Molnár János: Régi jeles épületek (Nagy-Szombat, 1760)
Első könyv a Paraditsomnak kertéről
E l s ó Könyv. egy árokban tsapnak , ’s akkor a’ két folyó-víz egygyé válván , Arábia-béliek vizének, az az Skatel-Arábnak neveztetik, a’ mint Huetzius bizonítja j de az után ofztán meg-meg-félre fzakadván , ismét el-pártolnak egy máitól, más úton ballagnak, és elóbbeni nevek helyett líjjat nyernek: mert egyik, melly Katifa és Barhe nevű helység mellett Tekseíra Péter bizonysága ízerént a’ Períiai tenger öblében botsátkozik, Fáíisnek , avagy Fafítigrisnek neveztetik, és ehez igen illik a’ Fifonnak neve. Meg-járja ez az Hevilát földét, tudni-illik a' Kavilátiak tartományát, kiket Strábo az ó tizen-hatodik könyvében Arábiához fzámlál, Mefopotámia mellett: máíik, mellyet Gehonnak nevez az írás a’ Pufzta Arábiának neki-rugafzkodik, és körűi járja Etiópiát, nem azt ugyan, melly Afrikában Egyiptom megett fekfzik , hanem azt-5, melly Aíiában Arábiától nem mefzfze efik. * Ott * Cornelius a Lapide in hu ne locum. Alexander Natal. Tom. r. Hifi. Ecclef. pag. 43. Georg. Fournier Geographic part. i. L. 1, c. 1. D. Huetius Epifcop. Abrinc. Lib. de fitu Paradifi , ejus fententic epitomen Seholiaflcs Alexandri Natalis fic proponit loco cir. Huetius. . . hortum illum voluptatis fitumfuifle propugnat ad ripas fluvii, qui ex confluxit Tygris, & Euphratis pofi: eorum conjunftionem , & ante ejusdem fluvii divifionem decurrit, qui fluvius Arabum, vulgo Schatel-Arab vocatur. Fluvium illum in duo capita dividi , fcu duos ramos , antequam in linum Perficum fe infundat, Occidentalem unum, cui nomen Phiibn, Orientalem alterum , cui nomen Gehon. Fluvium igitur, qui Babylonie Provinciam Orientalem Eden irrigabat , & Paradifum in ea litum priterfluebat, in quant or capita divifum fuifle, quorum duo fupra Paradifum , fcilicet Tygris & J uphrates, duo infra Paradifum, fcilicet Phiibn & G.chou,Paradifum dcniqueArabiam verfus &Sufianam litum fuiffe.