Csánki Dezső: Hazánk kereskedelmi viszonyai I. Lajos korában (Budapest, 1880)
hető, s hogy a megromlott pénzlábon alaposan javítaniok kell.* De a kivitel ekkor még nem felelt meg a kor követelményeinek; jóval később, 1335, 1338 illetőleg 1343 ben történt meg a pénzláb gyökeres regeneratiója. ** E mű, tekintettel az előbbi viszonyokra, csakugyan nagyszabású volt és sokat tehetett a nemzetgazdasági viszonyok minden ágának, de különösen a pénz hitelének, s általában a hitelviszonyoknak javítására. A pénz megadóztatása, e fonák és káros politika megszűnt; helyébe, hogy a kincstár e részben kárpótolva legyen, rendszeresebb adózás lépett. A pénz értékét tehát, csakhogy a királynak jövedelme legyen, nem kellett többé az éven kinti beváltás által csökkenteni. E mellett az a másik, kereskedelmi tekintetben századokra szóló változás is történt, hogy I. Károly 1335-ben arany pénzt kezdett veretni. Magyarországon ez ideig aranyból nem vertek pénzt, s ha volt is hazánkban forgalomban arany pénz, az vagy bizánczi, vagy olasz eredetű volt. Már pedig az ezüst pénz csupán csak a helyi forgalmat közvetíthette és nem lehetett más szerepe, mint a mai váltópénznek. Az arany pénz behozatala sokat változtatott a dolgok ez állásán. Jóval nagyobb érték, jóval kisebb alakban jött forgalomba, mi a kereskedésben nagyfontosságú dolog, mert az értékesebb czikkek cseréjét megkönnyíti. Absolute véve is nagyobb érték jött forgalomba. Azonkívül az új pénz jósága annak hitelét szilárdította meg. Róbert Károly arany pénzei 12 karátosak voltak, azaz felerészben aranyak, *** Lajos aranyai még finomabbak, 14 karátosak, f Mennyire kedveltekké lettek ez olasz utánzatú, de Lajos alatt nemzetivé vált arany florenusok, az is mutatja, hogy Hollandiában és Litvániában sokkal későbben is »ad bonitatem auri hungarici« vertek pénzt, s hogy az új arany forintok, a dalmácziai, boszniai és bukovinai érmelésre is határozott befolyással voltak. Ez világosan kitűnik abból, hogy amaz, eddig az egymással rokon velenczei és bizánczi emelések hatása alatt álló tartományokban, ettől fogva nagy mértékben fordulnak elő magyar forintok mintájára vert aranypénzek, melyek annyira hasonlítanak a magyar aranyokhoz, hogy a köztök levő különbség csak közelebbi vizsgálat után tűnik fel. A felhozott körülmények azt is bizonyítják, hogy a magyar aranypénz nem sokára hatalmas hitelre tett szert és távol is tért hódított Európában, s egyúttal, hogy a magyar kereskedés az említett helyekre is elért, mert hiszen a kereskedés útját a pénz mindig követni és jelölni szokta. * Fejér: Cod. Dipl. Vili. 7. 153. 1. ** Thallóczy : A kamara haszna 38—40. 11. *** Corpus juris. R. Károly rendelete. 13411. 1 Kovachich: Formulae solennes styli. 19. 1.