Gróf Andrásy György és Gróf Széchenyi Istvánnak a' budapesti Hid-Egyesülethez irányzott jelentése midőn külföldrül visszatérének (Pozsony, 1833)
Felelet. “Az oszlopoknak nagyobb biztosítása végett erre legkisebb szükség sincs, annál inkább nem , minthogy a’ lánczok nincsenek az oszlopokhoz kötve, ami felette veszedelmes volna, de azokon csak nyugszanak , szabad mozoghatásuk végett.“ Ezen felelet értelme a beadott tervek által még tökéletesebben kifejtik. 26dik kérdés: ‘Nem hozhatná e a' vasnak természetes hidegbeni összezsugorodása ’s melegbeni kiterjedése az egészet veszélybe . Felelet: “Saját tapasztalásom szerint nem hiszem , hogy a’ vas legkisebb veszélybe is helyeztessék a' hideg vagy meleg befolyása által. Tapasztalásomat pedig mind azon experimentumok bőven bizonyítják, mellyek e részben Sz. Pétervárott tétettek, hol ά közönséges legnagyobb (mean greatest) hideg 23 Fahrenheit (egy kissé több mint 24 Reaumur a’ fagyponton alul) ’s még sincs legkisebb kártékony következése azon két lánczhidakra, mellyek a' Fontanka vízcsatorna felett vannak, ’s mellyeknek egyike 185, a’ másik 150 láb vonatu.·’·’ Ha a’ függő hidak mechanikáját csak legfelszinesb vizsgálatra vesszük is , lehetetlen minden félelmet e' részben meg nem győznünk — minthogy a lánczok teljes szabadságban vannak helyezve , és igy a hid minden veszély nélkül, ámbár észrevehetlenül is, de hideg-