Horváth József: A nádasdi gróf Nádasdy család nádasd-ladányi elsőszülöttségi könyvtárának története és ismertetése (Budapest, 1889)

Néhány szó vidéki könyvtáraink rendezéséről

ményese az írás és könyvek. E holt betűk teszik a művelt népek testamentumát... Az emberiség egyetemes élete ezer meg ezer különböző nyilatkozataiban itt van legtelje­sebben összefoglalva s megörökítve.» (Dr. Bihari Péter : Általános hazai és műve­lődéstörténet. Budapest, 1884.) De dacára a fennemlített örvendetes mozgalomnak, a­mint ezt a Magyar Könyv-Szemle erre hivatott jelentései is konstatálják, mindez még is még alig­­jelent többet a dicséretes kezdetnél, a mely mellett még folyton hangzik a panasz, miszerint vidéki könyvtáraink legtöbbje még mindig elhanyagolt rendezetlen állapotban van, s hogy azok e miatt tulajdonképeni könyvtáraknak nem is nevezhetők. «Bármily kitűnő könyvek összege mindaddig míg kel­lőleg rendezve nincs, könyvtárnak még nem nevezhető; könyvtárnak csak akkor lesz nevezhető, ha a bennök letéve levő szellemi kincs­rendezés által hozzáférhetővé, haszna­­vehetővé van téve, ha abban minden egyes könyv pár perc alatt kivehető, haszonra for­dítható. Egy rendezetlen könyvtárban sem a kívánt, talán hosszú időn át kutatott köny­vet könnyű szerrel föllelni, sem a biztosan tudottnak fennmaradását ellenőrizni nem le­het.» (Magyar Könyv-Szemle. Nyolcadik évfolyam. I—IV. füzet, 1883. Hazai könyv­

Next