Frankl Vilmos: A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században (Budapest, 1873)
Előszó
vezve; mily tantárgyakkal foglalkoztak, s mily tankönyveket használtak; milyen volt a tanítók és tanulók helyzete; mily városokban és falvakban találkozunk iskolákkal, s kik voltak tanítóik. Sajnos, csak a katholikus és protestáns iskolákról szólhatok. A többi hitfelekezetek iskolai állapotainak megvilágítására egyáltalán nem rendelkeztem adatokkal. A második rész a külföldi iskolákat sorolja föl, melyekben magyarok tanultak, vagy mint tanárok működtek, kimutatva az állást, melyet elfoglaltak, a tudományos és irodalmi munkásságot, melyet kifejtettek. Kiterjeszkedem a társadákra és alapítványokra is, melyek a külföld főiskoláiban magyar ifjak részére fönnállottak ; valamint méltányolni igyekezem azok érdemeit, kik áldozatkészségük által hazánkfiainak a külföldi iskolák látogatását megkönnyítették. A tudomány- és irodalomtörténeti műveket, helytörténeti monographiákat teljesen igyekeztem fölhasználni. De bár ezek nagyszámú becses adatokat nyújtottak, még gazdagabb eredménynyel jutalmaztak kutatásaim az ország több levéltárában és kéziratgyűjteményében. Ezek a következők: a magyar kamarai levéltár; Bártfa, Beszterczebánya, Eperjes, Kassa, Késmárk, Lőcse, Nagyszombat, Pozsony, Zólyom sz. k. városok.