Dedek Crescens Lajos: A karthausiak Magyarországban (Budapest, 1899)

Fraknói Vilmos: Előszó

emberi ösztön leigázása, a szegénység, szüzesség és engedel­messég fogadalmai által, ki nem elégítette őket. És bizonyára mély lélektani felfogásról tanúskodik szent Brúnó elhatározása, hogy legnehezebb áldozat gyanánt, az örök hallgatást tette a karthausi szerzetesek kötelességévé. Első szent királyunk apostoli ihlete és államférfim bölcse­­sége fölismerte azon jelentékeny szolgálatokat, melyeket nagy feladatai megoldásában, a nemzet megtérítésének, civilisátiójá­­nak és politikai fegyelmezésének munkájában, a szerzetes­­intézménytől válhat. Még a püspöki székek felállítását megelőzőleg, alapított a Pannonhegyen szent Benedek rendjének monostort. És ennek lakói között találta legbizalmasabb tanácsosait, legbuzgóbb munkatársait. Főnöküket Asztrik apátot bízta meg a fontos küldetéssel Rómába, honnan a koronát hozta meg. Trónja örökösének nevelőjéül a szerzet egyik tudós tagját, Gellértet szemelte ki. Egyidejűleg áttelepítette Bizánczból a görög apáczákat, kik hivatva voltak az előkelő magyar családok leányait a vallá­sosság, műveltség és ízlés titkaiba beavatni. Az ő példáját követték utódai. És amint a kereszténység szellemének örök­ ifjú ereje az ősi törzsből új és új hajtásokat fakasztott, a korról-korra felmerülő szükségletek kielégítése végett új szerzetes rendeket hívott éle­tre: ezek megannyian, a daliás egyházi lovagrendektől az alázatos kolduló barátokig, hazánkban vendégszerető fogadtatásra találtak. Az ország nagyszámú kolostorokkal népesült be, melyek dús adományokkal halmoztattak el, és a nemzet minden réte­géből toborzották lakóikat, kiknek sorában soha sem hiányoz­tak előkelő családoknak, a világ gyönyöreit megvető, a leg­magasabb eszményekért lelkesülő, sarjai. Így, a mikor szent Klára apácza-rendjének megalapítása után kevés évtizeddel, a veszprémi völgy és a nyulak szigete berkeiben a klarisszák kolostorai megnyíltak; királykisasszonyok, herczegnők és zászlósurak leányai siettek azokat megtölteni, hogy az áhitat és önfeláldozás csodáinak színhelyeivé tegyék. A magyar nemzet történetének azon lapjai mellett, melyek a harczi dicsőség és a nemzeti politika nagy eseményeit beszélik

Next