Füredi János: A szentgyörgyi kegyes tanitórendi ház és templom története (Pozsony, 1897)
Szentgyörgy szab. kir. város a multban és jelenben
I. Szentgyörgy szabotái város a múltban és jelenben (különös tekintettel a szentgyörgyi uradalomra, mely a kegyesrendi ház- és gymnasiumnak létett adott).Szentgyörgy városának monográfiája még a jövő reményei közé tartozik. Feldolgozásra várnak a megyei és városi levéltárakban bizonyára fellelhető adatok a város múltjára vonatkozólag. E helyen röviden érintek néhány fontosabb adatot a város múltjából és régi kulturális viszonyairól, hogy összeköttetésbe hozzam fejlődését az itthelyi gymnasium történetével; távol attól a gondolattól, hogy a jövendő monográfusnak alapvető munkálatot nyújtsak. Hisz ami adatokat a város legrégibb múltját illetőleg felhozok, többnyire csak szóhagyományon alapulnak. A város keletkezése és fejlődése a múlt homályában vész el, de bizonyára összeköttetésben van a szentgyörgyi vár és templom keletkezésével. Mindkettőnek alapítását egy régi hagyomány a templáriusoknak (templi magistris), egy más versio pedig a német lovagrendnek tulajdonítja 1152-ben II. Géza, Magyarország tizenkettedik királya alatt. A hagyomány e véleményét arra az ingatag alapra fekteti, hogy a várban, nemkülömben a várhoz tartozott templomnak egy régi pacificaléján vörös és fehér csillag volt látható, mely az említett középkori lovagrendeknek is ismertetője volt. A templáriusokról azonban, ámbár rendjük már 1118-ban alapíttatott a gallok és luzitánok által, semmi adatunk nincs, hogy pár évtizedre reá már Magyarországon is elterjedtek volna. Még kevesebb hitelre méltó a Johannitákról szóló hagyomány, kiknek eredete csak 1191-ből való. A város felett elterülő régi vár neve Weissenstein, s első urai a szentgyörgyi és bazini grófok voltak, kik először viselték Magyarországban a grófi czimet, s kik salmi grófoknak is neveztetnek a Rajna melletti Salm után, a honnan eredetüket vették. *