Atticus (Beksics Gusztáv): Uj korszak és politikai programmja (Budapest, 1889)
I. Fejezet. Új korszak
Γ. FEJEZET. Új korszak. A monori csata a parlamentben októb. 21-én megvivatott. A cs. és királyi hadsereg — a zászlókérdés daczára — Tisza s Fejérvár javára döntötte el az ütközet sorsát. Mert ez volt a háttérben. Különben a parlament hangulata más leendőit, bár szavazata ugyanaz lesz vala. T. i. 12268 ellenében. Az országnak a hadsereg czimében nagy közjogi vívmánya és a deficit nélküli budget által, nagy pénzügyi diadala van. Ki tagadhatná, hogy ez kettős nemzeti öröm ? Üröm, minőben már rég nem részesült nemzetünk. A pártgyűlölet lángját ez öröm, úgy látszik, mégsem fogja rögtön kioltani. De e láng vörös fényén mégis áttündöklik az új korszak képe. A békés nemzeti munka korszakáé. Kiérkezte nem függ sem parlamenti jelenetektől, sem pártharagtól, sem egyénektől. Sőt már itt van, a nemzet belelép, bármi történik a házban és a házon kívül. Ez új korszakot el kell fogadnia mindenkinek minden következményével, szellemével, feladataival, czéljaival, terheivel és nemes örömeivel. Mindenkinek, akár a hatalom, akár az ellenzék élén van. Elfogadta — sőt kezdeményezte — Tisza Kálmán, akár marad a kormányon, akár — jószántából — távozik onnét, mert, hogy megbukjék, arról a parlament mai viszonyai közt, pláne a közjogi és pénzügyi siker után, szó sem lehet. El kell fogadniok azon ellenzéki férfiaknak, akik a pártgyűlölet tüzes ostorát pattogtatják Tisza ellen.