszerűen tudomásul vesszük, ilyen is van! Munkásszülők gyermeke, jelentős szerepet tölt be a városiasodás útjára lépő nagyközség életében. A példa alkalomszerűen kiragadott. Csak úgy hirtelen, hadd említsem meg Speth István gépészmérnököt, az édesapja asztalosmester; Rubletzky Tibor állatorvost egyben farmvezetőt, az édesapja tisztviselő; Luczer János állatorvost, farmvezetőt, az apja mesterember... Az új kor lehetőségeket biztosított. A tehetséges fiatalok tovább tanulhattak. S tanultak is! Közülük nagyon sokan haza, a faluba jöttek. Az otthon vonzása, a tenni, megmutatni akarás volt az erősebb? Nem tudni! A község velük, ugyanúgy mint más végzett szakemberre), csaknyerhetett. Az együvé tartozást itt a közvetlen feladat, a közös cél, nem pedig nemzeti, nemzetiségi kritérium szabja meg. A megkülönböztetés egyedül a hozzájárulásban, a munkában lehet ésszerű. „Mi mindent tehettem volna, s mit tettem ... ?“ A kiemelkedő eredményekre, egyének, munkaközösségek teljesítményeire büszkék vagyunk. Ösztönzésként — a maguk és a kívülállók számára — eredményeiket, kezdeményezéseiket népszerűsítjük. A jó munkának azonban ettől függetlenül híre megy. Ez a fajta minősítés elkíséri az embert a falu nagyobb közösségébe is. Az ember elégtétellel jegyzi be a füzetébe, hogy a Bojangiu és a Venkli család, Csongrádi Imre, Kádái István, Horgos Dinu, Dersidaru Constantin a szűkös-kicsi lakást, az albérletet kényelmes-komfortos blokklakással cserélte fel. 1975 óta 74 család! S ebben az évben még 48-an költöznek új lakásba... Románul vagy magyarul szóljanak: a megidézésnek, a számvételezésnek, természetesen még sok-sok szempontja lehet. Idősebb tanárok, népnevelők, mesteremberek, a fiatalabbak, a községbeliek: Horváth László, Bodnár István, Mandl Mária, Horje Petru, Mermeza Áron, Borz Augustin, akik sokat tettek és még tesznek a faluért, ha megkérdeznénk őket, talán másról is szólnának. A hagyományról, a helyi művelődési életről, falubeli költőről, termelőegységekben újítások alkalmazásáról, munkatársi kapcsolatról — Mindez a mi hétköznapjainkat jelenti: benne gyökeredzik a fejlődés, a gyarapodás ... SZABÓ MIHÁLY, Mihályfalva polgármestere vagy bírósági határozat alapján állapították meg — a szüleivel és azok rokonaival fennálló kapcsolataiban, ugyanazon törvényes helyzete van, mint a házasságban született gyermeknek. Ha a gyermek születésekor egyik szülő sincs törvényes házastársi helyzetben, a gyermek annak a szülőnek a nevét kapja, akivel szemben elsőnek állapítják meg leszármazását, rendszerint az anyáét. Ha később a leszármazást a másik szülővel szemben is megállapítják, a bíróság jóváhagyhatja, hogy a gyermek az utóbbi nevét viselje. Az eltartási kötelezettség mindkét szülőt terheli. Azt, hogy melyiknek mennyivel kell anyagilag hozzájárulnia, a bíróság állapítja meg, figyelembe véve a felek keresetét és egyéb személyi körülményeit. Következik ebből, hogy bármelyik szülőnek jogában áll a bíróság útján kérni a tartásdíj megváltoztatását (csökkentését vagy növelését) ahányszor változás következik be valamelyik szülő vagy a gyermek helyzetében. Bonyolultabb a helyzet, amikor a szülők valamelyike vagy mindkettő olyan személlyel áll házassági kapcsolatban, aki nem szülője a gyermeknek. Az anyát illetően a gyermek leszármazását a szülés ténye bizonyítja. Az apa helyzetére vonatkozóan a családi törvénykönyv egyik elve az apasági védelem. Eszerint a házasság idején született gyermek apja az anya házastársa. A házasság megszűnése esetén pedig az apa a volt házastárs, ha a gyermek fogamzása a házasság idején történt és a szülés azelőtt következett be, mielőtt az anya újabb házasságra lépett. Az apaság védelmét apaság tagadási keresettel lehet megdönteni, vagyis a férj által a bíróságnál indított perrel, amelynek keretében bizonyítania kell, hogy bármilyen oknál fogva nem lehet a gyermek apja. Az apaság megtagadását célzó pert a gyermek születésének tudomásul vételétől számított hat hónapon belül indíthatja meg a férj. Amenynyiben az anya érdekelt az apaság megtagadásában, másképpen nem szoríthatja rá férjét a kereset megindítására, minthogy tartásdíjat kér a gyermek részére. A házasságon kívül született gyermek esetében az apai leszármazás megállapítása elismeréssel vag, bírósági határozattal történik. Az apaság megállapítását célzó pert általában a gyermek születésétől számított egy éven belül kel megindítani. A megállapítás a bíróság megítélése múlik, ami az összes bizonyítható feltételek figyelembe vételével törté nt állami családi pótlékról A tizenhat éven aluli gyermekeknek nyújtott állami családi pótlékkal kapcsolatban a legtöbb kérdés a rendkívüli helyzetekre vonatkozik. Köztudomású, hogy a pótlékot a gyermekek szüleinek munkahelyén fizetik az arra jogosult dolgozó jövedelmétől és városi vagy falusi lakhelyétől függően, differenciált összegben. Általában a férjnek, de ha arra csak a feleség jogosult, neki folyósítják. A rendezetlen családi körülmények esetében az általános elv, hogy a pótlékot a gyermeket gondozó szülő kapja, még akkor is, ha erre a másik szülő lenne jogosult. Ez utóbbi helyzetben a jogosult munkahelyén a gyermeket gondozó szülőnek fizetik ki a pótlékot. Annak, hogy melyik szülő gondozza a gyermeket, bírósági határozatból kell kitűnnie — a házasságot felbontó vagy a gyermek elhelyezéséről intézkedő határozatból. A gyermek elhelyezésére vonatkozó határozat alapján