Berzeviczy Albert: Az absolutismus kora Magyarországon 1849-1865 2. (Budapest, 1927)
Bevezetés
BEVEZETÉS. E munkám első kötete már 1921 karácsonyán, tehát több mint négy év előtt jelenvén meg, maga az azóta eltelt hosszú idő indokolttá teszi, hogy második kötetéhez megjelenésekor néhány szót fűzzek. A késedelmet főleg a feldolgozandó anyag rendkívüli bősége, mely e kötet terjedelmében is nyilvánol és sokirányú elfoglaltságom okozta. A levéltári anyag legnagyobb része Bécsben lévén fölhalmozva, szükségessé vált gyakori odautazásom és ott tartózkodásom ; csak a legutóbbi időben sikerült a bécsi nagy állami levéltár igazgatóságának szíves előzékenysége által a fölhasználandó irományok egy részének az itteni országos levéltárhoz való átküldése útján könnyíteni meg feladatomat. Ehhez járult az a körülmény, hogy Kossuth Lajosnak a Nemzeti Múzeumban elhelyezett levéltára az örökösökkel létrejött megegyezés értelmében csak nemrég (1924 március 20.) nyílt meg a használat számára, rendezése is időt igényelt s így csak a múlt évben láthattam hozzá e kötetnek az emigráció működésével foglalkozó fejezetei kidolgozásához, melyekhez e levéltár nem is sejtett bőségben szolgáltatta az anyagot. Ha művem első kötetének megírása életem leggyötrelmesebb éveibe, nemzeti katasztrófánk idejébe esett, e kötet elkészítésének amahhoz hasonlítva a külső körülmények mindenesetre inkább kedveztek, de viszont számolnom kellett korom előhaladásával csökkenő erőmmel s a kezem alatt folyton növekvő anyag mind nehezebbé váló áttekinthetőségével. Első kötetem fogadtatása csak bátoríthatott a további munkára, mert az, a nálunk vajmi szűk körben mozgó komoly, tárgyilagos és szakavatott kritikát tekintve, kedvezőnek volt mondható s az elismerés legértékesebb jeleivel találkoztam, mikor az Akadémia könyvemet előbb, 1924-ben Szilágyi Istvánról nevezett jutalmára, utóbb 1925-ben nagyjutalmára méltatta. Azonban éppen az érdeklődés, mely újabban mind határozottabban fordul a könyvemben tárgyalt korszak felé, hozta magával, hogy első kötetem megírása óta számos irodalmi mű jelent meg, melyet én akkor föl nem használhattam s amely sok tekintetben kiegészíti —ha nem is módosítja — az abban közlötteket. Ilyen Josef Redlichnek már első kötetem bevezetésében említett nagy műve : «Das Österreichische Staats«