Bihari Napló, 1980

1980-12-01

Esztendők találkozásá­nál ismét a Fáklya édesgyerme­­két, mellékletünket, a Bihari Naplót nyújtjuk át olvasóink­nak. Nincs ebben semmi rend­kívüli, hiszen lapunk barátai­nak széles és egyre szélesedő tábora ezt már megszokta, sőt igényli is tőlünk. Hogy mégis ezzel kezdtük e kiadvány el­ső hasábját, ennek oka van: éppen most tíz éve, 1970 de­cemberében hagyta el első íz­ben a nyomdát a Bihari Nap­ló. Azóta hol évenként, hol pe­dig évente többször is, de min­den esztendőben jelentkeztünk a gazdag tartalmú 24 oldalas melléklettel, amit vagy témá­­san szerkesztettünk (hiszen volt múzeumi, folklór-, képző­művészeti, építészeti, iskolai­nevelési, turisztikai, előadómű­­vészeti, történelmi, jogügyi és néptanácsi, valamint faluszá­munk is), vagy pedig egy-egy jelentős esemény, évforduló kapcsán állítottunk össze. Ezúttal mintegy visszatérve a tíz évvel előbbi elgondolás­hoz, év végi olvasmánynak szántuk ezt a számot, olyan­nak, amely az esztendők ta­lálkozásánál szokásos mérleg­­készítésre ösztönöz, de amely ugyanakkor szórakoztató, kel­lemes olvasnivvalót is nyújt fia­taloknak és idősebbeknek egy­aránt. A mérlegkészítést említet­tük, mert meg kell adni, en­nek az évnek a zárásánál va­lóban van mit végiggondolni és mérlegelni. Hiszen más volt ez az esz­tendő, mint a többi. Iparban és mezőgazdaságban kemény, kitartó munkát igé­nyelt mindenkitől. Lanyhulás­ra, de még lassításra sem volt idő. Főleg a mezőgazdasági tennivalókat nehezítette meg a mostohának csak egészen eny­hén nevezhető időjárás. Sokkal több munkával is a szokottnál kevesebb terményt sikerült betakarítanunk a föl­dekről, de a rossz idő befo­lyásolta az építők, építőanyag­­előállítók, s hozzájuk hason­lóan még sok más tevékeny­ségi terület dolgozóinak telje­sítményét. A feladatok számunkra ez­úttal is magasztosak, ha lehet, az eddigieknél még mozgósí­­tóbbak voltak. Ötéves tervidő­szakot kellett sikerrel zárni s az elért eredmények, valamint a szerzett tapasztalatok alap­ján kellett előkészíteni a kö­vetkező öt esztendő alkotó, te­remtő munkájának sikereit, a jelenleginél fokozottabb ered­ményességet. Év végi mellékletünk itt kö­vetkező oldalain nyugodtan szögezhetjük le, hogy Bihar megye dolgozói ebben a komp­lex feladatkörben is igyekez­tek becsülettel helytállni és minél többet nyújtani a nagy országos vetélkedőn. Bizonyí­tották mindezt elsősorban is az ötéves ipari tervfeladatok határidő előtti (méghozzá 88 napos előnnyel történt) sike­res teljesítésével s azokkal a megvalósításokkal, amelyekkel iparáganként avagy iparegysé­genként tűntek ki a bihariak. A munkának volt is foga­natja, hisz ösztönzőül számta­lan olyan intézkedés szolgált, amely ismételten bizonyította: nálunk minden az emberért van. Újabb gyáregységek léte­sültek, s így bővült a munka­helyek száma, egész évben len­dületes volt a lakásépítkezés, egyre többen részesültek a csökkentett munkahét előnyé­ben, általánosodott valameny­­nyi ágazatban a jövedelemnö­vekedés újabb szakasza... Volt hát miről írtunk egész esztendőben, s ami mégsem fért be az év során a négyol­dalas napilapunkban megjelent krónikákba, amiről bőveb­ben érdemes szólni, nos, azt szerettük volna elmondani eze­ken az itt következő oldala­kon. Ezzel a gondolattal, ezekkel a törekvésekkel szerkesztettük mellékletünket, s adjuk ked­ves olvasóink kezébe. ILLÉS FERENC FEJLŐDÉSÜNK SZÁMADATAI Az ipar — a fejlesztés alap­j­a Megyénk ipara, — korsze­rűsítésével, műszaki színvona­lának emelésével párhuzamo­san — élénk ütemben fejlő­dik. Az 1965. évi szinthez vi­szonyítva ipari termelése több mint 5,5-szörösen növekedett. Különösen 1965 után jöttek létre kedvezőbb feltételek a termelőerők erőteljesebb gya­rapításához, a műszaki-anyagi alap megszilárdításához, a termelés minőségi oldalainak érvényesítéséhez. Az átlagos­nál élénkebb dinamizmus jel­lemzi a modern ágazatokat,­­ az energetikát, gépgyártást, vegyipart; ezek keretében pe­dig a műszaki haladást elsőd­legesen hordozó alágazatokat: a szerszámgépgyártást, a fi­nommechanikát. Az utóbbi 15 év folyamán a színesfémipar termelése közel 11-szeres, a villamos energiáé 14,5-szörös, a szerszámgépgyártásé 10-sze­­res, a vegyiparé 6-szoros emelkedést ért el. Ilyen érte­lemben szembeötlő, hogy a megye ipari termelésében megkétszereződött a gépgyár­tás és fémfeldolgozás részará­nya. Annak ellenére, hogy az élelmiszeripari termelés rész­aránya 33,7 százalékról 19 százalékra csökkent, volume­ne több mint háromszorosára duzzadt 1965-höz képest. Ha­sonló jelenség tapasztalható a könnyűiparban. A megye iparának évi átlagos fejlődési üteme 1966—1980 között 11,1 százalék volt. A fontosabb ter­mékeknél a fejlődési ritmust a műszaki-tudományos forra­dalom követelményei határoz­ták meg. Bihar megye az or­szágos termelésnek 47,4 szá­zalékát biztosítja kalcinált timföldből, 10,7 százalékát fémforgácsoló szerszámgépek­ből, 12,5 százalékát cipőfélék­ből, 11,0 százalékát cementből. Termékeinket a világ 60 or­szágába exportálják. A beruházások értéke­ladják az 1966—1975 közötti összeget. Elsődleges fontossá­got tulajdonítottak a termelő­ágazatoknak, a nyers- és se­gédanyag-alap, az energetika fejlesztésének. A megye gaz­dasági térképén új egységek, létesítmények jelentek meg a termelőerők ésszerű területi elosztására vonatkozó elvek szerint: az élesdi Kötőanyag- és Azbesztcement Kombinát, a berettyószéplaki lignitbá­­nya, a Lesu vízgyűjtő-rend­szer, a belényesi Bútorgyár és Szerszámgépgyár, a vaskohi Márványfeldolgozó, a szalon­­tai Gyapotszövöde, a palotai Keveréktakarmány Gyár, a szalontai Szalámi-részleg, a margittai Szerszámgépipari Vállalat és mások. A megye összes termelőegységét fejlesz­tették, korszerűsítették, bele­értve az állami mezőgazdasági vállalatokat is. Bővült a szo­ciális-kulturális szektor anyagi alapja; 189 általános iskola, 6 szakiskola, 76 óvoda, 15 nap­közi otthon, 3 új mozi, 19 or­vosi rendelő átadása révén. Ebben az időszakban több mint 62 000 új lakás, illetve ház épült, mának nagyarányú emelke­dését. Az utóbbi 15 esztendő folyamán a munkások átlagos létszáma a megye gazdasá­gában 65 százalékkal növeke­dett; az iparban megkétszere­ződött; az építkezésekben ta­pasztalt növekedés 58, az áru­forgalomban 57,5, a szállítás­ban 55 százalékos volt. Az új ipari objektumok üzembe he­lyezése, a meglevők bővítése és korszerűsítése következté­ben a munkások összlétszáma több mint 80 000-rel gyarapo­dott. Különösen szembeötlők az egyes iparágakban tapasz­talható létszámnövekedések: a gépgyártásban, a fémmegmun­kálásban 3,5-szörösére, a tex­tiliparban 2,6-szorosára, a bőr- és szőrmeiparban 2,5-szörö­­sére, a konfekcióiparban 2,2- szeresére, az építőanyagipar­ban kétszeresére, a vegyipar­ban 1,4-szeresére növekedett a létszám. A munkások rész­arányának növekedése a többi kategóriákhoz viszonyítva szintén kedvező folyamatot érzékeltet. 1965-ben 72,3 szá­zalékot alkottak, idén 82 szá­zalékot. Ezt a jelenséget az alábbi összehasonlítás is tük­rözi: 1965-ben 1000 lakosra 212 munkást számítottak, 1980- ban 318-at. Az iparra alkal­mazva ezt az arányt: 74-ről 148-ra növekedett az 1000 la­kosra jutó munkások száma. Iparunk fejlődése 30 milliárd lejes beruházás Mint az ország többi részé­ben, Bihar megyében is nagy­arányú beruházási programot valósítanak meg. Csupán az utóbbi másfél évtized folya­mán több mint 37 milliárd lejt költöttek ilyen célra, ami­ből az ipar fejlesztésére 18 milliárd lej jutott. A jelenlegi ötéves tervidőszak folyamán eszközölt beruházások megha- 81 000 új munkahely A megye összlakosságát be­leértve, termelésben, a társa­dalmi-kulturális élet külön­böző területein foglalkoztatott létszám 44,3 százalékos rész­arányt képvisel. Az iparban foglalkoztatott lakosság az 1965 évi 16,9 százalékról 37,3 százalékra növekedett, miköz­ben a mezőgazdasági tevé­kenységet folytatók aránya 61 százalékról 29,1 százalékra csökkent. Gyökeres változások történtek a munkaerő ágaza­tonkénti összetételében. Ezek révén lényegesen javult a te­vékenység hatékonysága. Az új munkahelyek létesítése ma­gával hozta a munkások szá­ A munkaerő megoszlása Növekvő áruforgalom A lakosság vásárlóerejének fokozódása arányosan tükrö­ződik megyénk szocialista kis­kereskedelmének áruforgalmá­ban is. Az elmúlt másfél év­tized során ez a növekedés több mint harmincszoros volt. A kereskedelmi hálózat 1000 egységgel bővült, felülete pe­dig 130 000 négyzetméterrel. A különböző árucsoportok fo­gyasztása az alábbiak szerint növekedett: hústermékekből 5-ször, zöldségkonzervből 4,8- szor, húsból 3,2-szer, túrófé­­lékből több mint 3-szor... A kalóriadúsabb élelmiszerek révén a megye lakosainak át­lagos fogyasztása 3000 kalória volt. Az ipari termékeknél a fogyasztás így alakult: kon­fekcióból 3,7-szer, kötöttáruból 3,5-ször, cipőből közel 3-szor annyit vásárolnak az idén, mint 1965-ben. A háztartások ellátási fokának javítását ér­zékelteti a hűtőszekrények, varrógépek, mosógépek, por­szívók mennyiségének nagy­arányú növekedése. Különö­sen szembeötlő a könyvkeres­kedelmi egységek forgalmá­nak emelkedése: 1965-ben me­gyénkben 9 millió, idén 20 millió lej értékű könyvet vá­sárolt a lakosság. Összeállította: ELENA BODEA, IOSIF BOITOS Az áruforgalom növekedése (lakosonként) • BIHARI NAPLÓ. Mel­léklet. Kiadja a FÁKLYA, a Román Kommunista Párt Bihar megyei bizottsága és a megyei néptanács lapja. Meg­jelent 1980 decemberében. 0 Szerkesztette: ILLÉS FE­RENC. Grafikai szerkesztés és kivitelezés: SÓLYOM LA­JOS, SzITÓ JÁNOS. 0 Nyom­dai munkák: NAGY JÁNOS, GUI PÉTER. A fedőlap VILID­AR IST­VÁN munkája. A TARTALOMBÓL. 0 Eva Feder: Élenjáró he­lyen az országos méretű ver­senyben 0 Kiss Sándor: Ki érdemel prémiumot? 0 Papp József: Befejezet­len riport 0 Antal Ferenc: Hogy a föld gazdagabban teremjen 0 Kovács Lajos: Építeni csak így érdemes 0 Szalai Irén: A kisterme­lés nemzetgazdasági jelentő­sége 0 Halász Erzsébet: Munka­pad — tanterem 0 Balázs László: Széljegy­zetek egy monográfiára 0 Nagy L. Róbert, Victor Bolcas: Villanyáram fakerék­kel 0 Nikolits Árpád: Ezüstla­kodalom 0 P. Em­ődi Etelka: Évsza­kok (kerámia) 0 Nagy Béla: Levelek, ha­za0 Szabó Gyula: A vén ba­­kar nyomában 0 Péli Elemér: Fiatalok 0 Implon Irén: Kiváncsiak cinkosa. Betekintés Horváth Imre új aforizma kötetébe 0 Bajor Andor: Az Ady zseb­kutatás legújabb eredmé­nye 0 Török Miklós: Felmen­tés 0 Tőke Csaba: Fél pár zok­ni idomvason 0 Kenéz Ferenc: Verse­nyek, serlegek... 0 Jakab Gyula: Sportfotók 0 Fábián Imre: Barátom, a mesemondó 0 Sólyom Lajos: Karikatú­rák 0 Fehér József: Elegáns sikerek 0 Vik­dár István: Európa utcáin 0 Műszaki újdonságok, ku­riózumok a világ minden tá­járól 0 Cseke Gábor, Fábián Sándor, Alexandra Andrijo­­iu, Hunyadi Mátyás, Magyari Lajos, Ion Davideanu, Balla István, Barabás Zoltán, Git­tai István, Viorel Horj, Mó­rai Csilla, Máté Imre versei 0 Humoreszkek, aforizmák, intelligencia-teszt, karikatú­rák, rejtvénypályázat kicsik­nek és nagyoknak, a Bihari Napló falinaptára 0 A Fáklya szerkesztősége és kiadóhivatala: Nagyvárad, Romana utca 3. Redactia si administratia „Fáklya“, Ora­dea, str. Romana nr. 3. Te­lefonszámok: Kiadóhivatal: 1-89-70, tájékoztató szolgálat: 1-71-26.­ ­ Nyomda: Intreprinderea Poligrafica „Crisana“, Oradea, str. Moscovei nr. 5—8. BIHARI NAPLÓ 2. OLDAL

Next