Bagyó János: Gr. Széchenyi István közlekedésügyi reformja és tevékenysége (Budapest, 1913)
I. Rész
tése.1) Részvényes társulatok keletkeztek csatornák ásatására, kőutak építésére. Ezeket a kormány támogatta, mert tőlük vámjövedelmeinek szaporodását várta. Azonban egységes terv nem volt. És miután a XIX. század elején beállott pénzügyi válságok folytán a vállalkozók száma is keresbedett, korszerű haladásról szó se lehetett. Kőutaink elhanyagoltsága, hajózásunk teljes elmaradottsága lehetetlenné tette úgy a belföldi, mint a külfölddel való közlekedést s ennek nyomán a kereskedelem felvirágzását. Csekély volt a kivitelünk élő állatokból csakúgy, mint gabonából és borból. A bajon némileg segített a Ferenc-csatorna megnyitása és a Lujza-út létrejövetele, mert ezek által a Tisza és Duna vidéke némi összeköttetésbe jutott Fiuméval.2) A nyomasztó vámrendszer Ausztria tartományává sülyesztette Magyarországot. Országgyűlései 11 , a gravaminális politika és közjogi csaták színhelyei voltak, utóbb össze sem hivattak, s így a magyar közlekedésügy Széchenyi fellépéséig mostoha gyermek maradt. Az 1723-ban életbeléptetett helytartótanács, minta törvények végrehajtásának őre, az ország anyagi és szellemi haladásának előmozdítója, hatáskörébe soroztattak a közlekedési ügyek is, azonban tervek és pénz híján, rendszer nélkül a nemzet gyors haladást innen se várhatott. Az 1825-iki diéta tárgyalásra tűzte ki az 1790—91-iki diéta átal kiküldött regnicolaris deputatio munkálatait, de nem volt, aki hivatottan vette volna kezébe a közlekedésügyet. Annyi történt, hogy az 1825-iki országgyűlés új bizottságot küldött ki, mert a diéta a munkálatokat az idő rövidsége miatt nem tárgyalhatta. 1827-ben a kiküldött országos választmány már három csoportba osztotta a közlekedési ügyeket : országosakra, törvényhatóságiakra és helységiekre.3) Egyéb alig történt. Egyik bizottság a másikat követte, de közlekedésünk pangott. Széchenyinek kellett fellépnie, hogy e téren is javulás álljon be. Ь Zichy : Széchenyi I. Naplói, 153. — Fenyvessy A. : Az első magyar vasút, Bud. Szemle, 1883., 34. köt., 402. 2) Marczali H. : A legújabb kor tört., II., 286. 3) Pesti Hírlap, 1841., 64.