Horváth József: A nádasdi gróf Nádasdy család nádasd-ladányi elsőszülöttségi könyvtárának története és ismertetése (Budapest, 1889)
Néhány szó vidéki könyvtáraink rendezéséről
ményese az írás és könyvek. E holt betűk teszik a művelt népek testamentumát... Az emberiség egyetemes élete ezer meg ezer különböző nyilatkozataiban itt van legteljesebben összefoglalva s megörökítve.» (Dr. Bihari Péter : Általános hazai és művelődéstörténet. Budapest, 1884.) De dacára a fennemlített örvendetes mozgalomnak, amint ezt a Magyar Könyv-Szemle erre hivatott jelentései is konstatálják, mindez még is még aligjelent többet a dicséretes kezdetnél, a mely mellett még folyton hangzik a panasz, miszerint vidéki könyvtáraink legtöbbje még mindig elhanyagolt rendezetlen állapotban van, s hogy azok e miatt tulajdonképeni könyvtáraknak nem is nevezhetők. «Bármily kitűnő könyvek összege mindaddig míg kellőleg rendezve nincs, könyvtárnak még nem nevezhető; könyvtárnak csak akkor lesz nevezhető, ha a bennök letéve levő szellemi kincsrendezés által hozzáférhetővé, hasznavehetővé van téve, ha abban minden egyes könyv pár perc alatt kivehető, haszonra fordítható. Egy rendezetlen könyvtárban sem a kívánt, talán hosszú időn át kutatott könyvet könnyű szerrel föllelni, sem a biztosan tudottnak fennmaradását ellenőrizni nem lehet.» (Magyar Könyv-Szemle. Nyolcadik évfolyam. I—IV. füzet, 1883. Hazai könyv