Bolond Miska, 1874 (15. évfolyam, 1-52. szám)
1874-03-22 / 12. szám
Carmen lugubre. ZLÁVI direktor úr alatt. Egy színész trupp bukott hányát, Komédiás csepüevek. Mely trupp mégis jobban adott Minden shakesperi darabot, Mint bármely művész az előtt. Mi híven játszta Lear királyt, Midőn a pénznek neki állt, És szórta hét ország felé, Mig nyakán, mint Lear, csakhamar, Mely üresen nyomort takar, A koldustarisznyát lelé. Dühöng Rikhárdként öreme, Ha a szabadelv szelleme Ébredez és olykor kitör. Ledöfi a régi megyét, Jó intézményt soha se véd. A pusztulás neki gyönyör. Miként Romeo Júliát, Karjai úgy felkarolák Az ósdi roszat, slendriánt. Sha rockra született művész! Bőrünk leexequálni kész. — — De jó Fallstaff volt legkivált! -----------Ш----------Zsedényi kiadásai, mikor udvari ebédre megy. Benzin a frakkhoz . . ... . Czilinder-tégláztatás.......................... Uj papír krágli ........ Subiczk ............................................... Magamnak, a subiczkolásért.... Summa summarum Andrássyt az osztrák felakasztatta in effigie. Most Andrássy megtanítja rá az országot, mit tesz Bittóra kerülni valósággal. ----L— ««---------- KÓCZ RECTOR az egyetemi polgársághoz. ÁRCZIUS 15-dikét akarja megülni az ifjultság! Üljék meg Kollonics emlékét, processióval, requiemmel. Ezt szabad. És épen most akarják megülni, amikor az angol lapok azt írják, hogy a magyar szabadságharcz emlékénél az angol mindig fölmelegül. Az én diákjaim ne legyenek angolok, hanem infallibilista r. kath.-ok. Azért foglalkoznak politikai tudományokkal, hogy semmi közük politikai tüntetésekhez. Látom, hogy rem engemet akarnak boszantani. Bennünket, akik 48-ban fiatal ficzkók voltunk, s mégis a suton ültünk akkor, midőn talpra állott a magyar. Még segíteni akarnak fentartani a szabadságharcz emlékét, hogy örökösen éljen a szemrehányás. Simor, engem — nem tűröm! írok mindjárt Aczél Péternek, a vértanuk szoborbizottmánya elnökének. Megsürgetem, hogy kezdje már építeni azt a kápolnát, amelynek költségeire negyvenötezer forintot bőkezűen felajánlott az egyedül üdvözítő anyaszentegyháznak. Ebben meg lehet ünnepelni a 48 és 49 emlékét. Tessék oda zarándokolni a bűnbánó nemzetnek, csendes misét hallgatni generálisok bűnös lelkeiért. Magy. Tud. Akadémia. A GRÓF TELEKI JÓZSEF-FÉLE SAJNÁLATRAMÉLTÓESEMÉNY-PÁLYÁZAT EREDMÉNYE. (A bíráló-bizottság jelentése, melyet felolvas VADNAY.) Tisztelt Akadémia! 1jP 11UTÁN egy kitűnő dramaturgunk a tragédiának azon helyes definitióját adta, hogy az nem egyéb »sajnálatra méltó eseménynél:« az idei tragédia-pályázatot ötszörösen eredménydúsnak, vagyis sajnálatra méltó eseménynek kell jelentenünk. Az öt pályázó szomorújáték közül ugyanis egyik sajnálatra méltóbb mint a másik. Eléggé sajnálatraméltó 1. a Caraffa, melynek e jeligéje :»a vétkes nagyravágyást sem ég se föld nem tűri bőszulatlan,« igen szépen van keresztül vive öt felvonáson át, s költői igazságszolgáltatáskép teljesedésbe is megy a darabon magán. A darab meséje (már ismét mese!) ez : Caraffa szerelmes Tábori Erzsébetbe, és spanyol követ akar lenni, mert követi fényben akar megjelenni Spanyolországban, honnan száműzték felesége megszöktetéséért. Kedvében jár tehát Leopold császárnak, és vérfürdőt készíttet számára Eperjesen, amiért aztán érdemjeleket kap. Többek közt levágatja Palástit is, kit titkon Tábori Erzsébet szeret. Tábori Erzsébet skandalumot csinál, mire Caraffa 1 e szóraja, s ő maga parancsol zsoldosaira : ezért o z z ! Tábori és Palásti később feltámadnak, ez utóbbi az Ellenőr belmunkatársa lesz, és ott elátkozzák Caraffát. — A darab tehát fent nevezett dramaturgunk értelmében, mint a tragédia. Egy nívón áll vele a Bandi Lőrincz, a havasok királya. A darab hőse egyike a Róbert Károly ellen hadakozott utolsó hősöknek, ki, ügyök vesztén, becsületét Pál fiára bízza,akiről azonban kiderül,hogy e rábízott becsületet megőrzeni nem képes, mert becstelen, mint az apja. Rabló, aki Expositióban találkozik Dóczi Orbán drámaíró unokájával Cziczellével, megszereti, meg is csókolja, azonban mindketten külön-külön monológba esnek, bele is halnak. Még sajnálatraméltóbb a György barát, 4 felvonásban. Ebben György Aladár beáll barátnak. E szándékát, valamint socialdemokrát elvei feladását a Szent István társulat közgyűlésén be is jelenti, a mit Tárkányi Béla József örvendetes tudomásul vesz. És ebben fekszik a tragikum. Nyelvezete erőteljes drámai, például : »Undok s büdös varjak mohón lesik halálodat, hogy rongyolt tagjaid rovására töltsék rut bendőjüket,« »mocsárbűzű szenynyes ajkai,« stb. A jutalmat tehát ez nyerné, de a pályázati feltételek egyikének nem felel meg : szerző neve nincs elleplezve, mert e mutatványokból a biz. biz. mindjárt eltalálta, hogy csak Csernátoni írhatta. Ezt követi Saul király, 5 felvonásban. Harminczkét levelű bibliai történet. Cselekmény igen sok van benne, mint : Dávid hegedül, Góliát duellumra hívja Dávidot, Sámuel lehordja Sault, Saul beleereszkedik a kardjába. A görögök fátuma inkább megvolna e műben, mint a keresztény dráma tragikuma , és e fátum a darabot éri. Legsajnálatraméltóbb azonban az A népért czímű s. m. e. jeligéje : »Száz arany a lónak teste fáradsága.« »(Arany János.)« Saul királynál kevesebbet ér, de kigyelejüségében több a tragikus, vagyis a sajnálatra méltó. Meséje (megint mese!) az, hogy Cajus Grachust a nemes néptribunt az önös patriciusok meg akarják buktatni, hasztalanul, de ez a kaján szerzőnek könnyen sikerül. Grachust strófák megölik, nem katastrófák. Holtteste felett Cornelia a fájdalom hangján szónokolja el a tragédia elméletét, amitől a szerző utasítása szerint »Gradius ellenségei“ elfordulnak, a katonák meghatottan állanak, tűz fény mellett Cornelia átszellemülve néz a jövőbe.« Classicus darab, mert nagy görög tűzzel van írva. Az öt pályatárs között minden esetre a legsajnálatraméltóbb, és a Székács, Szász, Vadnay, Bercsényi és Molnárból álló kiz. biz. szótöbbsége oda nyilatkozik, hogy ha a szerző szerénységét nem sérti enynyi dicséret halmaza , fél év alatt jelentkezzék, hogy a jeligés levélke felbontásába beleegyezik, s akkor a 100 db aranyat muszáj neki kiadni. Megjegyzendő, hogy e darab tavaly is pályázott, mely alkalommal dicséretet nyert. Tehát azóta bizonyosan javított rajta a szerző. Ennyit, Tekintetes Akadémia, az idei Teleki- pályázat sajnálatraméltó eseményéről. A jeligés levélke fel nem bontatván, kisült, hogy Névi László irta. A kecske tragédiája! kr. 5 20 21A 2 1O 39 V« BOLOND MISKA.Mákczius 22.1874 A „konzervatív spórolásokra.“ »Szent Péter kulcsa kinyithatja a menyországot, de a Wertheimkasszákat ugyan nem!« (Jókat.) Ha az ember összevissza olvassa az ЩошрШ! A fővárosi egészségügyi tanácsot, a közmunkatanács legújabb terve szerint, akácr fákkal fogják beépíteni. Dr. Ruzsicska János, a vidék legszebb és legjobb operette énekesnője tegnap lépett fel először, a »Szép Helénában« a kecskeméti színpadon. Krecsányi Sarolta, a budapesti egyetemen a theologiai facultásnál prorectornak választatott. Szigeti Józsefet a nemzeti színház kitűnő drámai színészét, a „Magyar Állam“ értesülése szerint, bécsi nuntiussá fogják kinevezni. A pápa legújabb encyclicája még folyvást anynyira náthás, hogy orvosa még jó időre megtiltotta a kimenetelt. Spanyolországi hírek szerint Loma tábornok komoly támadást akar intézni a szürke nénék ellen.