Bihari Napló, 1980
1980-12-01
Esztendők találkozásánál ismét a Fáklya édesgyermekét, mellékletünket, a Bihari Naplót nyújtjuk át olvasóinknak. Nincs ebben semmi rendkívüli, hiszen lapunk barátainak széles és egyre szélesedő tábora ezt már megszokta, sőt igényli is tőlünk. Hogy mégis ezzel kezdtük e kiadvány első hasábját, ennek oka van: éppen most tíz éve, 1970 decemberében hagyta el első ízben a nyomdát a Bihari Napló. Azóta hol évenként, hol pedig évente többször is, de minden esztendőben jelentkeztünk a gazdag tartalmú 24 oldalas melléklettel, amit vagy témásan szerkesztettünk (hiszen volt múzeumi, folklór-, képzőművészeti, építészeti, iskolainevelési, turisztikai, előadóművészeti, történelmi, jogügyi és néptanácsi, valamint faluszámunk is), vagy pedig egy-egy jelentős esemény, évforduló kapcsán állítottunk össze. Ezúttal mintegy visszatérve a tíz évvel előbbi elgondoláshoz, év végi olvasmánynak szántuk ezt a számot, olyannak, amely az esztendők találkozásánál szokásos mérlegkészítésre ösztönöz, de amely ugyanakkor szórakoztató, kellemes olvasnivvalót is nyújt fiataloknak és idősebbeknek egyaránt. A mérlegkészítést említettük, mert meg kell adni, ennek az évnek a zárásánál valóban van mit végiggondolni és mérlegelni. Hiszen más volt ez az esztendő, mint a többi. Iparban és mezőgazdaságban kemény, kitartó munkát igényelt mindenkitől. Lanyhulásra, de még lassításra sem volt idő. Főleg a mezőgazdasági tennivalókat nehezítette meg a mostohának csak egészen enyhén nevezhető időjárás. Sokkal több munkával is a szokottnál kevesebb terményt sikerült betakarítanunk a földekről, de a rossz idő befolyásolta az építők, építőanyagelőállítók, s hozzájuk hasonlóan még sok más tevékenységi terület dolgozóinak teljesítményét. A feladatok számunkra ezúttal is magasztosak, ha lehet, az eddigieknél még mozgósítóbbak voltak. Ötéves tervidőszakot kellett sikerrel zárni s az elért eredmények, valamint a szerzett tapasztalatok alapján kellett előkészíteni a következő öt esztendő alkotó, teremtő munkájának sikereit, a jelenleginél fokozottabb eredményességet. Év végi mellékletünk itt következő oldalain nyugodtan szögezhetjük le, hogy Bihar megye dolgozói ebben a komplex feladatkörben is igyekeztek becsülettel helytállni és minél többet nyújtani a nagy országos vetélkedőn. Bizonyították mindezt elsősorban is az ötéves ipari tervfeladatok határidő előtti (méghozzá 88 napos előnnyel történt) sikeres teljesítésével s azokkal a megvalósításokkal, amelyekkel iparáganként avagy iparegységenként tűntek ki a bihariak. A munkának volt is foganatja, hisz ösztönzőül számtalan olyan intézkedés szolgált, amely ismételten bizonyította: nálunk minden az emberért van. Újabb gyáregységek létesültek, s így bővült a munkahelyek száma, egész évben lendületes volt a lakásépítkezés, egyre többen részesültek a csökkentett munkahét előnyében, általánosodott valamenynyi ágazatban a jövedelemnövekedés újabb szakasza... Volt hát miről írtunk egész esztendőben, s ami mégsem fért be az év során a négyoldalas napilapunkban megjelent krónikákba, amiről bővebben érdemes szólni, nos, azt szerettük volna elmondani ezeken az itt következő oldalakon. Ezzel a gondolattal, ezekkel a törekvésekkel szerkesztettük mellékletünket, s adjuk kedves olvasóink kezébe. ILLÉS FERENC FEJLŐDÉSÜNK SZÁMADATAI Az ipar — a fejlesztés alapja Megyénk ipara, — korszerűsítésével, műszaki színvonalának emelésével párhuzamosan — élénk ütemben fejlődik. Az 1965. évi szinthez viszonyítva ipari termelése több mint 5,5-szörösen növekedett. Különösen 1965 után jöttek létre kedvezőbb feltételek a termelőerők erőteljesebb gyarapításához, a műszaki-anyagi alap megszilárdításához, a termelés minőségi oldalainak érvényesítéséhez. Az átlagosnál élénkebb dinamizmus jellemzi a modern ágazatokat, az energetikát, gépgyártást, vegyipart; ezek keretében pedig a műszaki haladást elsődlegesen hordozó alágazatokat: a szerszámgépgyártást, a finommechanikát. Az utóbbi 15 év folyamán a színesfémipar termelése közel 11-szeres, a villamos energiáé 14,5-szörös, a szerszámgépgyártásé 10-szeres, a vegyiparé 6-szoros emelkedést ért el. Ilyen értelemben szembeötlő, hogy a megye ipari termelésében megkétszereződött a gépgyártás és fémfeldolgozás részaránya. Annak ellenére, hogy az élelmiszeripari termelés részaránya 33,7 százalékról 19 százalékra csökkent, volumene több mint háromszorosára duzzadt 1965-höz képest. Hasonló jelenség tapasztalható a könnyűiparban. A megye iparának évi átlagos fejlődési üteme 1966—1980 között 11,1 százalék volt. A fontosabb termékeknél a fejlődési ritmust a műszaki-tudományos forradalom követelményei határozták meg. Bihar megye az országos termelésnek 47,4 százalékát biztosítja kalcinált timföldből, 10,7 százalékát fémforgácsoló szerszámgépekből, 12,5 százalékát cipőfélékből, 11,0 százalékát cementből. Termékeinket a világ 60 országába exportálják. A beruházások értékeladják az 1966—1975 közötti összeget. Elsődleges fontosságot tulajdonítottak a termelőágazatoknak, a nyers- és segédanyag-alap, az energetika fejlesztésének. A megye gazdasági térképén új egységek, létesítmények jelentek meg a termelőerők ésszerű területi elosztására vonatkozó elvek szerint: az élesdi Kötőanyag- és Azbesztcement Kombinát, a berettyószéplaki lignitbánya, a Lesu vízgyűjtő-rendszer, a belényesi Bútorgyár és Szerszámgépgyár, a vaskohi Márványfeldolgozó, a szalontai Gyapotszövöde, a palotai Keveréktakarmány Gyár, a szalontai Szalámi-részleg, a margittai Szerszámgépipari Vállalat és mások. A megye összes termelőegységét fejlesztették, korszerűsítették, beleértve az állami mezőgazdasági vállalatokat is. Bővült a szociális-kulturális szektor anyagi alapja; 189 általános iskola, 6 szakiskola, 76 óvoda, 15 napközi otthon, 3 új mozi, 19 orvosi rendelő átadása révén. Ebben az időszakban több mint 62 000 új lakás, illetve ház épült, mának nagyarányú emelkedését. Az utóbbi 15 esztendő folyamán a munkások átlagos létszáma a megye gazdaságában 65 százalékkal növekedett; az iparban megkétszereződött; az építkezésekben tapasztalt növekedés 58, az áruforgalomban 57,5, a szállításban 55 százalékos volt. Az új ipari objektumok üzembe helyezése, a meglevők bővítése és korszerűsítése következtében a munkások összlétszáma több mint 80 000-rel gyarapodott. Különösen szembeötlők az egyes iparágakban tapasztalható létszámnövekedések: a gépgyártásban, a fémmegmunkálásban 3,5-szörösére, a textiliparban 2,6-szorosára, a bőr- és szőrmeiparban 2,5-szörösére, a konfekcióiparban 2,2- szeresére, az építőanyagiparban kétszeresére, a vegyiparban 1,4-szeresére növekedett a létszám. A munkások részarányának növekedése a többi kategóriákhoz viszonyítva szintén kedvező folyamatot érzékeltet. 1965-ben 72,3 százalékot alkottak, idén 82 százalékot. Ezt a jelenséget az alábbi összehasonlítás is tükrözi: 1965-ben 1000 lakosra 212 munkást számítottak, 1980- ban 318-at. Az iparra alkalmazva ezt az arányt: 74-ről 148-ra növekedett az 1000 lakosra jutó munkások száma. Iparunk fejlődése 30 milliárd lejes beruházás Mint az ország többi részében, Bihar megyében is nagyarányú beruházási programot valósítanak meg. Csupán az utóbbi másfél évtized folyamán több mint 37 milliárd lejt költöttek ilyen célra, amiből az ipar fejlesztésére 18 milliárd lej jutott. A jelenlegi ötéves tervidőszak folyamán eszközölt beruházások megha- 81 000 új munkahely A megye összlakosságát beleértve, termelésben, a társadalmi-kulturális élet különböző területein foglalkoztatott létszám 44,3 százalékos részarányt képvisel. Az iparban foglalkoztatott lakosság az 1965 évi 16,9 százalékról 37,3 százalékra növekedett, miközben a mezőgazdasági tevékenységet folytatók aránya 61 százalékról 29,1 százalékra csökkent. Gyökeres változások történtek a munkaerő ágazatonkénti összetételében. Ezek révén lényegesen javult a tevékenység hatékonysága. Az új munkahelyek létesítése magával hozta a munkások szá A munkaerő megoszlása Növekvő áruforgalom A lakosság vásárlóerejének fokozódása arányosan tükröződik megyénk szocialista kiskereskedelmének áruforgalmában is. Az elmúlt másfél évtized során ez a növekedés több mint harmincszoros volt. A kereskedelmi hálózat 1000 egységgel bővült, felülete pedig 130 000 négyzetméterrel. A különböző árucsoportok fogyasztása az alábbiak szerint növekedett: hústermékekből 5-ször, zöldségkonzervből 4,8- szor, húsból 3,2-szer, túrófélékből több mint 3-szor... A kalóriadúsabb élelmiszerek révén a megye lakosainak átlagos fogyasztása 3000 kalória volt. Az ipari termékeknél a fogyasztás így alakult: konfekcióból 3,7-szer, kötöttáruból 3,5-ször, cipőből közel 3-szor annyit vásárolnak az idén, mint 1965-ben. A háztartások ellátási fokának javítását érzékelteti a hűtőszekrények, varrógépek, mosógépek, porszívók mennyiségének nagyarányú növekedése. Különösen szembeötlő a könyvkereskedelmi egységek forgalmának emelkedése: 1965-ben megyénkben 9 millió, idén 20 millió lej értékű könyvet vásárolt a lakosság. Összeállította: ELENA BODEA, IOSIF BOITOS Az áruforgalom növekedése (lakosonként) • BIHARI NAPLÓ. Melléklet. Kiadja a FÁKLYA, a Román Kommunista Párt Bihar megyei bizottsága és a megyei néptanács lapja. Megjelent 1980 decemberében. 0 Szerkesztette: ILLÉS FERENC. Grafikai szerkesztés és kivitelezés: SÓLYOM LAJOS, SzITÓ JÁNOS. 0 Nyomdai munkák: NAGY JÁNOS, GUI PÉTER. A fedőlap VILIDAR ISTVÁN munkája. A TARTALOMBÓL. 0 Eva Feder: Élenjáró helyen az országos méretű versenyben 0 Kiss Sándor: Ki érdemel prémiumot? 0 Papp József: Befejezetlen riport 0 Antal Ferenc: Hogy a föld gazdagabban teremjen 0 Kovács Lajos: Építeni csak így érdemes 0 Szalai Irén: A kistermelés nemzetgazdasági jelentősége 0 Halász Erzsébet: Munkapad — tanterem 0 Balázs László: Széljegyzetek egy monográfiára 0 Nagy L. Róbert, Victor Bolcas: Villanyáram fakerékkel 0 Nikolits Árpád: Ezüstlakodalom 0 P. Emődi Etelka: Évszakok (kerámia) 0 Nagy Béla: Levelek, haza0 Szabó Gyula: A vén bakar nyomában 0 Péli Elemér: Fiatalok 0 Implon Irén: Kiváncsiak cinkosa. Betekintés Horváth Imre új aforizma kötetébe 0 Bajor Andor: Az Ady zsebkutatás legújabb eredménye 0 Török Miklós: Felmentés 0 Tőke Csaba: Fél pár zokni idomvason 0 Kenéz Ferenc: Versenyek, serlegek... 0 Jakab Gyula: Sportfotók 0 Fábián Imre: Barátom, a mesemondó 0 Sólyom Lajos: Karikatúrák 0 Fehér József: Elegáns sikerek 0 Vikdár István: Európa utcáin 0 Műszaki újdonságok, kuriózumok a világ minden tájáról 0 Cseke Gábor, Fábián Sándor, Alexandra Andrijoiu, Hunyadi Mátyás, Magyari Lajos, Ion Davideanu, Balla István, Barabás Zoltán, Gittai István, Viorel Horj, Mórai Csilla, Máté Imre versei 0 Humoreszkek, aforizmák, intelligencia-teszt, karikatúrák, rejtvénypályázat kicsiknek és nagyoknak, a Bihari Napló falinaptára 0 A Fáklya szerkesztősége és kiadóhivatala: Nagyvárad, Romana utca 3. Redactia si administratia „Fáklya“, Oradea, str. Romana nr. 3. Telefonszámok: Kiadóhivatal: 1-89-70, tájékoztató szolgálat: 1-71-26. Nyomda: Intreprinderea Poligrafica „Crisana“, Oradea, str. Moscovei nr. 5—8. BIHARI NAPLÓ 2. OLDAL