Fényes Elek: Magyar országnak, 's a' hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben 3. (Pest, 1837)
Abauj vármegye
ΛΙΙΛΠ VÁRMEGYE (Comitatus Abaujvariensis. Abaujvárer Gespanschaft. Abáuiwarska Stolica.) 1. Neve: Fekvése ’s Határa. Nevét vette Újvár várától, mellyet Aba Sámuel épitetett a’ Hernád vize’ partjára, de a’ melly már régóta romokban hever. Fekszik Magyarországnak északi részében, 's határa északról Szepes, Sáros , keletről, és délről Zemplén , nyugotról Borsod , Torna vármegyék. 2. §. Nagysága: Kiterjedése. Földterülete 527/100 mfdet foglalván el, e’ tekintetben 35-ik a’ megyék közt. Legnagyobb hossza északról délre 8, szélessége 6 mértföld. Használható földe 313,272 hold, ’s ebből 158,034 h. szántóföld 18,037 h. rét; 10,000 h. szőlő , 169,223 h. erdő. 3. §. Természeti tulajdonsága* Abaujt az egymást kellemesen felváltó hegyek, dombok , völgyek; a’ sűrűen elhintett faluk ’s ékes kastélyok; a’ köznépnél észrevehető nagyobb szorgalom; a’ felette kies és egészséges levegő, igen szép vármegyének ’s boldog lakhelynek teszik, különösen a’ Hernád’ hosszú és termékeny völgye, hazánk’ legbájosabb vidéki közé méltán számítható. Hónasága tulajdonképen nincsen, kivévén azon keskeny térséget, melly Kassától Nagy Iolán által dél nyugat felé húzódik; hanem a’ megye’egész belsejét kisebb nagyobb dombok vagy hegyek borítják, mellyek közt számos tágas és termékeny völgy nyílik meg. Földe minéműségére általjában a’ termékenyek ’s gazdagok közé tartozik. Ugyanis a’ megye’ észak-nyugoti részén a’ föld hideg, köves , terméketlen; Regécz körűl szinte nehéz mivelésű, kemény agyagos vagy kavicsos, de ezek összesen alig teszik