Mohl Adolf: Török világ Kismarton vidékén 1683-1699 (Sopron, 1901)
1. Jön a török
veszi ostrom alá, annál is inkább, mert a nagyvezér július elején jó egy hétig (198) vesztegelt az utóbbi vár falai alatt. De hát másképen történt! Míg a török fősereg Győrnél rendezkedett, a tatárok júl. 2-án Szt.Gotthárd és Körmend között átkeltek az őrizetlen öreg Rábán, a kisebb folyókat átúsztatták vagy átgázolták s erre villámgyorsasággal bekalandozták az előttük megnyílt területet. Ekkorra már a vidékünkbeli német munkások, kik aratásra és cséplésre a magyar falvakba szegődtek el, onnét ismét hazaérkeztek, s meghozták az ellenség közeledtének hírét; az óvatosak tehát még elég jókor menekülhettek. Kapuvárnál ezenfelül a mi embereink, magyar-e vagy német csapatok, nem tudjuk , erősen védelmezték magukat s megakadályozták a tatárokat az átkelésben. Ezek erre a Hanságnak fordultak s a fényáron keresztül törtek föl Mosony megyébe Így ért a tatársereg jul. 7-én Bruckig. A füstölgő faluk, a pirosra festött égbolt hirdették a Fertőn-innenieknek, merre jár, mit mivel az ellenség. Brucknál a tatársereg megoszlott; egyik része átkelt a Lajtán, elébe vágott a hátráló császáriaknak s merészségével még ezek tapasztalt vezérét, lotharingiai Károlyt is rövid időre olyan zavarba hozta, hogy ez az ütközetet és vele Bécset már-már veszve látta. A harcztérről érkezett jelentés Bécset hallatlan tette-