Széchenyi István: Lovakrul (Pest, 1828)
Bévezetés
BEVEZETÉS. csony nyomorúságokban szenvedtek és tűrtek : — mostan a’ Gazdálkodás , Erőművek, Kereskedés, Eggyesületek , Nemzeti dolgok ’s a’ t. vezérlik a’ Nemzetek geniusát; és minden magános ember jobban jobban iparkodik értékét nevelni, azzal szabadon élniolly karba jönni, hogy az élet mind azon édességeit és javait magának és övéinek megszerezhesse, mellyek nélkül Élei ellehettek, és mellyeket azok legkisebb becsben sem tartottak. Maga dolga után fáradozni, gyarapodni, pénzt nyerni, és azzal, amit már szerzett, bátorságban élni, kiki akar — ’s hogy most jobbára kiki azt, és főképpen ’s mindenek előtt azt akarja, tagadni senki sem fogja, a’ ki maga körül néz. Csak az a' külömbség, a' mint mondám , hogy kevés esmeri az ösvényt, melly az ő czéljához — itt az arany ládához vezet, és ritka tudja, hogy miilyen az a’vár, mellyben azt védelmezni lehet. Hány gazda van, akinek vagyona kevesebb, mint volt , mert azt felettébb nagyra emelni törekedett. Hány hajdan pénzes kereskedő , koldus ma, mert értékét nagyon rövid idő alatt kívánta kettőztetni és származtatni. Úgy látszik, hogy minden Század kedválma babonája által, az akármi legyen is , minden határokon túl ragadtatik, h úgy a’ mostani az .