Molnár János: Régi jeles épületek (Nagy-Szombat, 1760)

Hetedik könyv a Salamon templomáról

Hetedik Könyv, 515 Nem kesergem a’ roppant épűletnek szomorú pusztulását , elé nem számlálom a­ meg­romlott Országnak szörnyű kár-vallását, Szedecziásnak ki­vakitását, és fogságát, keserves­ebben nem írhat­nék Jeremiás Prófétánál: oda igazítom olvasómat. Kó annak a’ szive, a­ ki annak panaszin, és siral­­min meg­ nem keseredik. Vége szakadt a­ fogságnak C­irus Király ke­gyelméből Világ Teremtésének három ezer négy­s­záz negyven hatodik esztendejében, és szabadság adatott a­ templom fel­épitésére. De a­ ’Zidók ehez 'az építéshez két esztendővel utóbb fogtak. Formája hasonló volt az elébbenyihez; de ékessége amannak nyomába sem érhetett. A’ szegény öreg ’Zidók, kik amannak látták méltóságát , midőn emennek fundamentomát szemlélték , keserves sí­rásra fakadván kezdék nagy zokogással az elébbe­­ni templomnak ékességét emlegetni, magasztalni, de mi haszna ? a’ rabságból ki­szabadúlt árvák hol tettek volna szert arra a’ ki­ mondhatatlan gazdag­ságra , és kintsre, melly az első épűletre a’ két di­­tsőséges Királytól olly bőven költetett ? Heródes, ki Betlehemben az ártatlan kisde­deket fel­konczoltatta, el­rontotta ezt a’ szegény raboktól építetett templomot , és helyette ujjat, itt 2 és

Next