Széchenyi István: Lovakrul (Pest, 1828)
Mit kellene tehát nekünk tenni
132 MIT KELLENE TEHÁT fantalokig a3 Paradicsom legégőbb örömét ; az hoz a3 polgári Társaságba mindent a' legnagyobb Világosságra ; az hoz a3 hideg Erőművbe Melegséget. Nézzük tehát még mindenek előtt, mit lehetne alaposan és helyesen az ellen állítani, amit már előre bocsátottunk 3s engedjünk, ha igazunk nincs ; ha pedig érezzük, hogy mégis igazunk van , iparkodjunk azt amit érzünk , szembetűnőbben előadni,hogy másokat végtére megmozdítsunk. Csak okoskodásoknak engedjünk, ne hagyjunk magunkon idegen authoritás által erőt venni — valamint viszont ne kívánjuk, hogy más meggyőződése nélkül , hidjen 's azért hidjen vaktában, mert mi úgy hisszük, mert mi úgy mondjuk. Legyünk Ellenkezők, de egyszersmind Barátok. Kvetkeztessük ki a szép Igazságot minden leplegibül, hogy az úgy mint mikor még a Homályvilág boldog lakosai közti tartózkodott, mezítelen álljon előttünk, és fogadjuk el igazi magyar jószívűséggel házunknál — akár melly Éghajlat felül, habár Ellenségeinktül jönne is. Némelly embernek az egész esze abban áll, hogy soha semmi újat nem próbál, és minden próbatételről már előre mindég azt jövendöli .E bizony, meglássák, nem fog menni, — és minekutánna uj dolgot alig, vagy csak ritkán lehet egyszerre végbe vinni ; illy prófétának többször van igaza, mint nem, mellynek következésében