Sánta Béla: Az 1848-49-iki szabadságharc rövid története (Nagy-Kőrös, 1878)
szabadkunyhójában ismernék és lelkesedve volnának általa. De ha e fényes múlt ismeretét a mostaninál szélesebb körre kiterjeszteni művem rövidsége és olcsósága dacára sem leszek képes, a hibát nem másnak, egyedül munkám gyarlóságának rovom föl. Azonban akármilyen hideg fogadtatásban részesüljek is, a főcél, melyért e művet közrebocsátani lelkiismeretemet megnyugtatja s öntudatomban megjutalmaz Láthatárunkat minden felöl villámterhes fellegek borítják. A birodalom északnyugati szomszédja a német egységet még nem tartja befejezettnek; délnyugat felől Olaszország merész terveket sorral és támadásra készen áll; dél és kelet felől a pánszláv tenger hullámai vad háborgással csapkodják határainkat s végpusztulással fenyegetik nemzetiségünket. Ezredéves életünkben államiságunk, nemzeti létünk soha vészesebb soha kétesebb kockán nem forgott s keményebb megpróbáltatásnak nem ment elébe. A birodalom német tartományai s olasz ajkú vidékei után kétes hűségű szomszédok mohó étvágyát fölébresztő szerencsétlen boszniai expeditiónk. Ki tudja a dynastia ellenségei nem fognak e legrövidebb idő alatt kezet azokkal, kiknek éhes torka régen kitátva mi ellenünk ? Egy nagy, világot rengető viharnak előestéjén állunk és én meg vagyok győződve a felől, hogy nemsokára minden magyarnak, mint egy embernek kell állani villogó fegyverrel királya és őseinek sírja körül s vagy betölteni a világot a hősiség csaknem példátlan csodáival vagy tehetetlenül kényezni nemzetiségünk sírja fölött. Én e rettentő küzdelemre bátorítani és felvillanyozni akarom honfitársaimat s lehet-e erre hatalmasabb eszközzel lelkesíteni mint épen azon fényes hadi tettek s a nemzeti lelkesedés és önfeláldozás azon magasztos példái által, melyeket szabadságunkért és függetlenségünkért folytatott 48 49-iki küzdelmünk napfényre derített ? Hogy a keleten csak most lezajlott véres háború — a munka épen ennek folyama alatt íratott — benyomásait itt ott művemen hátrahagyta, kérem ez iránt olvasóimnak kegyes elnézését. Nagy-Kőrösön 1878. aug. 1-én a szerző.