Hamvay Ödön: Damjanich János élete története és szemelvények nejéhez intézett leveleiből (Budapest, 1904)
Bevezetés
Bevezetés. A múltaik glóriás ködéből, nagy idők nagy embereinek tündöklő sorából a hősök hőseként emelkedik ki Damjanich János. Nincsen a félszázad előtti szabadságharc magasztos hőseinek sorában nálánál nemesebb jellem, nagyobb hős, igazabb ember. Pedig sokan voltak, kiknek nevét nem, ok nélkül burkolja a mithosz ködébe a magyar nép szeretete . . . Kiket, a félszázad előtt még köztünk járókat, legendák emelnek a történelem fölé... Damjanich János, túlzás nélkül mondhatjuk, csodás ember volt. Lefejthetjük róla bátran a mithosz ködét, a legenda csillogó köntösét Glóriás fényben fog ő tündökölni tovább, sőt fénye igazabb, mélyrehatóbb lesz, mihelyt megismerjük élete való és komoly történetét. Mert igaz eimbar volt ez a hős: bátor, erős, tüzesszavu, erőskezű hadisten, kinek nevéhez méltán fűződnek szabadságharcunk legszebb diadalai. Egyike volt a legérdekesebb egyéniségeknek. Születésére nézve határőrvidéki szerb, de testesüül lelkestül magyar. Nem renegát, mint fajrokonai vádolták. „A ki Magyarországon született, magyar állampolgár, — volt az ő hitvallása, — s köteles Magyarországot hazájának te