Keményfy K. Dániel: A modern keresztény politika érvényesülésének akadályai (Budapest, 1905)
I. A liberalizmus 38 éves kormányzása s eredményei
I. A liberálizmus 38 éves kormányzása és eredményei. Ebben,az esztendőben 38 éve, hogy Magyarország kormányzását «.liberálisa megjegyzéssel egy politikai párt átvette s azóta folyton kezében tartja. Az 1867-iki kiegyezés óta intézi a liberálizmus közügyeinket, de ez a liberálizmus 1875-ig ingadozó volt, ide-oda elágazó; szorosan véve a Deák-párt és balközép fúziója óta létezik a «liberális párturalom», mely rendszert alkotott a kormányzás kezelésében. Akik 1874-ig voltak a kormány élén, azok a darázsfészekbe nem nyúltak. Gyöngék voltak arra, hogy régi alapokon álló intézményeket megbontsanak. Körültekintő politikusok is, kik jól ismerték a rugókat, melyek a kulisszák mögül álpolitikai sakktábla figuráit igazgatták.· A liberalizmust nálunk, mint uralkodó pártot, a fúziókat Tisza Kálmán teremtette meg, ráütve arra a saját egyéniségét. Két korszakra lehet e párt tartalmát fölosztani: a Tisza Kálmán és a Tisza István korszakára. Az első a korrupciót, a második a törvényt bontó abszolutizmust illesztette be politikai vezetésünkbe. Az első belenyúlt a darázsfészekbe, a második már széjjel is szórta. Közbeesett mindkettőnek kabaréka, a Bánffy-korszak, de ez, mintha reszketett volna szerencséjétől, a félúton megállt. Amit a Deák-párt az alkotmány, törvény és jog tekintetében megalapozott, azt az utána következő korszakok csákányokkal igyekeztek összerombolni. Sok, nagyon sok olyan dolog van e korszak múltjában, amiről a történelem ítélőszéke csak e korszak mozgató embereinek halála után fog elhatározó ítéletet mondani. De annyi már ma, az eredmények tapasztalata után kétségtelen, hogy e korszak mentségére akár lélektanilag, akár politikailag mit sem lehet