Ágoston Péter: A munka rabsága (Budapest, 1909)

A munka alárendeltsége

A munka alárendeltsége. I. A mai társadalmi s jogi rend a tulajdonra van építve. E jogi s társadalmi rend egy olyan kor maradványa, a mely­ben a termelés is egyedül a tulajdonon épült. A termelést ugyan sohasem lehetett munka nélkül végezni, de a rabszol­gaság korában a termelő munkaerő, melyet a rabszolga kép­viselt, mindig tulajdonban állott. A jognak a munkára vonat­kozó szabályai tehát a tulajdonra vonatkozó szabályok szerint alakultak ki. A tulajdonosnak a dolog, a munkáltatónak a munkaerőhöz való viszonyát a jogban azonos alapelvek sze­rint szabályozzák. A munkaerő, mely magában tulajdon nélkül áll, ma már a jog parancsainál fogva nem hajtható ugyan erőszakkal rabságra, de ez a munkaerő kénytelen ma­gát önként rabságra adni, mert a termelő munkában, mely pedig fenmaradásához okvetlenül szükséges, csak akkor vehet részt, ha azok szolgálatába szegődik, a­kik tulajdon felett rendelkeznek. A tulajdon nélküli munkaerő gazdaságilag rabságra van kárhoztatva, e gazdasági rabságából folyik, hogy jogi rab­ságra kerül, s ennek folyománya a társadalmi érvényesülés nehézsége. Végeredményében a munka gazdasági okokból van szolgaságra kárhoztatva, de ennek más tényezői is van­nak, mert különben ma már, a­mikor a termelésben a sza­bad munka épen olyan szerepet játszik, mint a tulajdon, nem maradhatott volna olyan alárendelt helyzetben, mint van. A gazdasági élet átalakult, de a társadalom, a jogrend még a

Next