Dóczy József (szerk.): Európa tekíntete jelenvaló természeti, míveleti, és kormányi állapotjában 4. (Bécs, 1829)

Belgium

Toldalék. 99 és 1546 a’ villám által meggyulladott puska poros torony miatt. Austriai rész a’ Limburgi s Fh­etzeg­s­é­g­b­en. Eredete a’ régi Limburgi grófoknak homályban fekszik. Hihető hogy ez a’ grófi ház a’ 10 század közepén vette alkotását. I Heinrich Limburgi gróf, a’ki 1071-ben élt, eljegyzette magának Juditot Luxem­­burgi Fridriknek, alsó Lotharingia Hertzegének­ egyetlen leányát, a’ kivel is jókora birtokokat nyert az Ourt, és Ambleve vizei folytában. Fija, II Hein­rich alsó Lotharingi hertzeggé választatott, Iler­­tzegi nevet vett fel, a’ grófi czím kelett, ’s mara­dóid minnyájan Limburgi hertzegeknek neveztettek. A’ midőn 1280 firói ága ezen hertzegeknek V­ale­­rannál elfogyott , ezen tartomány miatt igen vé­rengző háború támadott. Adolf, Bergeni gróf, a’ ki legközelebbi örökös valt, 1282 és 1285-ban jus­sát a’ Limburgi hertzegségre nézve által engedte­­ Jánosnak, a’ Brabanti, hertzegnek, a’ ki e’ miatt I Reynaldal, Geldriai gróffal, a’ ki a’ hertzegséget el foglalta volt, terhes háborúba keveredett, a’ melly a’ Woringi ütközettel végződött, melly után a’ Brabanti hertzeg Limburgot birtokába vette. Azután ezen tartomány a’ többi Belgiumi megyék­kel együtt a’ Burgundi Hertzegekre, ezekről az Au­striai házra szállott. Ezen megyének régi tzímere egy kék oroszlány arany mezőn. Az Austriai volt rész, a’ Luxemburgi Hertzegségben. Föld alapa ugyan ezen tartománynak, legin­kább déli részén hegyes, homokos, és nem igen termékeny, terem mindazonáltal egy kevés búzát, ’s a’ termékenység hi­ányát más haszon vételek pó­tolják, u­. m. marha nevelés, úgy p. o. különös . *

Next