Imrefi (Vachot Imre): A magyar menekültek Törökországban. Ismeretlen adatok az 1849-ki emigratio történetéhez (Pest, 1850)
XIV. Kossuth magánélete Viddinben
födözé, nagy zajt ütött a miatt, hogy Egressy Gábor mint polgári egyén, őrnagyi rangra emeltetett. De a mint a dolog állásáról felvilágositák, ő is elhallgatott. A viddini török- bolgár és görög lakosság értesülvén Kossuth kiléte s tettei felől, úgy tekinté őt mint népszabadítót, s a legnagyobb tisztelettel viseltetett iránta. A többi közt egykávéházban szóba hozatott a népboldogító reformjai által magát olly nevezetessé tett Ibrahim halála, s a törökök azzal vigasztalódtak, hogy elvesztett nagy embereket majd kipótolja Kossuth. A viddiniek előtt csak akkor csökkent némilegaz ő népszerűsége, midőn az izlámra áttérni nem akart, mi azonban a keresztény lakosság szemében még dicsőbbé tette őt. XIV. Kossuth magánélete Viddinben. Asboth, Szöllősi, mint segédei és laktársai. Társalgási köre; viddini lakása. A Kossuth és Dembinszkyné közti elhiresztelt viszony. „Azt nem tartom amit Forgács, hogy a hűség csak a kutyához illik.“ Mikes Kelemen. „Vak az irigység, nem tud egyebet, mint az erényt becsmérelni, a becsületet rágalmazni.“ Livius. A mondottakból láthatjuk, miszerint Kossuth a török földön sem szűnt meg a nyilvános pálya embere lenni, sőt erélyesen közremunkált mind a haza, mind a menekültek érdekében, s ott is tudván magának foglalkozási tért találni, mentve volt a rá nézve legiszonyúbb szellemi tétlenség öldöklő kinjaitól. Legközelebb környezői, volt hadügyi segéde, Asboth alezredes, és tolmácsa, Szőllősy valának, kikkel Viddinben nemcsak egy födél alatt, de egy szobában lakott, s kik társalgásuk által mindenkép igyekeztek őt földeríteni, az unalomtól megmenteni. Asbothot igen szerette Kossuth, mint olly férfiút, ki sobb műveltsége, tiszta jelleme, férfias magaviselete s hű ragaszkodása által teljes mértékben megérdemlé bizalmát, barátságát. 5*