Bolond Istók, 1879. (2. évfolyam, 2-52. szám)

1879-05-04 / 18. szám

2 ■Mr BOHONCZY GIDA.­ ­ZON ifjú képviselő, a­kinek arczképe a Bolond Istók mai blattján olyan jól fest, nevezetes szerepet játszik állam­életünkben. Volt Szegeden v­i­z­i-kormánybiztos, s ma is tagja a huszonegyes bizottságnak. Mint v­i­z­i - kormánybiztos, blind be­men­t a dühöngő elem közzé e­­­s­ő­n­e­k, az evezővel háromszor visszavágott a daczoló hullámokra, elijesztette azt, s kiszorítván egy roskadozó ólból h­á­r­o­m disznót: nemcsak nem úszott el, hanem b­e­h­ú­z­t­a őket vízi járművére, s bár majdnem életét kóstálta a mulatság, egy utolsó hazard evező húzással szárazra vitte az egész megnyert partiét. Politikai ellenfelei is elismerték, hogy ez k­u n s­­­u­k volt tőle ! Mint a huszonegyes bizottság tagja, éjjelét nappallá téve működik „a hazáért“, s eddig is nagyobb megtakarításokat tett a híres Sparmeisternél. Rohonczy Gilda ebben az igazi „maiszter,“ nem Zsedén­y. Zsedényinek csak szerencséje volt, Rohonczynak tudománya is van. Zsedényi kicsiben takarított meg, Rohonczy nagyban. Zsedényi belehalt az éjfélig tartó ülé­sekbe, Rohonczy lankadatlanul kiállja és nem esik plűre. * * H: Mint Normandia kalandos herczegének Ör­dög Róbertnek háta mögött van a diabolicus Bertrám : úgy ólálkodik Rohonczy Ginda mögött az ördöngös Kálmán És együtt mennek ők siciliai expeditióra Boszniába. Tudnivaló pedig az operából, hogy Eördög Róbert az eredetileg jóravaló gavallér ember, a­­ki supreme ehik­-kel köti a nyakkendőjét, tiszta bort önt a pohárba, nagylelkű és ngalant, — csakhogy annak az átkozott Bertrámnak ke­rül a karma közé, a­ki barátjának nevezi ma­gát, Róbert uríti meg fiamnak , pedig közjogi szerződése van a pokollal, hogy minél több jámbor lelket literáljon oda, külömben őt ma­gát viszi el az ördög. Ezért aztán sarkába varrja magát Róbert úrnak, és belovagolja minden lébe. Fölbiztatja,­ hogy koczkázzék a ma­­meluknépség-katonasággal, akik pedig kimustrált koczkások, a jó koczkát elejtik, a hamissal dobnak, ők hatot, más vakot , s Bertram sürén­­hangon énekli fü­lébe: „Az az elv csupán chimaera!“ s Róbert úr a hamis kocz­kákra teszi apránként mindenét, a népség-ka­tonaság pedig k­órusban fújja, hogy: „Mi tesszük azt, mi tesszük azt!“ és utoljára úgy levetkeztetik, hogy pőrén látják a­ magyart. A kerepesuti operában azonban az a vége a dolognak, hogy Róbert sok küzdelem és bal­let után valahogy csak kimászik a Bertram körme közül , de a sándor utczai komédiában úgy lesz, hogy utoljára mind a kettőt elviszi egy generál gixer után az a kétfejű ördög. * * * Rohonczyn már kis diák korában számos előjelét észlelték tanítói a reá várakozandó nagyságnak. A Hichechocot és Quaemaribust monoclin át tanulta. Bigét ütni jobban Szutyoki Gazsi se tudott. A gombozásban pedig igazán levágta a pullusokról az utolsó pitykét is. Hogy egykoron nagy mameluk leend, azt már avval is elárulta, hogy szónoki viszketeget soha sem érzett, még akkor sem, ha tanárai tyúkkal kalácscsal biztatták, hogy mondja fel a leczkét. Ilyen biztatásokra a kis Gida leg­feljebb azzal felelt, hogy egyik-másik piarista atyát hátba vágta krajczáros kiflivel. A hüle­­dező páter ilyenkor nem úgy tett szemrehá­nyást mint Caesar: „Et tu mi tili Brute!“ — hanem igy : „Ezt csakis az a nebuló Rohonczy tehette ! “ * * H. Rohonczi Gida kiváló tagja a bibliater­jesztő társulatnak, olyan jogczimen, melyen He­gedűs Sándor tagja az iparos körnek mint czi­­gánykerékgyártó. Rohoncz­y Gida ugyanis buz­gó bibliomaniakus. Nem ugyan a vaskos angol bibliákat hozza forgalomba, hanem a zsebkia­­dású francziát, magyart és svájczit. És ha Vetter­­tábornok essayt írhatott ar­ról, hogy a szent biblia minden tudomány alap­ja . Rohonczy Gida is adhat ki egy tanulmányt arról, hogy a biblia képezi mindennek alapját. Hí * 4 Hí A szabadelvű párt, melynek hű m­ameluk­­ja, sokat nyert vele, — de ő se vesztett. Nem akarjuk ezzel azt mondani, hogy ak­kora kapacitás volna, mint Szeberényi Andor; hogy olyan szónoki képesség volna, mint Kár­mán Lajos ; hogy olyan komoly politikus volna, mint Jókai; hogy oly mozgékony debatter ,­amclitkok ítlktmtít. BOLOND ISTÓK. MÁJ. 4. 1879.

Next