Dóczy József (szerk.): Európa tekíntete jelenvaló természeti, míveleti, és kormányi állapotjában 4. (Bécs, 1829)
Belgium
Toldalék. 99 és 1546 a’ villám által meggyulladott puska poros torony miatt. Austriai rész a’ Limburgi s Fhetzegségben. Eredete a’ régi Limburgi grófoknak homályban fekszik. Hihető hogy ez a’ grófi ház a’ 10 század közepén vette alkotását. I Heinrich Limburgi gróf, a’ki 1071-ben élt, eljegyzette magának Juditot Luxemburgi Fridriknek, alsó Lotharingia Hertzegének egyetlen leányát, a’ kivel is jókora birtokokat nyert az Ourt, és Ambleve vizei folytában. Fija, II Heinrich alsó Lotharingi hertzeggé választatott, Ilertzegi nevet vett fel, a’ grófi czím kelett, ’s maradóid minnyájan Limburgi hertzegeknek neveztettek. A’ midőn 1280 firói ága ezen hertzegeknek Valerannál elfogyott , ezen tartomány miatt igen vérengző háború támadott. Adolf, Bergeni gróf, a’ ki legközelebbi örökös valt, 1282 és 1285-ban jussát a’ Limburgi hertzegségre nézve által engedte Jánosnak, a’ Brabanti, hertzegnek, a’ ki e’ miatt I Reynaldal, Geldriai gróffal, a’ ki a’ hertzegséget el foglalta volt, terhes háborúba keveredett, a’ melly a’ Woringi ütközettel végződött, melly után a’ Brabanti hertzeg Limburgot birtokába vette. Azután ezen tartomány a’ többi Belgiumi megyékkel együtt a’ Burgundi Hertzegekre, ezekről az Austriai házra szállott. Ezen megyének régi tzímere egy kék oroszlány arany mezőn. Az Austriai volt rész, a’ Luxemburgi Hertzegségben. Föld alapa ugyan ezen tartománynak, leginkább déli részén hegyes, homokos, és nem igen termékeny, terem mindazonáltal egy kevés búzát, ’s a’ termékenység hiányát más haszon vételek pótolják, u. m. marha nevelés, úgy p. o. különös . *