Réső Ensel Sándor (szerk.): A helynevek magyarázója 1. (Pest, 1861)

Előszó

s patakok, gyakran görbe, tekergő, karingós folyásaikról neveztettek el, lesznek melyek régi őrhelyekre mutat­nak , kedélyes, gúnyos, tréfás nevekkel bíró csárdákat jellemeznek. A helynév magyarázatok ügyében kik fáradoztak, azt az olvasó a munkában idézett kútfőkből fogja meg­látni, sok azoknak száma, kik a hon múltját, viszon­tagságait, édes és keserű emlékeit e könyvben előladják s első helyen álland Béla király névtelen jegyzője (Anonymus) „De Gestis Hungarorum“ czimű­ könyvé­vel , melyet 24 levél vastag pergamentre irt, s mely ereklyénk Bécsben a császári könyvtárban, a kéziratok közt 630. sz. a. őriztetik. Alólirott, hogy mozgásba hozza e munkálat iránt a kedélyeket, 1853—ik év elejétől kisebb nagyobb köz­leményeket adott különböző lapokban. — így: „Napi tudósító 1,1. czimü lapban 1853. novemb. 1 és 122. sz. „Halesz“ helynév eredetét. „ Vasárnapi újságban, 1854. 26. 33. 40. 41. szám­ban ABC rendben, egy történelem, s mondákon nyugvó népies közleményt. „Budapesti viszhanguban, 1856. 21-ik számban A­B­C rendben, egy szépirodalmi közleményt, mely köl­tőink nyelvét, szellemét hirdette. — Ugyan e lap neve­zett évéről 28-dik sz. Szekszárd eredetét tudományos alakban kútfőkkel. „ Vasárnapi ujságá­ban 1857. 6-ik sz. Roff erede­tét, a helynevek helyes magyarázata iránti szempont­ból , nevezett község érdemes lakossainak. „Budapesti Hírlap 1,1.-ban 1857. 170.171.172.173- dik sz. az A B­C-nek minden betűjéből egy nagyobb helynév magyarázatot, mely külön is lenyomatott, s melyből néhai Magyar Mihály pesti könyvárus Angol­honba is küldött egy példányt. „Mátyás diák Naptárán-ban 1858. évre 177—188

Next