Molnár János: Régi jeles épületek (Nagy-Szombat, 1760)
Kilentzedik könyv a Romai régi épületekről
644 Κι Lenced ικ Könyv, vany képeket mutogattak , a bálványok szájából és néha az oszlopok egyéb lyukacskáiból is néha jó illat eresztetett, szerették a sáfrányos bor jó szagát , azzal fecskendezték meg néha néha orcájukat. Egy ilyes Amfiteátrom képét Táblámra tétettem , Laurus rajzolása szerint : nállam csak az hajók száma kevesebb TIZENNEGYEDIK RÉSZ. A’Római temetőkről, majorokról, és palotákról. A Temetőket csak azért említtem, hogy Adorján Császár Mausoleumját emlithettem. Talpa négy szegű volt, amint Prokopius írja, és Donatus Sándor képe mutatja: felső részei négy vagy öt gömbölyű szegésből állottak vastag torony módra, azt körös körűl mező válogatott, és egymás fölé rakott oszlopok kerítik be. Az egész épületen Párusi márványnál egyéb követ nem látott az ember. Az épület teteje , melynek legszűkebnek kellett lenni, oly széles, oly tagos volt, hogy azt az erős legény se dobhatná által: iszonyú nagyságát abból is észre lehet venni, hogy idővel egy egész