Pesty Frigyes: Magyarország helynevei történeti, földrajzi és nyelvészeti tekintetben 1. (Budapest, 1888)
N
Verőfény patakkal egyesül. Ez ott a legbővebb vizű patak. Namet, dűlő Giroda falu területén, Temes megyében. Legelő, mely Girodát a temesvári Gyárkülvárostól elválasztja. Van itt számos vizenyős hely, délre a Begával határos. A helynév jelentése: Német. Bárány Ágostonnál is Németi falunak Namiti alakja fordul elő. NapláS, szép, sík szántóföld Úri falu területén, Pest megyében. NapláS, dűlő Jász-Dósa falu határában, Jászkún megyében. Sík terület, itt-ott árkok helyével. NaritáS, dűlő Háromház falu határában, Vas megyében. E név a Nagyrrtás rövidítése. Van ugyanitt Kuseritás és Kisritás dűlő. A szomszéd Kisfalud határában van csakugyan Nagyritás dűlő. Nákó, legelő, Magyar-Szerdahely falu, Zala megyében. Narenta, szlávul Neretva, Dalmácziának legnagyobb folyója, de ennek csak alsóbb folyamát bírja. Bosnyákországot a Herczegovinától elválasztó Szugliaga hegyláncban, a Veljak hegyen (mások szerint Ingliava hegyen) ered. A folyó Konyicza és Mosztár városok területét öntözi, sőt Konyiczát épen két részre osztja, melynek egyike Bosniához, a másik Herczegovinához tartozik. E folyó Szlatinánál a Rámával, Brusznál a Neretviczával vagy Kis-Narentával, Mosztáron alul a Bullával, Bregavával, Jaszeniczával, Bigovával, majd a Trebizattal is egyesül. Miután már 70 migliát (17 mérföld) török területen folyt, egyhegylánczon áttörve, Unke mellett, Metkovich közelében dalmát területre lő, aztán Fort Opusnál két nagy ágra oszolván, végre 12 torkolattal az adriai tengerbe ömlik. Ezen torkolatok elseje az utolsóhoz 4 miglia távolságra esik. (Hunfalvy János : A magyar birodalom III. 484. lap. Detter: Dalmatien I. 42. és II. 118. lap.) A régieknél (mint Mela) a folyó Nara néven is előfordul. Strabo és Scylaxnál: Naro, Ptolemaeus tábláin Narbo, Constantin Porphyrogenetánál Orontius alakban találjuk e nevet. Az utóbbit hibáztatják, hogy az Orontius nevet összezavarta más folyó nevével. De én nem látom át, hogy itt szükségkép névzavar fordulna elő. Mert ha a narentanusok tartományát Arentának lehetett nevezni (lásd alább), az Orontius név könnyen abból keletkezhetett. — Midőn III. Kelemen pápa a spalatói érseknek a palliumot adja, azt írja, hogy az érseknek alárendeli az Almissiai parochiát Makarskáig, és a Narenta folyóig —usque ad flumen de Narente. (Wenzel VI. 179. 1.) 1253. évben Ászán János bolgár czár és Ragusa városa közt egyezség jött létre, hogy a Drina folyótól Narentáig sóadó más helyen, mint Ragusában ne vétessék. (U. o. II. 368. 1.) Narentania, Pagania, Narenta-tartomány, szlávok lakta föld, hol a Narenta folyó az Adriába szakad a Sabioncello félsziget átellenében.Ezen szláv földet a rómaiak saját nyelve- 15*