Ortvay Tivadar: Magyarország régi vízrajza a XIII-ik század végeig 2. (Budapest, 1882)

N

Nísar, fluvius, folyó. Említi IV. Bélá­nak Lepled birtokot tárgy­azó 12­69. évi okirata.­­1) — Somogy megyében, a nagy­atádi járásban, a Ilinya s illetőleg a Dráva vízkörnyékében. 2) [1) Árp. Uj Ohm. VIII, 230. — 2) Az okirat topograph­iájára nézve lásd Romtag Nadalthov, stagnum, tó. Említi II. Endrének Bors comes alapítványát meg­erősítő 1225. évi okirata.1) ·—· Sopron megyében, a pulyai járás területén. 2) Jerney Nadály-tó­nak ejti. 3) 11) fejér: Cod. Dipl. III. II. 62. — 2) Az okirat topograph­iájára nézve lásd Lybnic. — 3) Magy. Nyelvi·. 95. 1.] Nádas x) lásd kolozsmegyei N­a­d­u­s. 11) Fejér VI. II. 102.] Nadasd, fluvius, folyó. Említi a tiha­nyi conventnek Bukin számára kiállított 1244. évi bizonyító oklevele.1) — Zala megyében, a Balatonnak a tihanyi fél­sziget vidékén beszakadó s Kis- meg Nagy-Péczel vidékéről folyó mellékvize, alkalmasint az Örvény­esi víz. Az okirat­ban említett villa Peychil, Peychul , Pécsei. 11) Ház. Olomtdr V. 15.] Nadasd, potol. Említi III. Endrének Kévéi fiai számára kiállított 1297. évi nemesi fő okirati. x) — Liptó megyében, a sz. miklósi járásban, a Vág jobboldali vízkörnyékében, Szielnicze vidékén. 11) Fejér: Cod. Dipl. VII. II, 252. Kéler: Annál. IV, 463.] Nádasdi VÍZ, lásd Ilydas fluvius. NadaSSIn x) lásd nyitramegyei N­a­­d­a­s­t­o V. f1) Fejér IV. III, 164. Pesty : Szá­zadok I, 73.] Nadastou x) lásd N­á­d­a­s­t­o­u. f1) Fejér III. I, 156.] Nadastou, Nadastou, Nadusthow, Na­­dustoholv, stagnum, tó. Említi a leleszi prépostság birtokviszonyaira vonatkozó 1211. évi okirat 1) és II. Endrének a leleszi prépostság számára kiállított bir­tokmegerősítő 1214. évi okirata.2)­­— Zemplén megyében, a Bodrogközben, Király-Helmecz vidékén. Fejér egyik helyt, hol Nadaston fordul elő közlemé­nyében, zárjel közt megjegyzi fors Na­dastou. A hidas-tó-usik ejtendő. 3) [1) Fejér: God. Dipl. VIΓ. V, 207. — 2) Fejér III. I, 156. 474. Katona V, 180. — 3) Jerney : Magy. Nyelvi. 96. 1.] Nadestyguy. Említi a zázty-i apát­ság 1067. évi alapítólevele. x) — Bor­sod megyében, az egri járás alsó szaka­szában, a Szihalomról Szemerére vezető országúttól balra, hol ma is találhatni

Next